Az egyik legjobb folytatás, amit a filmtörténelem valaha produkált Kevés olyan folytatás létezik, amely nem egyszerűen felér az elődjéhez, hanem képes teljesen új irányba vinni azt anélkül, hogy közben elárulná annak szellemiségét. A Bolygó neve: Halál pontosan ilyen. És talán éppen ezért tartják a mai napig a filmtörténelem egyik legjobb folytatásának. Az 1979-es A nyolcadik utas: a Halál egy klausztrofób űrhorror volt. Egy lassú, nyomasztó, feszültségre építő túlélőfilm, amelyben maga az ismeretlentől való rettegés jelentette a legnagyobb fegyvert.
Erre jött James Cameron, és megtette azt, amit nagyon kevés rendező mert volna megtenni. Nem lemásolta az első részt. Nem próbálta újraforgatni. Nem próbálta felülmúlni ugyanazzal a recepttel. Hanem teljesen új... több»
129 – Két óra, amit soha nem kapunk vissza A tartalmi leírásból egy szó sem igaz. A 129-es „szuperkatona” semmit nem derít ki a múltjából. Ugyanis amit az ő „ébredéséből” látunk, az szépen elszórva a filmben kb. 10 percnyi esemény, ami semmi másról nem szól, csak a szökéséről, értsd: felmegy a tetőre, majd leugrik és elfut. Miközben az Asylum-filmekre jellemző jelenetek futnak, hősünk folyamatosan narrál. Kb. olyan életbölcsességeket, hogy a „reklámok hazudnak neked”, meg „ideje, hogy elkezdj élni, mert az élet rövid”, mintha csak a készítők egy bullshit-generátort vettek volna fel forgatókönyvírónak.
Ha már forgatókönyv. A szerző Noel Péter, aki a Facebook-profilja szerint sorra nyeri az amerikai forgatókönyvírói pályázatokat. Csa... több»
A tökéletes film, amihez teljesen felesleges volt hozzányúlni Kevés olyan film létezik, amely az évek múlásával nemhogy veszít az erejéből, hanem egyre inkább bebizonyítja, mennyire előrébb járt a koránál. Számomra az 1982-es Szárnyas fejvadász pontosan ilyen alkotás. És éppen ezért furcsa, hogy az elmúlt évtizedekben újra és újra megpróbálták „kijavítani”. Pedig semmi szükség nem volt rá. A film már 1982-ben tökéletes volt.
Sokan kritizálták annak idején a narrációt, maga Harrison Ford is kifejezetten ellenezte. A forgatási anekdoták szerint nem hitt benne, és szinte szándékosan fásult, unott hangon mondta fel a szövegeket, abban bízva, hogy végül úgysem fogják felhasználni. És itt jön az irónia. Pont az történt, amit talán ő maga sem akart: a szánd... több»
Egy korszak lenyomata, amikor a szatíra még nem félt senkitől Kevés olyan film készült Hollywoodban, amely egyszerre tudta ennyire kíméletlenül kifigurázni a filmipart, a sztárkultuszt, az önimádó színészeket és magát a hollywoodi képmutatást, mint a Trópusi vihar. Ez a film nem azért működik, mert mindenáron provokálni akar, hanem azért, mert senkit sem kezel érinthetetlen szent tehénként. Mindenki célpont. A színészek, a producerek, a marketinggépezet, a háborús filmek kliséi és maga Hollywood is. Pont ezért olyan felszabadító.
Ma sokan azt mondják erre a filmre, hogy „ezt már nem lehetne leforgatni”. Ez persze túlzás, de az biztos, hogy egészen más közegben születne meg. Sokkal óvatosabban, sokkal több egyeztetéssel, és valószínűleg jóval kevesebb ... több»
Tényleg zseniális vagy csak egy túlhájpolt, kiszámítható thriller? A Hetedik mára szinte érinthetetlen státuszba emelkedett. A legtöbb filmes toplistán ott szerepel minden idők legjobb thrillerei között, és gyakran hangzik el vele kapcsolatban a „zseniális” jelző. De mi történik, ha egy pillanatra félretesszük a kultikus státuszt, és megpróbáljuk józanul megvizsgálni a filmet?
Kiderül, hogy a Hetedik valójában meglepően kiszámítható, és sokkal inkább a hangulatára, mint a valódi mélységére épít. A film központi figurája, John Doe első pillantásra egy rendkívül intelligens és filozofikus sorozatgyilkosnak tűnik, valójában azonban egy önkényes erkölcsi diktátort látunk, aki saját maga nevezi ki magát bíróvá, esküdtszékké és hóhérrá egyszerre. A legnagyobb p... több»
Drága Elza! – Egy magyar film különös sorsa Kevés magyar független film mondhatja el magáról, hogy több mint egy évtizeddel a bemutatója után még mindig beszédtéma, új nézőket talál, és külföldön is folyamatos érdeklődés övezi. A Drága Elza! pontosan ilyen alkotás.
Ez nem egy tökéletes film. Nem is próbál annak látszani. Egy rendhagyó, bátor és kísérletező vállalkozás, amely a második világháború történelmi hátterét misztikummal, filozófiai kérdésfelvetésekkel és sajátos humorral ötvözi. Egy olyan film, amely tudatosan eltávolodik a hagyományos háborús filmek megszokott sablonjaitól. Éppen ezért megosztó. Lehet szeretni, lehet vitatni, lehet rajta gondolkodni. Ez természetes. A művészet egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy reakc... több»
93 A bolygó neve: Halál (1986)
Kevés olyan folytatás létezik, amely nem egyszerűen felér az elődjéhez, hanem képes teljesen új irányba vinni azt anélkül, hogy közben elárulná annak szellemiségét. A Bolygó neve: Halál pontosan ilyen. És talán éppen ezért tartják a mai napig a filmtörténelem egyik legjobb folytatásának. Az 1979-es A nyolcadik utas: a Halál egy klausztrofób űrhorror volt. Egy lassú, nyomasztó, feszültségre építő túlélőfilm, amelyben maga az ismeretlentől való rettegés jelentette a legnagyobb fegyvert. Erre jött James Cameron, és megtette azt, amit nagyon kevés rendező mert volna megtenni. Nem lemásolta az első részt. Nem próbálta újraforgatni. Nem próbálta felülmúlni ugyanazzal a recepttel. Hanem teljesen új... több»