/ dráma
Rebeka egyedül éli éli életét, azonban amikor alkalma van fiúval, Danival tölteni néhány napot, közös erővel fedezik fel a hétköznapok rejtett titkait. Erejükre szükség is lesz, ha szembe akarnak szállni, és le akarnak számolni a nő gyermekkori démonaival.
Az alkotás az auschwitzi Sonderkommando egy fiktív magyar rabjának történetét meséli el. Saul Ausländer és sorstársai azt a feladatot kapták hogy gyűjtsék össze a gázkamrákba megölt foglyok maradványait, égessék el azokat, majd hamvaikat szórják szét. A krematóriumban élő csoportnak titokban kell tartaniuk a feladatukat, nem tudván, hogy néhány hónap munka után őket is kivégzik. Saul egy nap egy kisfiú holttestére bukkan, és mivel úgy véli, a fiú a saját gyermeke, megkísérli a lehetetlent: találni egy rabbit, aki tisztességes körülmények között eltemethetné őt. Eközben a Sonderkommando a felkelést szervezi, azonban Saul hátat fordít a lázadók vezéreinek. Őt csak egyetlen dolog hajtja: hogy végtisztességet adjon gyermekének.
Vagány volt, híres lett. Ő az, akit mindenki ismer, olyasmit mert, amit senki előtte, és aki mindig egy lépéssel a rendőrség előtt járt. És aki minden bankrablása előtt megivott egy pohár viszkit. Ambrus Attila (Szalay Bence) félárván nő fel, zűrös kamaszkort és javítóintézeti éveket hagy maga mögött, amikor Erdélyből kalandos körülmények között Magyarországra szökik. De az új élet nehezebbnek bizonyul, mint a régi. Egy hokicsapat kapusa és szertárosa lesz, de továbbra sincs pénze, se barátnője… míg rá nem jön, miben jó igazán. Vakmerő, gyors és alapos. Egymás után fosztja ki a postákat, bankokat, utazási irodákat. Egyre nagyobbakat kaszál, egyre éhesebb a sikerre, egyre többet akar magának, és új szerelmének (Móga Piroska). De az utolsó balhéja kudarcba fullad, és végül a régóta nyomában lihegő makacs nyomozó (Schneider Zoltán) kezei közé kerül, aki kíméletlenül szembesíti őt a tetteivel. Kettejük játszmája azonban korántsem zárul le a Viszkis elfogásával… (InterCom)
/ animáció
A rajzfilm főszereplői a folyton csipkelődő Rómeó és Júlia, akiket egy napon eltalál a szerelem istenének nyila.
/ animáció
A mesefilm egy különös világba repíti el a kis nézőket. Van egy aprócska völgy, valahol a világ közepén, melyen minden minden héten végigpöfög egy vonat. Más közlekedési eszköz nem jár errefelé. A völgyben van egy picike város. Itt élnek a kedves kis hoppik, akik komoly feladattal rendelkeznek: ők készítik elő az ünnepeket az egész világon.
/ animáció
A lengék a Nádtenger apró, de bátor, zöldbőrű őrei. A gyerekeket csak akkor avatják őrzővé, amikor bebarnul a hajuk. Addig viszont unalmas az élet, mivel zöldhajúként tilos nádirigón repkedni, vízre szállni, sőt még a békaderbin sem vehetnek részt. Füttyös Vilkónak legnagyobb álma, hogy végre ő is őrző lehessen, ám a kíváncsisága folyton bajba sodorja. Amikor azonban a Nádtenger ellenségei, a harácsok, a hattyúkkal szövetkeznek, az egész tó veszélybe kerül. Az őrzők tehetetlenek, de Vilkó vakmerő tervet eszel ki, hogy megmentse otthonát és fogságba esett barátját, Táltost. Szerencsére nincs egyedül, mert Nagyapó, a vízisiklók és a békák is a segítségére sietnek… (Forglmazza: Vertigo Media)
Oscar-díjas animációs film. A légy egy napja, avagy világunk légy szemszögből.
Reisenbüchler Sándor Juhász Ferenc versének animációs feldolgozása egy varázslatos mitológiai mese, amely számos folklórszimbólumot tartalmaz a háború borzalmairól és az ember gonoszságáról. A jó és a rossz egyetemes harcának ezt a látomásos alkotását a rendező egyfajta ars poeticának tekintette. A film 1969-ben bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.
/ animáció
Dargay Attila kisfilmje egy karikatúra-parabola az 1960-as évek végi Magyarországról és az új gazdasági mechanizmus után átszervezett államapparátus működéséről. A párhuzamos vágányokon dübörgő gőzmozdony utasai bármi áron meg akarják előzni a többi vágányon közlekedő vonatokat. Az önjelölt mozdonyvezetők, akiket az utasok közül választottak ki azonban tehetetlennek bizonyulnak, amíg a vonat külső segítséget nem kap.
- A bábosok a piacok és a standok rémálmai. Nem kérnek két kiló babot, inkább 200 kg-ból válogatnak szín és méret szerint. ”- írta a rendező, amikor 1975 októberében feltárta a film készítésének kulisszatitkait. Ez a ragyogóan kivitelezett animáció egy földönkívüli lény szempontjából tárja a nézők elé az eseményeket, aki tanúja annak, hogy a rendőrség brutálisan elnyomja a munkások sztrájkját. A Babfilm egy stop motion animáció Foky Ottó rendezésében, Nepp József forgatókönyvei alapján. A film 1978-ban bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.
Miközben Kukorica Jancsi kedvesét öleli a folyóparton, az őrzésére bízott nyáj szétszéled. Jancsinak ezért bujdosnia kell és sok nehéz kalandban, számtalan viszontagságban van része. Segít Franciaországból kiűzni a törököt, s mikor meggazdagodva hazatérhet, szép kedvesének, Iluskának csak sírhantját találja. Bánatában újra vándorlásra adja magát, s így jut el a mesék birodalmába, ahol megtalálja végre Iluskáját.
Az esszéfilm az emberiség történetének fontosabb állomásait mutatja be egy kis groteszk felhanggal.
/ animáció
Ezt a kollázsfilmet, amely szakít az animáció minden hagyományos eszközével, Tolsztoj Háború és béke című klasszikus regénye inspirálta, és amely Napóleon oroszországi hadjáratát mutatja be. A Csajkovszkij azonos című nyitányára komponált film a keleti, az orosz és a nyugati, francia kultúra szembeállítása a képzőművészetből kölcsönzött pop-montázs elemeivel Reisenbüchler Sándor rendezésében.
A film a naplók stílusát utánozva, fekete-fehér fotóretusálást alkalmazva mutatja be, amint két pesti jó barát beleszeret egy lányba, s egy különös szerelmi háromszögben találják magukat.
Egy fogoly színes zsírkrétával rajzolt ábrákkal próbálja elviselhetőbbé tenni a börtönlét sivárságát. A börtön tisztje azonban nem habozik még ezt a kis örömet is elvenni tőle. A filmet Várnai György a saját sajtókarikatúrából adaptálta, amelyet 1966-ban publikáltak a "Ludas Matyi" című szatirikus hetilapban.
Ez a szecessziós stílusú film a fogyasztói társadalom ötletes karikatúrája, amelynek főszereplője egy előkelő étterem testes vendége. Az Amerikába emigrált Bányai István filmrendező később világhírűvé vált a „New Yorker” magazin címlapjához készített műveivel és a „Zoom” című képeskönyvével.
Ahogy a rendező fogalmazott, ez a film „egy szociálpszichológiai doktrína arról, hogy mi történik, ha egy aggódó, elnyomott emberből rossz helyen szabadul fel a frusztráció, és egy megnyomorított, csalódott emberből üldözővé válik”. A film „klausztrofób” hatását fokozza a kizárólag zajt, zörgést és artikulálatlan emberi hangokra korlátozódó filmzene, valamint a minimalista vizuális ábrázolásmód: a főszereplő élettere négyzet alakú fekete szoba.
A különböző nyelvű hírekből, futballkommentárokból, operaelőadásokból és popslágerekből álló töredékes felvétel John Cage, az amerikai avantgárd zenész koncertelőadásait idézi. A festett és montírozott látvány, valamint az izgalmas hangszerkeszés meglepő asszociációkat vált ki. A koncepcionális alapokon nyugvó filmet a Pannónia stúdióban készítették.
/ animáció
A fekete humorú rövidfilm főszereplője egy átlagos városi ember, aki kétségbeesetten próbálja feladni a dohányzást. Hősünk egy esendő ember, a későbbi Gusztáv-sorozat címszereplőjének prototípusa, aki a francia M. Hulot és Mr. Bean kelet-európai megfelelője.
Minimalista, abszurd rövidfilm a zsarnokságról és a hatalom áldozatairól.
/ animáció
A film az expresszionizmust és az absztrakt festészetet használva teremt egyei hangulatot, amelyhez Kovásznai György csupán egy kamerát használt, minden képkockát külön kompozícióként kezelve.
Az avantgarde mese története a nomád törzsek ősi legendáin alapszik. Lélegzetelállító, álomszerű képi világa absztrakt geometriai formákból és a mandala visszatérő képeiből áll össze. Egyedülálló, atmoszférikus zenéje mormoló hangokon alapszik.
/ animáció
A négy epigrammatikus rajzfilm az örök emberi tulajdonságokat és helyzeteket tárja fel. Ezen morbid társadalmi szatírák karakter tervezője Sajdik Ferenc, aki a későbbiekben Dargay rendszeres alkotótársává vált.
Nekem az élet teccik nagyon című filmben a társadalom perifériáján nyomornegyedekben élő cigány gyerekek egy csoportja beszél az életükről és életkörülményeikről. A cigányok varázslatos-mitikus képzeletbeli világa a kimondott szavakban és a festői képekben összeütközik a mindennapi élet kemény valóságával. A filmet az 1977-es krakkói filmfesztiválon oklevéllel tüntették ki.
A két főszereplő, a Tudós, a modern haladás szellemének szuperhőse és Mars, a barbár háborúisten istene küzd egymással. Az absztrakt szimbólumok szellemes, vizuális, metaforikus megfordítására épített Párbaj azon humanisztikusan elkötelezett animációs filmek sorába illeszkedik, amelyek annak szükségességét hangsúlyozzák, a nemzetek békében éljenek egymás mellett.
A kisfilm a versenysportokban alkalmazott szadista edzésmódszereket karikírozza. Nepp József, a groteszk fekete humor magyar nagymestere írta a forgatókönyvet. Nepp Ternovszky Béla összes későbbi rövid- és egészestés filmjében forgatókönyvíróként működött közre, beleértve a Macskafogót is.
Körülbelül 5 perc alatt a szereplők 46 alkalommal végeznek egymással a legzseniálisabb módszerekkel. A groteszk kisfilm egy véget nem érő gyilkosságsorozatot mutat be, ahol az elkövetők a soron következő gyilkos áldozatává válnak.
/ animáció
Az őskortól az űr meghódításáig tartó korszakokat átfogó történet a „kisember” (a munkásosztály szimbolikus alakja) és a kizsákmányoló elit együttélését és csatáit ábrázolja.
A film különlegessége, hogy a főszereplők marcipánból készültek. A háttérben felcsendülő népdalokat a Sebő Együttes adja elő; élükön a Sebestyén Mártával, akinek ez volt az első filmes megjelenése. A Mézes-táncos Varsányi Ferenc első önálló rendezése.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
