Az atombomba olyan gazdag szerepet tölt be a filmtörténetben, hogy gyakorlatilag saját csillagot kaphatna a Hollywood Walk of Fame-en...!
Az 1980-as években az atombombás filmek - és általában a hidegháborús filmek - robbanásszerűen terjedtek el, mivel a Reagan-kormányzat idején az USA és az SZSZK viszonya különösen feszültté vált, és a nukleáris konfrontációtól való félelem újból felerősödött.
Christopher NolanOppenheimer című filmje pedig újabb lenyűgöző darabbal gazdagítja ezen alkotások gyűjteményét. Ha jobban megnézzük, egy lenyűgöző és igen kiterjedt filmes hagyományról, trópusról van itt szó. Közel 150 olyan játékfilm, dokumentumfilm és sorozat készült a filmtörténet során, amely közvetlenül vagy áttételesen foglalkozik a nukleáris fegyverekkel vagy az atomenergiával, és még több olyan akad, amelyik a fegyvert cselekmény eszközeként vagy akár átvitt értelemben, konkrét főszereplőjeként használja.
A miértre a tudomány adja meg a választ, hiszen kevés olyan eszköze vagy fejlesztése kínálja ennek a területnek ilyen termékeny keverékét az intrikának, a rácsodálkozásnak és a rettegésnek.
A gondolatnak, hogy egy atom - minden anyag apró, alapvető vegyülete - felhasítása az általunk ismert világ végét okozhatja mindannyiunkat ébren kell tartania!
És ellentétben az űrlényekkel vagy a gyilkos szuperszámítógépekkel, itt nem egy képzeletbeli szörnyről van szó, hanem egy egészen hétköznapi tudományág egy veszélyes hajtásáról. Egy olyan tudományéról, amelyet hétköznapi léptékben a laptopjaink működtetésére is használunk. Belegondolva...elég ijesztő, nem?
Íme 10 film, melynek központi eleme az atombomba és a létezése által keltett pánik, illetve a létezése által generált diskurzus!
A második világháború egyik legborzalmasabb hozadéka az atombomba feltalálása, amelynek első és egyben utolsó bevetése sokkolta a világot. J. Robert Oppenheimer nevéhez... több»
A Kai Bird és Martin J. Sherwin 2005-ös Amerikai Prométheusz című életrajzi könyve alapján készült film J. Robert Oppenheimer elméleti fizikus életét mutatja be, aki a Manhattan Project részeként kulcsszerepet játszott az első nukleáris fegyverek kifejlesztésében, amivel az atomkorszak kezdetét vette. A címszerepet Cillian Murphy alakítja, Emily Blunt Oppenheimer feleségét, Katherine "Kitty" Oppenheimert, Matt Damon Leslie Groves tábornokot, Oppenheimer katonai vezetőjét, Robert Downey Jr. pedig Lewis Strauss-t, az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságának vezető tagját. A mellékszereplők között pedig olyan nevek tűnnek fel, mint Josh Hartnett, Casey Affleck vagy épp Kenneth Branagh. Az Oppenheimert IMAX 65 mm-es és 65 mm-es nagyformátumú film kombinációjával forgatták - beleértve, első alkalommal, IMAX fekete-fehér analóg felvételen készült részeket is. Korábbi munkáihoz hasonlóan Nolan itt is széleskörű gyakorlati effekteket és minimális számítógépes képalkotást használt. Az Oppenheimer a hatodik közös munkája Nolannak és Murphynek és az első, amelyben Murphy játssza a főszerepet. A casting folyamat állítólag olyannyira titkos volt, hogy a színészek közül néhányan nem tudták, hogy melyik szerepet fogják játszani, amíg alá nem írták a szerződést!
Robert Oppenheimer a Manhattan projekt atyja volt, aki Új Mexikóban egy titkos háborús program keretein belül megalkotta az első atombombát. A programot Leslie Groves generális... több»
Az Oppenheimer trailerében Matt Damon Leslie Groves-t alakítja, aki a hadsereg tábornoka és akinek az a feladata, hogy J. Robert Oppenheimert és elit tudósokból álló csapatát az első atomfegyverek megépítésére kényszerítse Los Alamosban. Paul Newman alakítja Grovest karakterét a Manhattan Projectről szóló korábbi drámában, amelyben a filmvászon legendája egy kemény, de talpraesett katonai parancsnokként jeleníti meg Grovest. Morog a "hosszú hajúak" és "primadonnák" miatt, akiket felügyelnie kell, ügyesen vitatkozik Oppenheimer liberális feleségével, Kittyvel (Bonnie Bedilia), és azzal simogatja a tudós egóját, hogy azt mondja neki, hogy "ő lesz az, aki megnyerte a háborút". Amikor Oppenheimer (Dwight Schultz) erkölcsi dilemmáinak ad hangot, Newman Groves-a így reagál: "Lelkiismeret? Magának csak egy dolga van, doktor úr: Adja ide a bombát!" A Roland Joffe által rendezett filmben John Cusack korai tehetségét is megcsillogtatja, mint idealista fizikus.
1945. augusztus 6-án Yasuko (Yoshiko Tanaka) rokon látogatásra utazik Hirosimába. Útközben azonban elered a radioaktív fekete eső. Az atombomba brutális erejének pusztításával... több»
Shohei Imamura japán rendező a hirosimai bombázást használja filmje kiindulópontjaként. Yasuko, egy fiatal nő, akit a robbanás után sugárszennyezett "fekete eső" ért, családja és szomszédai a radioaktív sugárzás lassan kialakuló következményeivel - kihulló haj, rák, lassú halál a sugárfertőzés miatt. De a következmények túlmutatnak a fizikaiakon. Amikor Yasuko nagybátyja megpróbál neki férjet találni, a potenciális kérők családjai elutasítják őt, és nem csak azért, mert aggódnak, hogy nem elég egészséges ahhoz, hogy gyerekeket szüljön. Imamura szerint a háború utáni Japánban túlélőnek lenni megbélyegzett dolog volt, mintha a Yasukóhoz hasonló valakit a vereség vagy a tisztátalanság bélyegzett volna meg.
David, a 17 éves kamasz kedvenc időtöltése a feltörhetetlen rendszerekbe történő behatolás. Egy alkalommal az USA rakétaelhárítási programjába sikerül bejutnia, s akaratán... több»
Matthew Broderick, akinek karaktere azt hiszi, hogy videojátékot játszik, betör a védelmi minisztériumba egy betárcsázós modemmel, és nukleáris támadásokat indít világszerte... Ma már elég erőltetettnek tűnik ez az alapötlet. De 1983-ban... nos, akkoriban is eléggé erőltetettnek tűnt, de akárcsak a Bombabiztos, közel 20 évvel korábban, ez is arra emlékeztette az embereket, hogy egy olyan nélkülözhetetlen és halálos folyamatot, mint a nukleáris fegyverkezés, egy automatizált rendszer irányít, amelyet nagyrészt nem tudunk ellenőrizni. És most, amikor egyesek arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia a civilizáció végét hozhatja el, ez a téma újból teret nyer. A filmet, amelyet a történészek a számítógépes hackerekről szóló első tömegfilmként emlegetnek, jól fogadták, és pénzügyi sikert is aratott.
Az ABC tévéfilmje az Oroszországgal vívott nukleáris háborúról az egyik legnézettebb műsor a televíziózás történetében. 1983. november 29-én több mint 100 millióan nézték végig, ahogy a kansasi Lawrence-ben élő családok értesülnek az Európában fokozódó feszültségről, majd végignézik, ahogy a nukleáris robbanások a földdel teszik egyenlővé a környéküket, elhamvasztják szeretteiket és halálos sugárzással töltik meg a levegőt. A kétórás különleges esemény egy nemzedékben nyomot hagyó pillanat volt, amely országos beszélgetést és vitát váltott ki. A mai nézők talán elavultnak találják a film speciális effektjeit és a cselekmény egyes elemeit nehézkesnek, de Jason Robards, John Lithgow, JoBeth Williams, Amy Madigan, John Cullum és Steve Guttenberg alakításai még mindig érvényesek. Reagan elnök bevallotta naplójában, hogy "A Másnap" "rendkívül lehangolta", és hozzájárult ahhoz, hogy megváltoztassa a véleményét "a megnyerhető nukleáris háború gondolatáról".
A Wertherly család boldogan él egy kis amerikai kertvárosban, de egy napon a- tomtámadás éri az Államokat. A családfõt hiába várják haza Carol és a három gyerek.
A dráma egyszerre nehezen nézhető és lebilincselő. Egy Bay Area külvárosában élő anya , három gyermeke és szomszédaik (köztük a későbbi sztárok, Kevin Costner és Rebecca De Mornay) lassan éheznek és sugárfertőzésnek esnek áldozatul, miután nukleáris fegyverek csapást mérnek San Franciscóra és más amerikai városokra. "A Testament a túlélésről és az emberségről szóló tragédia, amely azt a kérdést feszegeti, hogyan bánnánk egymással, és hogyan őriznék meg emberi értékeiket egy elsöprő katasztrófával szemben", írta Roger Ebert.
Két televíziós fenegyereknek elege lesz a rutintörténetekbõl. A szokványos kis riportok után valamilyen nagy dobásra várnak. A szerencse úgy hozza, hogy egy rutinforgatáson a... több»
Az energiaipar először úgy gúnyolta ki a feszültséggel teli drámát, hogy az nem más, mint liberális atomellenes, antikapitalista rémhírterjesztés, amelynek semmi alapja nincs. Két héttel később a pennsylvaniai Three Mile Island-i erőműben valós baleset történt, ami elhallgattatta ezeket az állításokat, és még inkább beszédtémává tette a Kína szindrómát. Jane Fonda és Michael Douglas a főszerepben egy televíziós híradós csapatot alakítanak, akik megpróbálnak a nukleáris katasztrófa végére járni, Jack Lemon pedig az erőmű felügyelőjét játssza, aki fokozatosan rájön, hogy a vállalati költségcsökkentés miatt az erőmű időzített bombává változott. A cím egy olyan kifejezésből származik, amely egy nukleáris olvadást ír le, amikor a radioaktív mag átégeti a tartályát, és mélyen a földbe süllyed.
Egy amerikai légitámaszpont őrült tábornoka bombázókat indít a Szovjetunió ellen, mert meggyőződése, hogy a kommunisták az USA elpusztítását tervezik. Miután az amerikai... több»
Ez a sötét filmvígjáték a Bombabiztos előtt jelent meg, de utólag sokan érthető módon még mindig azt hiszik, hogy ez a drámára adott későbbi szatirikus válasz. Ilyen a két, a kubai rakétaválság utáni film közötti furcsa és harcias kapcsolat. A Stanley Kubrick által rendezett, széles körben tisztelt "Strangelove", amelyben Peter Sellers (három szerepben is) és George C. Scott (Slim Pickens emlékezetesen zavart alakításával) játszik, azt követi nyomon, mi történik, miután az amerikai légierő egy kiegyensúlyozatlan tábornoka megelőző atomcsapást rendel el Oroszország ellen. A film Peter George 1958-as "Vörös riadó" című thriller regénye alapján készült, és ebben rejlik a kapcsolat a két alkotás között. Mivel az előbbi nagyon hasonlított a "Vörös riadó" történetére, Kubrick és George beperelte őket szerzői jogok megsértése miatt. A perben egyezség született, amelynek eredményeképpen a Columbia Pictures mindkét film tulajdonosa lett, és engedett Kubrick követelésének, hogy az ő filmjét mutassák be előbb, sok filmtörténész szerint ez állt a Bombabiztos bevételi problémái mögött.
A Bombabiztos című thrillerben amerikai nukleáris rakétákkal felszerelt katonai gépek indulnak el Moszkva felé egy számítógép meghibásodása folytán. A védelmi rendszer azonban... több»
Henry Fonda egyike volt azoknak a színészeknek, aki úgy tudott megjelenni a vásznon, mintha remek amerikai elnök lenne. Ebben az 1964-es, Sidney Lumet által rendezett thrillerben egy elnököt alakít, aki lehetetlennek tűnő helyzetbe kerül, miután egy számítógépes hiba utasítja az amerikai légierő bombázószázadát, hogy indítson nukleáris támadást Moszkva ellen. Feltételezve, hogy az Egyesült Államokat Oroszország támadja, senki sem kérdőjelezi meg az akciót, amíg ki nem derül, hogy az USA olyan háborút készül kirobbantani, amely valóban véget vet minden háborúnak. A film nagy része, amelyet szigorú fekete-fehérben filmeztek, Fonda elnökéről szól, aki az Ovális Irodában komoran próbálja meghiúsítani a támadást, és tanácskozik orosz kollégájával, megpróbálja megelőzni a katasztrófát, és azon spekulál, hogy mit lehet tenni, ha a bombaküldetés "sikerül". A megragadó film, amely akkor került a mozikba, amikor az amerikaiakat még mindig a kubai rakétaválság rázta meg, három, egymással összefüggő fejlemény, a hidegháború, a nukleáris megsemmisülés veszélye és a technológia növekvő ellenőrzése az életünk felett érzékelteti az Egyesült Államok félelmeit.
A Japán-tengeren folytatott nukleáris kísérletek következtében életre kell egy ötven méter magas őshüllő. A szörny megtámadja Tokiót, ahol megállíthatatlanul rombol és... több»
A legtöbb ember úgy gondol Godzillára, mint egy B-filmes gonosztevőre, akit egy gumidinoszauruszjelmezes színész alakít. A "Szörnyek királyáról" szóló eredeti japán film azonban egy komoly, fekete-fehér allegória a nukleáris pusztításról, amelyet Ishirō Honda, Akira Kurosawa kollégája rendezett. A film azzal kezdődik, hogy japán teherhajókat pusztít el egy ősi tengeri lény, amelyet a tudósok elmélete szerint a hidrogénbomba-kísérletek során újraélesztettek.Godzilla tokiói tombolásához Honda és a speciális effektekért felelős csapata a hirosimai és nagaszaki atombombázást próbálta tükrözni, és egy könyörtelen és erkölcstelen szörnyeteget szabadítottak el, amely egy elrontott világ szimbóluma.
A jövő hét is rengeteg izgalmas újdonságot tartogat nekünk a hazánkban elérhető streamingszolgáltatóknak köszönhetően. Végre otthonunk kényelméből is...
Bár továbbra is Dűne-lázban ég a világ és így köztük hazánk is, a jelek szerint ezen a héten is volt olyan film, amire még inkább kíváncsiak voltak a...
Hajnalban kiosztották az idei Oscar-díjakat és ismét lett az estnek hazai díjazottja is, a magyar filmes szcéna legnagyobb örömére! De lássuk, mely díjazott...
Anne Hathaway nem csak a The Idea of You főszereplője, hanem producere is lesz, ami lehetővé tette, hogy közvetlen beleszólása legyen a partner választásba...
A magyar nézők aktuális kedvence Zack Snyder szerelemgyerek-projektje, a Rebel Moon: 2. rész - A sebejtő. De vajon meddig lesz ez így? A jelenlegi második a...
A Disney+-nál most különösen van ok az ünneplésre, nemrég debütált ugyanis az egyébként is hatalmas sikernek örvendő Bluey különkiadása, amely mostanra...
David Beckham 10 millió dolláros pert indított Mark Wahlberg fitneszcége, az F45 ellen, azt állítva, hogy félrevezették őt, amikor aláírta a globális nagyköveti...
