Szerelem első csókra

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Ez a film nagyon jól rávilágít arra, hogy bármit vagy bárkit is szán nekünk az élet, az igazság az, hogy a sorsunk csakis a saját kezünkben van. Így járt Javier is, aki bár olyan különleges képességgel rendelkezett, hogy akit megcsókolt, azonnal tudt... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Alauda Ruiz de Azúa rendezése hála az égnek messzire elkerüli a tipikus szerelmes filmek kliséit, hiszen már az alapszituáció sem hétköznapi, miszerint Javier (Álvaro Cervantes) az első csókkal együtt egy látomással is gazdagabb lesz, azaz előre látj... Többa a közös jövőt. Egy napon aztán a legjobb barátja barátnőjében véli megtalálni, akit keres, azonban egy idő után a kapcsolat elveszíti intenzitását, mert Javier mindent tud már előre... Végül aztán kibékül a barátjával, aki újra visszatalál a lányhoz, Javier pedig egészen váratlanul ott talál szerelmet, ahol egyáltalán nem is kereste. A könnyedség és humor éppen úgy áthatja, mint az a finom mediterrán érzelemvilág, ami annyira jellemző a spanyolokra. Pofátlan, laza, mégis egészen mély érzéseket megpiszkáló romantikus, életigenlő húrokat pengető alkotás a választásainkról, a szerelemről alkotott vélt vagy valós elképzeléseinkről. Egyetlen egy dolgot akar bemutatni a maga kedves és szórakoztató módján; azt a legeslegősibb vágyat, ami ott van mindenkiben: szeretni és szeretve lenni.

Lehetett volna jobb is. Sajnos a film nagyrészt a könyves témáról szólt, ami halál unalmas volt. Engem a srác „látnoki képessége” érdekelt volna, de abból sajnos kevés infót adtak, pedig arról kellett volna szólnia a filmnek.

Van egy magyar romantikus film, az konkrétan két író vicces szerelmi története, nem jut eszembe a címe, de mégis ezerszer jobb ennél.