A bőr, amelyben élek

A testhorror és a dráma között lavírozik ez a Banderas-film, amiről csak 2017-ben hallottam először. Azóta már többször láttam, valami megfogott benne, elsősorban az egyedi sztori és Antonio Banderas kitűnő alakítása. A befejezés azonban számomra még mindig csalódás, csak ezért marad 10/7.

Pedro Almodóvar legerőszakosabb műve nem teljesen az ő fejéből pattant ki: az alapötlet Thierry Jonquet francia író Tarantula című regényéből származik. A bőr, amelyben élek mégis hamisítatlan Almodóvar-film, melyben a mester új szintre emeli az emb... Teljes kritika

Banderas nagyon tetszik a filmben. Eddig igazán jó filmjét nem láttam, de itt erősen elő kellett venni a színészi adottságait. Ajánlott film, aki szereti ezt a műfajt.

Eléggé beteg a film. Már a fiú elrablása is picit erős, aztán jön a nem váltó műtét és végül még a szexuális zaklatás is. Erős a film, Banderas karaktere picit nem normális.

Sokszor jártam már úgy, hogy előre belegondoltam többet egy filmbe mint amit aztán kaptam. Itt is többre számoltam amikor ezt a filmet meg akartam nézni. Többször biztos nem fogom megtekinteni.

Brutál jó film, végig ott van a bizonytalanság a nézőben és sok minden nem is érthető, de a végére minden kitisztult és leesett az ember álla. Nagyon tetszett.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

...ahol nem szépfiút kell játszani, sem a kemény fiút... Itt színészként van jelen... és nem is rosszul! A filmben a testvéri szál, az anyuka és az ő mentális állapotuk mind-mind olyan, ami kicsit túllő a célon. Már-már a „nnna... peeersze, hagyjál már!” határát súrolja. De egy igen jól összepakolt film, végig fenntartja a feszültséget. Kifejezetten jó, hogy nem lineáris. Ami sokat gondolkodtatott, hogy az átoperált csávó vajon tudott-e volna úgy viselkedni, ahogyan megírták neki? Mármint, hogy ennyire természetesen viselkedjen? Én nem hiszem, hogy feldolgozható... – bár sosem operáltak nővé... és nem ....tak meg... :-) Mindenesetre másodszor láttam, és így is azt kell írjam, hogy nagyon jó film.

Másodjára nem ütött már akkorát, mint első alkalommal (emlékszem, akkor eléggé betalált nálam). Illetve még azóta elolvastam a film eredetijéül szolgáló könyvet is, ami valamivel mélyebb és részletesebb, mint a film. Viszont az elvont filmek kedvelőinek mindenképp ajánlott.

Többször kell megnézni a filmet, mert mindig más szemmel látja az ember. Nagyon felkavaró volt mikor másodjára néztem, mivel akkor már tudja az ember amit tudni kell.

A bosszú megjelenítésének legmélyebb formáját láthattuk a filmben. Nem egy hirtelen felindulásból elkövetett dologról van szó, bármikor megálljt parancsolhatott volna magának a férfi, de nem tette.

Elég megrögzött, beteg és abnormális film váratlan szexuális tartalmakkal. Kiváló a szereplők egyszerű hitelessége. Antonio Banderas, hogy fájdalmát el tudja feledni elég kemény eltökéltéssgel köti le elméjét a munkája mellett, talán a végén beláthat... Többjuk hogy tévút volt számára. Érdemes megnézni, nem egy tipikus film, és nem egy megszokott félős thiller sem...

Miután megnézi az ember szóhoz sem tud jutni. Elborzaszt, felkavar és keresi a válaszokat.

Nagyon tetszett a film stílusa nem lehetett tudni, hogy ki-kicsoda, ki a jó vagy rossz fiú. Igazából ne is tudja elképzelni az ember, hogy mit érzett az édesapa a lányával történetekkel kapcsolatban.

A bosszút mindenki másképp éli meg. Banderas karaktere egy elképesztően erős döntést hozott. Ami furcsa és még bizarrabbá teszi a történetet, hogy a bosszú átcsapott vonzalomba.