Ez az a vígjáték, melyet az elejétől az utolsó jelenetig végignevettem. Egy csapat francia huszonéves kalandjairól szól a brazíliai őserdőben. Az egyikük édesapja, akit Christian Clavier alakít (mégpedig szenzációsan) meghívja a fiatalokat szállodájába a trópusokra. Ám a srácok nem elégednek meg a hotel szolgáltatásaival, túrázni indulnak, mely jól kezdődik ugyan (hiszen kezdetben még van profi túravezetőjük is az elsőként megtekintett helyi barlangokban), később azonban baljóssá válik, mert eltévednek az erdőben (túravezető nélkül). Természetesen összeakadnak vadállatokkal és indiánokkal is, akik ugyan szívélyesen fogadják őket, de miután a fiatalok véletlenül felgyújtják kunyhóikat, ellenük fordulnak. Üldözés kezdődik tehát, afféle élet-halál harc. Mindez így elolvasva komolynak tűnik, de mégis vicces az egész, mert a karakterek jópofák. Rengeteg a vicces párbeszéd, és mindent áthat a helyzetkomikum. Nagyon jól szórakoztam rajta. Értékelésem nem is lehet kevesebb 85%-nál. Szinte mindenkinek ajánlani tudom, akibe szorult némi humorérzék.
Mindig is nagyon szerettem a francia filmeket, már a nagy elődök: Alain Delon, Gérard Depardieu, Jean-Paul Belmondo és Louis de Funés filmjeitől kezdődően. Az utóbbi években kevés igazán jó francia mozit láttam, de a Babysitting 2 (Elmentek otthonról) kivétel volt. Igaz, hogy ez is 2015-ös, vagyis nem épp mostanában készült, viszont nagyon jó. Pár napja újranéztem, és most is végignevettem. Ez a film már a második része az eredeti alapsztorinak, melyet ugyanazokkal a karakterekkel folytatnak. Egy baráti körről van szó, akik a legelső részben még egy luxusházra vigyáznak (és abban egy kisfiúra), ám a második epizódban már Brazíliába utaznak, ahol Sonia édesapja (Christian Clavier) tart fenn szállodát. A kis csapat kirándulásra vágyik a közeli őserdőbe, ám a kiruccanás balul sül el, és eltévednek a vadonban. Valójába kettészakad a csoport: egyik részük marad a szállodában, az apukával, ahol rendszeresen értesülnek az eltévedtek kalandjairól, másik részük a hazautat keresi. Közben barlangokban bujkálnak, indiánok elől menekülnek, mérges kígyóval találkoznak, folyókon úsznak és ezernyi veszélyes szituba keverednek. De minden kaland humoros, sőt kacagtató. Értékelésem: 85%. Az egyik legjobb vígjáték az elmúlt 8-10 évből.
Kifejezetten idegesítő karakterek voltak a filmben, amitől már eleve kedve sincs nézni az embernek. A történet kicsit bugyuta, de egy-két jelentet jól megfogtak és még vicces is volt.
Kár volt belevágni, vontatott, unalmas és egy színű az egész sztorija. Nagyon nem szeretem az efféle filmeket, tettem vele mégis egy próbát ám feleslegesen.
Nagyon vicces film, egész idő alatt nevettem. Sokkal jobb mint az első rész. Itt egy remek példa a francia humorra. "Az első részt (A felvigyázó) annyiból ajánlott ez előtt megnézni, hogy jobban megismerjük a karaktereket, mert itt a folytatásban nem... Több
Ezt a filmet már kétszer láttam. Egyszer a családommal és egyszer a barátokkal. Mind a kétszer végig röhögtem. :)
A legfontosabb: ha nem láttad azt első részt, akkor is nyugodtan megnézheted. A szereplők minimálisan be vannak mutatva, de egyébként is mindenki azonnal levágja, hogy ki kicsoda és milyen személyiség. Én is féltem eleinte mert az első részt már nagyon régen láttam és alig rémlett valami, de szerencsére szinte alig van egy-két kisebb visszautalás. A helyzet most annyiban változik, hogy gyerek helyett egy idős asszonyra kell vigyázni és nem egy francia nagyvárosban, hanem Braziliában, az Amazonas vidékén. Az új környezet mindig új poénokra ad lehetőséget, így volt ez a Fák jú, Tanár úr 2-vel is. A karakterek bár sablonosak, mégis viccesek. Kivéve talán a kopasz csávó, akinek már túlzásba viszik a kreténségét. Örülök, hogy Christian Clavier személyében egy igazi nagyágyút is sikerült megszerezni, aki hozza a rá jellemző nehéz természetű lányos apát. Ritkán fordul elő, hogy egy folytatásfilm jobban sikerül, mint az első rész, de itt erről van szó. Egyáltalán nem lepődnék meg, ha hamarosan újabb rész készülne, ahol Philippe Lacheau már a saját gyerekére vigyázna több-kevesebb sikerrel. Egyértelműen pozitív csalódás, mert az első film alapján csak egy újabb egyszer nézhető francia komédiát vártam.
A merészebb poénoknak és a helyszínnek hála, jobban sikerült az első részénél. Látszik rajta a bátrabb költségvetés, még a színészválasztás terén is. Megkaptuk Christian Claviért, akinek - hab a tortán, hogy - még utoljára a nagyszerű Józsa Imre kölc... Több
Tetszett a filmben hogy amellett hogy egy pörgős, vicces film, a főszereplők nagyon karakteresek, profin alakítanak. Élvezhető, kellemes szórakozást nyújtó vígjáték.
Annyira agyament vígjáték, hogy nagyon. Moziban láttam és rég röhögtem ilyen jót. Az elmaszkírozott nagyi kicsit fura volt, de amúgy nagy hibát nem tudok mondani, mert engem szórakoztatott és pont elég volt.
Az utóbbi idők vígjátékai között igen előkellő helyet foglal el a Elmentek otthonról, nagyon jókat lehet rajta nevetni, én pl. kitűnően szórakoztam rajta, Kellemes meglepetés volt ez a film.
Töménytelen ökörség és hülyeség ez a film, pozitív értelemben. Fetrengtem a nevetéstől, még ha nagyon sok poén várható is volt. Sokban hajazott az előző részre, de tudta hozni ugyanazt a színvonalat.
Vicces, kellemes szórakoztató amerikai vígjáték. Annak ellenére hogy kissé sablonos, mégis lekötött és jókat nevettünk rajta. Jókedvre derítő, igazi vígjáték.