Ne nézz fel!

Sajnos túl realisztikus kórkép a társadalomról, és ettől zseniális ez a film. Tükröt mutat, meteorit méretben.

Adam McKay az utóbbi években elmozdult az ökörködős vígjátékoktól a szatirikus, mélyebb mondandóval bíró filmes vonal irányába. Míg az előbbi zsánerben is készített egész jó alkotásokat (például az Anchorman első részét), ezzel a váltással egy nagyot lépett előre. Legújabb alkotása nagyon sok témát érint, kezdve a politikától (és ezen belül amerikai aktuálpolitikától is) és az emberek megosztottságától a közösségi média felületességén át a modern televíziózásnak nevezett szennyig. Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence zseniálisak, de Streep is remek egy tőle eléggé szokatlan szerepben. Bár néhol túltoltnak és 1-2 jelenetet feleslegesnek éreztem (Chalamet WTF?), de egy üde színfoltja és egyben méltó lezárása a 2021-es évnek.

A film mondandója már a felénél is nyilvánvaló, nem értem, miért kellett a történetet 145 percesre nyújtani. Így az egységnyi időre eső poénok száma is annyira felhígult, hogy már majdnem elvesztette vígjáték jellegét.

Ez a film sokkal több annál, mint aminek elsőre tűnik; leginkább egy oktatófilmhez tudnám hasonlítani, amelyet mintha csak az autokráciában és tolvajrendszerben élő, és azt folyton újra önmaguknak megszavazó magyar honfitársaknak készítettek volna. Azoknak, akik rendszeresen megszavazzák azt a pártot, amely aztán folyamatosan ellopja a pénzüket. Mert mi is a párhuzam a magyar rögvalóság és a Ne nézz fel című film között? A filmben adott egy nyilvánvaló tény: jön egy meteor, amely nagyon veszélyes, és tenni kellene ellene valamit. Erre a hivatalos állami kommunikáció úgy reagál, hogy tagadja az egészet, és arra kéri az embereket, hogy ne dőljenek be a híreszteléseknek, sőt fel se nézzenek az égre, hiszen felesleges. A tömegek pedig beveszik, józan eszük ellen cselekszenek, és a saját pusztulásukhoz asszisztálnak. Éppen mint 2010 óta a magyarság: bár korlátozzák a jogaikat, ellopják a nemzeti vagyont, lerontják a forintot, elzárják az európai pénzcsapokat, és szétosztják egymás közt a beadózott közpénzeket, mégis ünnepli őket a többség, és folyton visszaszavazzák az egész tolvaj bandát a hatalomba. Becsukják a szemüket a nyilvánvaló elől, és nem hajlandók észrevenni, hogy meglopják őket, és tönkreteszik az országukat. Minden fideszesnek ajánlom ezt a filmet. Mondjuk az a baj, hogy pont ők azok, akik a legkevésbé fogják fel. Sajnos.

Átjött a mondanivaló, amit a rendező szeretett volna megosztani, de valahogy nem éreztem eget rengetőnek a filmet. Hiába a jó színészek, a látvány... nekem 1x nézhető kategória.

Nem pont ilyen filmre számítottam, de tetszett a story. Erős társadalomkritika fanyar humorral és remek szereposztásban.

Nyilván, mivel politikáról van szó, ez is abszolút kétfelé vágja a véleményeket, alig olvasni a filmmel kapcsolatos kritikát, többnyire a saját álláspontok hangoztatását lehet látni. A film főszereplői közt Leo, Meryl Streep, így a szatirikus dráma k... Többözéppontjában természetesen a republikánus (a film szempontjából értsd: hülye) elnök és a tudomány ellentéte áll. Ezt többnyire viccesen és jól mutatja be a film, de a film hossza nem indokolt, több benne az üresjárat. Mivel a Föld ökológai problémája és ennek az elhessegetése a tudatunkból, a probléma tudomásul nem vétele egy létező probléma (lásd bálnavadászat), így ezt egy fontos filmnek tartom társadalmi szempontból is. 8/10

Sokan leírták már, hogy milyen jó társadalomkritikát fogalmaz meg a film, ezzel maximálisan egyetértek. A színészi játékok is rendben voltak, mindenki jól elkapta a rá írt karaktert. A film hosszától egy picit megijedtem, de nagyon jól kitöltötték a játékidőt, egy percét sem untam, csak ajánlani tudom.

Nagyon király film, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, mindezt úgy, hogy közben egy teljesen mainstream, mindenki számára érthető és élvezhető produkció. Bárcsak több hasonló darab készülne Hollywoodban.

Elképesztően nehéz jó véleményt írni, valószínűleg még nem csengett le bennem a film, vagy egyszerűen számomra a szatíra mint olyan emészthetetlen. Szóval ha pontokba szedem: színészi játék hiteles, jól kiválasztott színészek a jól megírt karakterekhez. Látványos, jó zenével, élvezhető bla-bla. De hány embernek jön át egy üzenet elbagatellizálva akkor, amikor nem elbagatellizálva sem jön át? Ugyanaz a bajom, mint az Idiocracyval, a rétegnek, melynek el kellene gondolkoznia, az pont jót fog röhögni rajta, vagy egyáltalán nem fogja megérteni. A téma k*rva fontos, felbosszant, ha még ökörködünk is rajta. Szóval ha elgondolkodtatás és bőr alá mászás, akkor Dr. Attenborough vagy Von Trier Melankóliája. Engem nem lepett meg a Netflix egyébként egy értelmes témával, mert készülnek nagyon jó filmek és sorozatok a Netflix megbízásából, annak folyamatos ócsárlása egyszerű sznobizmus.

Mindig is voltak, és mindig is lesznek olyan szervilis emberek, akik akár a józan ésszel és a tényekkel is szembe mennek egy-egy ügy vagy rendszer szolgálatában. Vakon hisznek egy ideológiában vagy pártban, és annak vezetőjében, bármit is tesz az illető, és bármennyire is tönkreteszi hazáját. Ezt a jelenséget itt Magyarországon évtizedek óta tapasztaljuk (jelenleg is úgy 2,5 millió honfitársunk esetében). A Ne nézz fel az ilyen típusú szervilizmus elé tesz görbe tükröt: a filmbeli történetben a tudósok bebizonyítják, hogy közeledik a veszély, mégsem hajlandóak azt elfogadni a vezetők, sőt arra biztatják híveiket, ne is nézzenek a tényekre, bizonyítékokra, melyek egyébként ott vannak a szemük előtt, elegendő lenne csak feltekinteniük. A Ne nézz fel üzenete egyértelmű, ám a kivitelezés, eltekintve a zárástól, mely zseniális, nem túl minőségi. Az alakítások is szürkék, így a film végső értékelése a mondanivaló egészével egyébként messzemenően egyetértve csak három csillagos csupán. Ajánljuk a groteszk sztorik kedvelőinek. A Filmometer 60%-ig méri a filmet.

Én zseniálisnak tartom a filmet, mely vihogva mutatja be a középső ujját a világnak kb., és közli: ezek vagytok, ennyik vagytok... Bármily kiakasztó a sok szereplő karaktere, a valóság fáj. Sok ilyen ember vesz körül minket. Ha pedig baj van, csak nézhetsz, hogy kire számíthatsz igazából. Felületesség a mai "divat", carpe diem, nem kell semmivel foglalkozni, hiszen fasza gyerekek úgyis túlélnek bármit. Majd mikor már tényleg kezdik páran felfogni, hogy baj van, előkerülnek az addig nem értékelt emberi értékek... csak már későn. Az a zseniális ebben a filmben, hogyha a valóságban is ez történne, pont így kezelnénk. Jó példa erre a Covid-helyzet is. Ki oltat, ki nem - aszerint hatarozzuk meg, hogy melyik ember hülye, vagy sem. Pont ezt csináljuk most is sajnos... Akiknél meg a hatalom van, szarnak az emberekre, csak magukkal foglalkoznak, ahogy mindig... Szomorú, de igaz történet az emberi butaságról, hiszékenységről és a hatalomról.

Erről a filmről egy az egyben a fideszesek jutnak eszembe. Őket arra kondicionálják ugyanis, hogy a józan ésszel és a realitásokkal szemben haladva is elhiggyék a nekik tálalt alternatív valóságelemeket. Ne nézzetek fel, ne nézzétek a valóságot, hanem higgyetek! Ebben a filmben is ez adja a groteszk részek lényegét: bár közeleg az üstökös, és egy idő után már látni is lehet, a propaganda tagadja, és inkább azt kéri, ne is nézzetek fel. Szerintem amúgy érdekes film, és a zárása egészen különleges. Négy csillagot mondanék.

Annyira megosztó volt ez a különböző platformokon, hogy gondoltam, én is megnézem, de sajnos kár volt. Társadalomkritikának nem eléggé mély, vígjátéknak meg nem elég vicces. Egyszer meg lehet nézni, de azért nem ez egy jó film legfőbb ismérve.