A homár (2015)

Giorgos Lanthimos első angol nyelvű filmjében sem hazudtolta meg önmagát. A görög weird wave alapjait lerakó rendező a nemzetközi piacon is egy sokkolóan abszurd világábrázolással és egy borotvaéles társadalomkritikával debütált. A homár egy alterna... teljes kritika»

Nagyon kíváncsi voltam erre az alternatív közeljövőben játszódó filmre és azt kell, hogy mondjam, nem okozott csalódást. A történet vezetése lassú, néha kissé homályos, de az alapötlet szenzációs (és elég beteg). Az utóbbi évek legparádésabb társadalmi szatírája.

Nagyon elvont, nagyon egyedi és nagyon beteg film! Azt hiszem, most nem voltam a megfelelő hangulatban hozzá, majd egyszer még teszek egy próbát, engem most nem fogott meg.

Aaaah. Nemértem én ezeket a művész bullshit-eket. Kiragadható néhány mondanivaló a filmből, de én nem ajánlanám. Áh, nem , semmiképp.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Kár a film második feléért, mert addig egy zseniális társadalomkritika. Kedvencem mikor mondja a nő az új párnak, ha problémák adódnának, kapnak egy gyereket, az mindig segíteni szokott...

Ahogy Lanthimos többi filmje is, meglehetősen bizarr a világ, amelyben a film játszódik. Ennek ellenére kiváló társadalomkritika a film, nagyszerű forgatókönyvvel és sok remek alakítással. Eredeti nyelven véleményem szerint élvezhetőbb a film, főként Rachel Weisz narrációja miatt. 9/10

Egy elég érdekes és kissé beteg film két nézet viszonyának az összehasonlításáról, amiben az egyik látszólag kegyetlen, míg a másik látszólag önállóságot biztosít. Néha kicsit túl művészien bemutatva a témát, de szerencsére nem annyira elvontan művés... több»zies, hogy megfeküdje az egyszeri mozinéző gyomrát. Számomra a film első fele jobban tetszett és több potenciál is volt benne, de összességében egy egyedi filmről van szó, aminek a végét lehet elgondolkodtatónak mondani, de én inkább érzem benne a megúszást a készítőktől.