A dög

John Gulager meglehetősen egyedi stílusú horrort rakott össze 2005-ben, amikor elkészítette A dög című őrületet. A sztori nem volna rossz, de annyira sok benne a fekete humor és a kínos jelenet, hogy valahogyan a horror műfajból is kilép az egész. Az útszéli amerikai kocsmát megtámadó szörnyek félelmetesek, és rengeteg a véres gyilkosság is, de közben a legfőbb karakterek antihősök, és minden sikerük a vakszerencsén múlik. A végső harc újra horrorjellegű, aztán a zárás rengeteg izgalmat hoz, ahogyan kinyírják a betörő lényeket. Nekem igazából tetszett. 75%

Még a 2000-es évek közepe vagy vége felé, amikor nagyban gyűjtöttem a horror dvd-ket, futottam bele eme alkotásba, és már a borító meggyőzött arról, hogy helye van a gyűjteményemben (pedig semmit sem halottam róla elöljáróban, és még az előzeteséhez ... Teljes kritika

A sok vér és a szörnyek látványa sem dobott fel igazán, és ez nekem megmarad egy "B" kategóriás horrornak. Egy home invasion jellegű film, aminek a vége sem igazán lett feldobva egy kis csavarral, de egyszeri megnézésre tökéletesen jó. Van benne szinte minden, de akkor sem lesz kedvenc.

Vigyázat, spoilerveszély! Műfajában, a horrorvígjátékok között a jobbak közé tartozik. Az eleje kifejezetten tetszik, a bemutatások és az első pár perc. Aztán jön az a rengeteg vér és a már-már beteges, pihent agyú humor, ami csak keveseknek jön be. ... TöbbGondolok itt a levágott szörnybránerre, vagy az állandóan kanos lényekre vagy mikor a fickót faltörőkosnak használják a szörnyek. Emellett könnyebb poénok is vannak, valamint a végső harcjelenet is elég jól sikerült. Nem nézném meg újra, egyszer elég volt, de akkor nem unatkoztam.

A rendezői székben igazi nagyágyúk, akik bizonyították már rátermettségüket a műfaj iránt. Izgalmas kis csemegének ígérkezik, az előzetest megnézve. Az alapanyag is rendkívül sajátos amiből építkeztek. Stílusos, hangulatos. Az alaptörténet kissé kido... Többlgozatlannak érződik, több kreativitást is vihettek volna bele. Az elején már az tetszett nagyon, hogy külön bemutatásra kerültek a szereplők, ez megadta az alaphangulatot. Csípős, fekete humor társul a filmhez. Egy igazi agybeteg trash mozinak ígérkezik. Kigúnyolja, kiparodizálja a leggyakoribb horrorkliséket. Ilyen például, hogy akit a legelején a hősnek hiszünk, idővel kiderül: egyáltalán nem az! A humor illetve a fröcsögő vér mennyisége egyaránt magas számban van jelen, ha úgy tetszik horror-paródia kategóriában is lehet kezelni. Szakadnak a testrészek, ontják a vért, hullajtják az emberi alkatrészeket, megy a gore, közben részesei lehetünk az idióta szövegeléseknek, a legkevésbé sem intelligens karakterek cselekedeteinek. Röviden: érdemes minimum egyszer megnézni, kellemes kikapcsolódást nyújthat a néző számára. Nem a megszokott módon folydogálnak az események. A film elején a karakterek rövid ismertetése pedig abszolút találó és egyedi volt. Bátran ajánlom a műfaj rajongóinak.

Ultraerőszakos, véres, káromkodó, ordibáló, pörgős, undorító, morbid, feketehumorú, félig paródia B-film a kétezres évekből. Remek szórakozást nyújthat annak, aki vevő a fent leírtakra. Az egyszernézős, akció-horror zsáneren belül kiemelkedő darab.

Az eleje érdekes, tetszenek a bemutatások. Aztán kicsit durvább lesz jön az a rengeteg vér, hányás és a már-már beteges részek, amik számomra egyáltalán nem volt vicces inkább gusztustalan. Egyszer elég volt megnézni, nem unatkoztam, de sok részt nem is néztem belőle (eltakartam a szemem, elég volt a hanghatás).