z ilyen típusú alkotásokra szokás rásütni, hogy "korrekt iparosmunka", és itt talán annyiban nem passzol a definíció, hogy a filmnek láthatóan ennél azért komolyabb ambíciói is lennének, de nem futja többre egy konyhapszichologizálással egybekötött tisztességes borzongatásnál. Avagy a Gerald's Game sikeresen megtörte a King-adaptációk sormintáját: most nem is egy zseniális és nem is egy tűzre való darab született, hanem egy olyan, amely egyszeri megtekintésre minden további nélkül ajánlható.
Mindent egybe vetve ez most kissé sznobul fog hangzani, de számomra ez az idei év legjobb King-filmje, hiába az Az elképesztő sikere (A setét tornyot pedig gyorsan felejtsük el). Nem csak, mint pszicho thriller állja meg a helyét, hanem mint tűpontos könyvadaptáció. Egyedül a lezárás nem lett hibátlan, mivel meglehetősen sietősre vették vele a figurát, bár legalább nem lett feleslegesen két órásra duzzasztva. Jó ez, na. 8/10 Több
A szexuális abúzus, de tágabb értelemben a hatalmi fölénnyel való visszaélés e helyütt és ezen a ponton nem a gender-témák és a gender-szempontok aláhúzásával, hanem egész egyszerűen azzal jár, hogy verbális tetteket kell végrehajtani a probléma nyílttá tétele, illetőleg a tabuizálás megszüntetése érdekében. Poétikusan, de a valósághoz hűen fogalmazva mindez a (fel)szabadulás és a megszabadulás története is, Jessie története ezek alapján pedig minden nő, de minden férfi története is lehet. Több
A film elejétől a végééig szórakoztató és elgondolkodtató egyszerre, az egyébként nem túl fényes felhozatallal rendelkező 2017-es esztendő egyik legjobb darabjaként.
Értékelés: 9/10 Több
A Gerald's Game egy nem túl jól kitalált, ellentmondásokkal, logikátlanságokkal és hiteltelenségekkel teli bugyuta, ízléstelen, sőt bosszantó sztori, melyben a szabadulási jelenet az egyetlen értékelhető elem. Már az eredeti, Stephen King alaptörténet is elég beteg, de a filmes megvalósítás még ezen is sokat tudott rontani. Több
