Zöld könyv - Útmutató az élethez

A film végig csak azt akarja sugallni, hogy a fehérek végtelenül gyűlölik a feketéket – csupán a bőrszínük miatt–, és kivétel nélkül hamburgert zabáló, írni sem tudó parasztokként állítják be, míg a fekete főszereplőt szinte már felsőbbrendűként, és az egyenlőség megtestesítőjeként mutatják be, akit a csúnya gonosz fehérek folyamatosan megaláznak és megverne. Az amerikai zavargások ennek a filmnek a szöges ellentétét mutatják, hisz, ha egy fehéret ölnek meg a rendőrök, akkor nem kezdenek hőbörögni a csúnya gonosz fehérek a kormány és a feketék ellen, nem gyújtogatnak, fosztogatnak és gyilkolnak a saját "gyászolási" módjuk érdekében, ellentétben a feketékkel és a mögéjük beálló szélsőbaloldali terrorszervezetekkel.

Bátran vállald és fogadd el magad, nem tudsz mindenkinek megfelelni. A film jól megmutatja számunkra, hogy az életünkben fellépő különböző helyzetekben hogyan próbálunk olykor magabiztosan, olykor esetlenül helytállni. Az ilyen küzdelmek aztán még nehezebbnek tűnhettek a 20. század közepének faji megkülönböztetéssel és egyéb "eltérésekkel" terhelt Amerikájában. Az alkotás jó lecke lehet a ma emberének is: vajon mi felismerjük, hogy mikor kell egy helyzetben alkalmazkodni vagy mikor kell az igazunkért (az igazságért) bátran kiállni. Friss élmények alapján azt kell hogy mondjam, nagyon jó kis film.

Ebben a műfajban egy nagyon jó verziót kapunk. Van ahol úgy jellemezték mint az ellen Dumb- és Dumber filmet. Nagyon jó, magával ragadó.