Hadik

Szikora János 2022-es történelmi témájú kalandfilmje sajnos nem éppen a legjobban sikerült történetek egyike. Pedig a téma nem lenne rossz: 1757-ben az úgynevezett hétéves háborúban (melyben a Habsburg Birodalom és benne Magyarország az erősödő Poroszországgal harcolt a gazdag Szilézia visszaszerzéséért) egy bizonyos Hadik András tábornok valóban nagy katonai bravúrt hajtott végre Berlin megtámadásával. Igazi huszárvirtus volt a 450 kilométeres váratlan előretörés, mely egyrészt megmutatta, hogy megverhetőek a poroszok, másrészt hogy a magyar huszárok Európa legjobbjai. A háború egyébként sajnos így is porosz fölénnyel ért véget, és Szilézia mindörökre elveszett számunkra. A sztori tehát jó és valós, a kivitelezés azonban nagyon gyenge lett. A rendezés kevés izgalmat, fordulatot és egyediséget tud felmutatni, a színészi teljesítmények pedig feledhetőek. Molnár Áron, bár nagyon kedvelt fazon számomra, itt picit túljátssza szerepét. A többiek valahogy nem illenek karaktereikhez, még Trill Zsolt sem az igazi mint Hadik András.

A Hadikon már a harmincadik percben bealudtam. Aztán erőltettem kicsit, hogy nézzem, de annyira unalmas, hogy másodszor is elkalandoztam, ezúttal a másnapi teendőimről gondolkoztam. Szinte lehetetlen odafigyelni erre a filmre. Gyenge minden téren: sztorit illetően és látványban is. Akadnak benne csúsztatások is, mint például az, hogy személyesen Mária Terézia találta volna ki, hogy közvetlenül Berlint kell megtámadni. A film szerint személyesen adta ezt parancsba Hadik tábornoknak, kettesben. Ezt totál kizárt: egyrészt, hogy négyszemközt tárgyaltak volna, és az is, hogy ilyen szintű katonai részletekbe beleszólt volna a királynő. Nagyon gyenge kis filmecske, ezt a műfajt még tanulnunk kell, ez az igazság. Nálam maximum, ha 40%-ot kaphat, pedig alapvetően nagyon szeretem a történelmi filmeket. Viszont az unalmas feldolgozások eltántorítják az embereket a történelemtől, pedig az a legszebb tudomány. Van némi közöm hozzá, hiszen azzal foglalkozom. A látvány, a pörgős rendezés mindig kellenek a sikerhez. Illetve kellenének.

Elvétve csinálok olyat, hogy kinyomom a filmet, most ezt tettem tíz perc után. Szekunder szégyent éreztem a rettenetesen kaotikus kameramunka, tré hangosítás, kidolgozatlan és rémesen ostoba színvonalú párbeszédek és a röhejes tizenkét statisztás háborús jelenetek miatt. A film elején a Hadik felirat mögé meg bevágtak egy Zorro Z betű formájú kardvágást, már ott fel kellett volna kapnom a fejem, hogy nagy a baj. Na mindegy, tíz perc után sikerült leállítani, kármentésnek már az is valami. Értem, hogy a jelenlegi kurzus úgy döntött, hogy nemzeti hősöket formál meg a nép felé, de ilyen mélyen színvonal alatti munkát minek vesznek át? Mit várnak attól, hogy az emberek bemennek erre a produkcióra a moziba, és úgy érzik, hogy átverték őket a mozijegy árával? Ennek mi értelme? Komolyan, azonos összegből be lehetne szállíttatni állami megrendelésre jó minőségű filmet is, mint sz*rt.

Bár történelmi pontossága valószínűleg a Gyűrűk Urával vetekedik, a Hadik egy működő alkotás, mely végre filmnek hatott, jó látványvilággal és többnyire rendesen összerakott jelenetekkel. Bár tipikus magyar filmes problémákat még nem sikerült teljese... Teljes kritika

Vérbeli kalandfilmet láthatunk a mozikban és a Netflixen. A történet központi eleme, hogy 1757-ben az elképesztő hadvezéri tehetséggel bíró Hadik András titokban, az éj lepje alatt vezette 4320 fős huszár regimentjét Bécsből Berlin falai alá. A négys... Teljes kritika

Méltányolandó, hogy egyáltalán próbálkoztunk történelmi film kategóriában, de sajnos nem lett egy emlékezetes alkotás a Hadik, inkább amolyan közepeske. A téma nem rossz, de csúsztatással indul: Mária Terézia "kitalálja" hogy a leányági trónutódlását megkérdőjelező poroszok ellen az a leghatásosabb védekezés, ha megtámadják fővárosukat, Berlint. Ez a valóságban másként történt: Hadik egy váratlanul sikeressé váló hadjáratában sarcolta meg Berlint, nem előre megtervezetten, pláne nem királynői parancsra. És a megsarcolás is csak egy gyors bevonulást majd még gyorsabb kivonulást jelentett, jelentéktelen zsákmánnyal (többek közt kesztyűkkel). Ettől eltekintve a film látvány-világa nem rossz: láthatunk hősies magyar huszárokat például, rengeteg lovas jelenettel. A második nagy csúsztatás, hogy a Hadik-féle hadjárat kényszerítette volna ki a két nagyhatalom közti békét, ez sem igaz. A végső mérleg: egy közepes film. Pozitívum a von Bock - Hadik konfliktus és párbaj illetve a végső csata Berlinért. Ezekben találhatunk szórakoztató és izgalmas elemeket. Értékelésem: 50%.

Az utóbbi időben a magyar filmgyártás reneszánszát éli a történelmi filmeket illetően, vannak jók és kevésbé jók, de ezeknek a filmeknek a veszte többnyire a belpolitika miatt kialakult már-már divatirányzat szerű kényszeres lepontozás. Hiteles kriti... Teljes kritika

Mindig nagy bennem a várakozás, ha a magyar történelem egy darabját filmre viszik. A Hadik ráadásul nemzeti krónikánk egyik dicsőséges győzelmét mutatja be. A történelmi hátteret az úgynevezett Hétéves háború jelenti (1756–1763), melyben a Habsburg Birodalom és benne Magyarország vívott harcot a feltörekvő Porosz Királysággal, mégpedig Szilézia visszaszerzéséért. Egyik oldalon Mária Terézia volt, és az őt támogató magyar haderő (kb. 100 ezres sereg), a másikon pedig II. Frigyes, porosz uralkodó, aki korábban elhódította a tartományt, majd a hétéves háborúban megvédte tőlünk. Csakhogy a harcok egy bizonyos szakaszában a magyarok egy kis időre bevették Frigyes fővárosát, Berlint. Az eseményről Kis-Szabó Márk készített filmet 2023-ban. A látványvilág meglehetősen gyenge, a tempó unalmas, és általában véve nagyon kevés pozitívumot lehet elmondani az egész alkotásról. Ami némileg feldobja a filmet, az a von Bock ezredes (László Zsolt) és Hadik András (Trill Zsolt) közti küzdelem. Ezt kellett volna kidomborítani, mert átélhető és izgalmas, ám sajnos csak kicsiny része a filmnek. A két csillagtól azért megmenti a filmet, és felhúzza háromra.

A feléig bírtam nézni, mert akkora egy hatásvadász film, hogy a holdról is látszik. Az operatőri munka és a díszletek jók. Már el is képzeltem, mi lesz a folytatása: Hadik 2 - Brüsszel ostroma.

Alapvetően rendben van ez a film, csak hát ezt a látványt tudta már az Egri Csillagok is fél évszázaddal ezelőtt.

A Hadik hadjárat kimondottan a látványos magyar történelmi események közé sorolható, így egy erről szól filmnek is a látványosság a kulcsa. Na, ez nem jött össze sajnos. A másik a hitelesség: ott is vannak problémák mindvégig. Hadik András 1757 októberében 450 kilométert tett meg északra, a poroszok fővárosába 4 ezer katonával alig hat nap alatt. Ez önmagában hihetetlen teljesítmény, de ők be is vették a várost (igaz, csak egyetlen napra). Komoly sarc kivetésére nem volt idejük, elhoztak 425 ellenséges katonát. Ami a főszereplőket illeti: Trill Zsolt kicsit furcsa alakítást nyújt Hadik szerepében, mintha picit túltolná az egészet. Az ellenséges figura a porosz von Bock ezredes, akit Zsolt László alakít. Az ő játéka valahogy hitelesebb, viszont nem találtam meg a karakter valós megfelelőjét. Hadik legfőbb ellenfele a valóságban inkább Moritz von Anhalt-Dessau tábornagy volt. A film látványban a leggyengébb, ezt a műfajt még tanulnunk kell. Értékelés: közepeske, csak három csillagot kap tőlem.

Hangulatában vígjáték, igaz történet alapján. Furcsa mix. Kiválóan van fényképezve, de sajnos az erőltetett párbeszédek és forgatókönyv miatt csak négy csillag. Még picit gyúrhatták volna, de így is szórakoztató.

Háromszor próbáltam nekiállni a filmek, és kb. mindig 15 percig bírtam... Egyszerűen nem, nem vitt rá a lélek, hogy végignézzem. Úgy gondolom, elmondtam a filmről mindent...

A kosztümökön kívül talán a szokásos színészi karakterek tesznek valamit a filmhez. Nem estem hasra tőle. Félidőben már nagyon nehéz volt a filmre fókuszálni.