Az első fele picit idegölő volt, főleg a karakterek viselkedése miatt, ez alapján hamar lejjebb tekertem az elvárásaimat. Szerencsére a második fele jobb volt, a lezárás pedig különösen erős, bennem teljesen átértékelte az előtte látottakat.
Nem leszek Ázsia horrorfilmfan. Nem egyformán gondolkozunk,mármint az ázsiaiak másféle szemszögből látják a világot. És ezt a filmjeikkel tökéletesen ki is fejezik, amihez bennem nem találták meg a megfelelő partnert.
Nem esett a film túlzásokba és ez az arany középút bizony nagyon telitalálat volt. Ezt a filmet imádtam, pontosan annyit adott amennyit az ember elvárhat egy ilyen filmtől, se többet se kevesebbet.
Engem ez most annyira nem nyűgözött le. Igazából az első körülbelül 70 perc csak egy családi dráma 1-2 horrorra emlékeztető jelenettel. Féltem, hogy a végére nem fogom megérteni a filmet, de a befejezés jól lett megcsinálva és minden a helyére került... Több
Szerettem volna ha ez a film kicsit jobbra sikerült volna. Nem mondhtom még így sem hogy rossz film, mert nem az. A maga módján érdekfeszítő. DE! ... Nagyon lassan indulnak be a történések. Egészen a film feléig nem is lehet tudni hogy most ez egy mi... Több
A film előállítási költsége kb. 3-3 és fél millió dollárnak felet meg, és a legnagyobb hasznot hozó koreai filmként tartják számon.
A film megnyerte a Legjobb Film díját a Fantasporto Film Fesztiválon.
A film eredeti címe a lányok nevéből ered (Janghwa=Rózsaszirom, Heungryeon=Vörös Lótusz).
A film alapja egy híres koreai népi történet, a Janghwa Heungryeon jeon, amit először 1924-ben filmesítettek meg.
A rendező eredetileg pont fordított szerepkörben szerette volna viszontlátni a vásznon a két főhőst: Ji-hyun Junnak szánta Su-mi szerepét, míg Su-jeong Limnek Su-yeont.