Rémálmok sikátora

Hmmm... látom, hogy sokan kedvelik a filmet. Nekem nem igazán jött be. Hiába Bradley Cooper meg Cate Blanchett... és egyebek... nem lett annyira jó, mint vártam. Az eleje nagyon tetszett, de aztán leül a film. És hát elég hamar kikövetkeztethető volt... Több a vége is. Én erre csak azt tudnám mondani, hogy nem rossz, de a jótól is messze van... Igazi átlagos film.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Guillermo del Toro egy igazán markáns rendezéssel tért vissza a 2017-es A víz érintése után. William Lindsay Gresham 1946-ban megjelent regényét adaptálta, melyből del Toro kezei között egy letaglózóan erős atmoszférával rendelkező neo-noir születet... Teljes kritika

A műfaj kedvelői számára vonzó cím, figyelemfelkeltő szereposztás és az előzetes is egy izgalmas és misztikus történetet ígért. A látványa hibátlan volt, valóban szemkápráztató. A történet viszont eléggé vérszegény lett. Az én ízlésemnek túl egyszerű... Több, kiszámítható, helyenként unalmas. A karaktereket felületesen ismerhettük meg. A cím is eléggé értelmezhetetlen, és mint a film megnézése után kiderült, számomra eléggé hatásvadász. Guillermo del Toro mindig valami egyedit és emlékezeteset készít, ez nem volt az. Összességében nagyobb volt a füstje, mint a lángja.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A kétszeres Oscar-díjas Guillermo del Toro fantasztikus sztárparádét hozott össze a legújabb, Rémálmok sikátora című filmjére, ugyanis Cate Blanchett, Bradley Cooper és Rooney Mara mellett Willem Dafoe, Toni Colette és Ron Perlman is tiszteletét tesz... Többi ebben a lenyűgöző thriller/noir kalandban. Ellentétben a mostani trendekkel szokatlanul lassan és ráérősen építkezik, és az jutott eszembe, hogy ilyen lenne, ha Tarantino művészmozit csinálna. Del Toro már megint úgy mesél, ahogy senki más; páratlan vizualitása egyszerűen virtuóz, miközben technikailag is rendkívül magas minőséget képvisel. Filmjeire többnyire jellemző a spirituális vonal, éppen ezért különleges életművében ez az alkotás, hiszen az alakításáért egyébként minimum Oscart érdemlő Cooper karaktere egy szélhámos mentalista, aki így a manapság oly divatos álspirituális maszlagokról is lerántja a leplet - görbetükröt tartva az emberi kapzsiság elé. A film William Lindsay Gresham 1946-ban megjelent azonos című regényének adaptációja, és úgy látszik, még ma is aktuális, az pedig csak hab a tortán, hogy nem hagyományos történetvezetéssel adja át a mondanivalóját, ugyanis bizonyos értelemben nem jutunk el A pontból a B-be, hanem a cselekmény egyszerűen körbeér, miközben karakterdrámaként is funkcionál. A befejezés pedig valóban mindent visz: váratlan és pofátlan gyomros. Felkavaró, az a fajta mozi, ami után még sokáig gondolkodik az ember. Del Toro visszatért, és nem is akárhogy.

Hatásos nyitás és zárás, de a kettő között indokolatlanul hosszú és vontatott játékidő.

Profin megrendezett, nagyszabású thriller Guillermo Del Torótól, kiváló lezárással. Remek színészi gárdát rántottak össze a készítők, még kisebb szerepekben is számos nagy név tűnt fel, ezek a nevek hozták is a tőlük elvárható magas szintet. Valamiér... Többt ez a rendezőnél tipikus, "elvarázsolt" hangulata valamelyest rontott számomra az élményen, bár arra jó volt, hogy a forgatókönyv néhány kidolgozatlan pontját elfedje (Blanchett karaktere).

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Szuper történet, remek színészek egy majdnem két és fél órás filmben. A történet elején megismerkedünk Bradley Cooper karakterével, akiről ugyan nem sokat tudunk, viszont az látszik rajta, hogy összetett karakter lesz a későbbiekben. Hozzávetődik egy... Több mutatványos társasághoz, ahol hamar munkát kap, majd egy "balesetet" követően hirtelen távozik a lánnyal, akit behálózott. Nagy tervei vannak, egyre feljebb jut a szélhámoskodásban, elfelejtve, hogy mekkorát bukhat a cselekedetei által. A színészek remekelnek a szerepeikben, a rendező fokozatosan növeli a feszültséget a történet előrehaladtával, majd az utolsó szemfényvesztésben teljesedik ki Cooper karaktere, megmutatva az igazi arcát. Végül arra a sorsra jut, melyet a film elején már belengetnek a nézőknek, ezzel is egy keretet adva a történetnek.

Engem mindig lázba hoz, ha azt látom, hogy Guillermo del Toro új filmet készít. Nekem már a rendező neve garancia a minőségre, és ez a Rémálmok sikátorával sincs máshogy. Szuperül összerakott film, kellemesen lassú, zord atmoszférával és remek befejezéssel.

Hiába a parádés szereposztás, a nagy nevek, nekem ez a történet lapos, a két és fél órás film helyenként vontatott.

Film noir (vagy neo noir)-hangulatú film, érdekes beállításokkal, világítással, szépen fényképezve, kiváló színészekkel. A történet a zsáner kliséiből épül fel, mégsem közhelyes, és a cirkusz különös világa is feldobja (egy-két könnyen érthető utalás... Több is belekerült...). A kelleténél kicsit talán hosszabb, bár nem zavaró, hogy lassan csordogál a sztori. Nem vagyok nagy rajongója Guillermo del Torónak, de ez jobban bejött, mint a többi, amit láttam (bár volt, amit már trailer alapján el sem kezdtem...).

Nagy kíváncsisággal kezdtem el a filmet, de azt kell mondanom, hogy ez nagyon művészi és nagyon rétegfilm lett. Nagyon jók a színészek és a képi világ, de nem nekem készült a film. Egy bizonyos rétegnél vinni fogja a pálmát, de nálam nem talált be.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Na végre egy jó dráma... egy jó filmet láttam. A film egy hazug, megkeseredett, álmodozó férfiról szól, aki apját is megöli a film elején. Aztán cirkuszba áll, de ott is folytatja, amit eddig, hazuggá válik. De mégis MENTALISTA lesz a szerep kedvéért... Több. A sok-sok hazugság árán mégis visszatér a gyökerekhez a végén. Azért nem írtam, hogy milyen, mert titokzatos és nagyon jó. A főszereplő nem más, mint Bradley Cooper, aki kiváló szerepet kapott most. Jól is állt neki. Összességében a film kiváló, de kicsit beárnyékolja, hogy mindig sötétben játszódik, rideg. Ezért is 9.8* jár. Érdemes többször is megnézni.

Látványos, néhol sokkoló, de mindvégig fenntartja a kezdeti feszültséget. Érzed és várod, hogy mi lesz ebből az egészből. Szépen átvezeti az emberi jellemfejlődést az elejétől a végéig, rámutat, hogy mennyi emberi problémánk egyáltalán nem egyedi, hi... Többszen könnyen kikövetkeztethető... A főszereplő karakter kvázi eladja a lelkét, miközben észre sem veszi a saját változását. Megmaradt az egyik mondat a filmből (szabadon idézem): "Ha állandóan hazudsz, és elhiszed a saját hazugságaidat, vak leszel." Ez nekem nagyon tetszett, igazából az egész filmre igaz... Összeségében, nekem az egész film egy teljesen jól összerakott, felépített film, minőségi mondanivalóval és ábrázolással. Azt nem mondom, hogy a végét nem láttam előre, de még így is nagyon élveztem. Ki voltam már éhezve egy jó filmre. Viszont az elvontabb megjelenítés miatt valószínűleg nem mindenki tetszését fogja elnyerni.

Biztos voltam benne, hogy Guillermo del Toro ezúttal is valami zseniálisat tesz le az asztalra, és nem is csalódtam. A zseniális szereposztást mellett már csak a film hangulata és a sztori nagyszerűbb. Imádtam, és mindenkinek csakis ajánlani tudom!