Engedj el mindent!

Tudom, sok ilyen film van – sablonosnak tűnhet, ismerős az íve, a mondanivalója sem új. Mégis, engem betalált. Talán mert pont egy olyan időszakban néztem, amikor nyitott voltam rá. Vagy inkább sebezhető. Ez a film nemcsak mesél valamit, hanem érzése... Többket mozdít meg. Csendesen, de könyörtelenül. Nem harsány, nem látványos – éppen ezért tudott mélyre menni. Nem kérdezett, nem figyelmeztetett, csak elvett valamit, és otthagyott vele. Mintha lecsupaszított volna, és a végén csak néztem a stáblistát, egy kicsit üresen, egy kicsit máshogyan. Nem tökéletes film, de néha nem is az kell. Hanem az, hogy pont jókor találjon meg. Nekem ilyen volt ez.

Függetlenül attól, hogy mit tartasz helyesnek vagy helytelennek a kapcsolatokban, ebben a filmben azt látod, hogy a különböző nézőpontok nagyon változóak lehetnek egy kapcsolatban, és hogy a családi drámák rendkívül fontosak ahhoz, hogy a lehető legg... Többyorsabban megoldódjanak, és elegyedjenek, és megértsék egymást a felek! Ez egy vicces, erőteljes, mély és súlyos dráma, amelyet érdemes megnézni! Nagyon izgalmas és sokkal jobb dráma, mint gondoltam, hogy az lesz! Vannak benne rosszul elkészített jelenetek és néhány irreális is, és a környezet néhol elég zavaros, de mindezzel együtt elég jó és érdekes lesz. A történet megragadja az élet kiszámíthatatlan természetének lényegét, illusztrálva, hogyan alakítják döntéseink mélyrehatóan az utakat. A film bonyolult érzelmi terepen navigál, de mindezt olyan egyszerűséggel teszi, hogy üzenete nyers és hiteles. A színészi alakítás jelentős erősségként emelkedik ki, a szereplőgárda egyaránt megalapozott és mélyen megindító teljesítményt nyújt. Mélységet visznek szerepeikbe, lehetővé téve a nézőknek, hogy lássák a karakterek sebezhetőségét, győzelmeit és kudarcait. Minden színész bizonyos őszinteséget hoz magával.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Aki házasságban él gyerekekkel, az nagyon jól tudja, hogy a hétköznapi nehézségek, az anya-apa szerep mennyire negatívan tud hatni a férfi-nő párkapcsolatra. Az anya megtesz mindent a gyerekekért, a családért, de a férfi ezt nem értékeli kellőképpen,... Több nem ad visszajelzést, sőt elkezdi magát kivonni a családi életből, hiszen a feleség úgyis megold mindent. Aztán amikor hazaérkezik, és a tinilánya és a felesége kiabálnak egymással, akkor bejelenti, hogy ő inkább el akar válni. Persze, elmenekülni mindig könnyebb. De a nő közli vele, hogy nem hagyhatja így ott, előbb menjen el velük egy kirándulásra, viselkedjen apaként, tapasztalja meg, hogy milyen mindent megoldani. És amikor a feleség átengedi a feladatokat, kiderül, hogy a férj is meg tudja oldani a nehézségeket, elindul a kommunikáció, rájönnek, hogy mit rontottak el. Mindig a kommunikáció hiánya az, ami megrontja a kapcsolatokat, de amikor az ember abban a helyzetben van, akkor hiába tudja, hogy mit kellene csinálnia, mégsem bírja megtenni. A film felétől én is végig sírtam rajta. Nagyon drámai az egész és tanulságos, bárki tud következtetni belőle a saját házasságára vonatkoztatva.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A Let Go egy válás történetét dolgozza fel, olykor meglepően autentikusan, azonban a film utolsó harmada átmegy hollywoodi klisékbe, amitől az egész sztorit egy kellemetlen utóíz lengi körül. Nem mintha az odavezető út annyira érdekes lenne, nem tudo... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A film kezdeti stádiumában szinte haraggal, megvetéssel nyugtázza a néző a férj be nem töltött szerepének lesz*romságát, majd a történet lassan kezd kinyílni, mint a tavirózsa, ezáltal megtudván a dolgok miértjét. Nagyon erős dráma. Ha egy családban ... Többaz egyik fél túlzottan felveszi a domináns, irányító szerepet (ebben a történetben a feleség), mert úgy gondolja, hogy a másik fél (a férj) nem alkalmas az apai feladatok ellátására, akkor bizony nagyon felbomlik ama rendszer, melynek családon belül tökéletesen kéne működnie. Ezáltal ez a „szövetség” felbomlik, közös csónakjuk sodródásba, eltévelyedésbe indul el, teljesen más utakon evez, majd lassan süllyed, s legvégül visszafordíthatatlanul a ködbe vész utasaival együtt. Aki túl sok terhet tesz saját vállára, az komoly testi tüneteket produkál önmagának (rákbetegség). A másik fél teljes lemorzsolódása a nemtörődömség példáját követi, mert a teljes kitaszítottsággal szembesül. Majd amikor már a baj a tetőfokára hág, kiborul a bili, jön a számonkérés, és a visszafordítás lehetetlennek tűnő próbálkozása. Lassan a családi dinamika visszatér az egyensúlyba, de már késő... Vagyis... ez esetben „sikerrel” zárul... mondhatni, de mégis drámai a végkifejlet.

A skandináv filmhagyományokat teljes mértékben mellőző svéd családterápiás film, mely meglepő módon inkább egy magyar produkcióra, egyenesen tévéfilmre emlékeztet. Ennek ellenére élvezhető, csak el kell engednünk a magas elvárásainkat. Meg akarni kel... Többl. Maga az ötlet, hogy van egy apa, aki korábban nem volt jelen, egy lázadó korú gyerek meg egy mellékes helyzetű kisebb gyerek, plusz nem utolsósorban a sz*rviharban pillázó feleség, aztán meglátjuk, hogy ebből lesz-e újrateremtés, nos, ez nem új. A film mégis valahogy a maga eszközeivel üdítően ábrázolja ezt a klisés történetet. Viszont a végére kissé elcsépelt nyálparádé jelleget ölt, bár a befejezés amolyan szép mentésnek tekinthető, anélkül nagyon kisiklott volna az egész. Így viszont egy közepesnél valamivel jobb eredmény született. Feltételezésem szerint a női szíveket fogja főleg rabul ejteni.

Egy családot jól működtetni nem is olyan egyszerű dolog. A stresszes, terhes és nyugtalan hétköznapok képesek szakadékot ásni két intelligens emberi lény között. A szeretetéhes kisfiú és a lázadó nővére csak fokozza a mélységet. Ez egy szívszorítóan ... Többmély és őszinte hangú dráma a megromlott, üres házasságról. A film korrekt „svéd” stílusban dolgozza fel a történetet, a házasság szentségének az erejét, azt a küzdelmet, amit könnyebb feladni, de ha vállalod a kemény küzdelmet, akkor sokkal nemesebb érzés annak szeretetében élni.

Akár igaz történet is lehetne. A széthulló család, amelyet a mindennapok szétcincáltak. Az anya, aki beteg, de úgy szeretné otthagyni ezt a világot, hogy sínre teszi a dolgokat. Bárcsak egy hétvége alatt rendbe lehetne tenni ennyi mindent!

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nem szeretem a filmeket, mindig elalszom rajtuk. 2024-ben kettő film tetszett, de azok rajongásig: a Fekete pont és az Engedj el mindent! Ez utóbbi film végre nemcsak bemutatja a problémákat, hanem egyértelműsíti a párkapcsolatok legfőbb gondját: a g... Teljes kritika

Én a film felétől végigbőgtem a filmet. Az egymásra odafigyelésnél nincs fontosabb az életben, mégis milyen nehezen megy nekünk, embereknek. Erről szól a film.