Haverok harca (2018)

Én nem igazén tudtam nevetni rajta. Egy értelmes mondat azért volt a filmben. Nem azért nem játszunk, mert felnőttünk, hanem azért nőttünk fel mert nem játszunk.

Zseniális történet és végre nem kell azon gondolkodnunk, hogy vajon tényleg igaz-e és hogy tényleg így történt-e. Sőt, a film végi kis bejátszások alapján a valóságban még ennél is lököttebbek ezek a fazonok. Kellenek ilyen emberek ebbe a komoly világba, hogy kicsit meglazítsák a mindennapok feszes monotoniságát. A keserédes befejezés ellenére vidáman tudunk visszagondolni a filmre. Bár vannak üresjáratok és egy két színész, aki szerintem kicsit talán túljátszotta a szerepét, gondolok itt főképp Isla Fisher-re.

Szerintem elég korrekt film volt, végig élveztem, és végre nem egy sablon sztori amely csupa happyvel meg nagy szerelmekkel ér véget. Tele volt humorosabbnál humorosabb jelenetekkel szerintem kiérdemelte a négy csillagot!

Kicsit félve indultam el a moziba ezt a filmet megnézni, bár nagyon jó pontozásokat és értékeléseket kapott, aggódtam, hogy tele lesz tipikus amerikai erőltetett poénokkal, DE kellemeset csalódtam. Minden perce teljesen élvezhető volt a filmnek, és mindenki óriásiakat nevetett a poénokon. Maga a film egy igaz történet alapján készült, pár barát éveken keresztül fogócskát játszik, azonban Jerry barátjuk akkora királynak képzeli magát, amiért őt sose kapják el, hogy ez végül némileg a barátságuk rovására megy. Ütős alapstory, nagyon jó színészekkel, szerintem nagyon rég láttam már ehhez hasonló, tényleg vicces és nem erőltetett filmet. Végig fenntartja az ember figyelmét, mert bár az elején sejteni lehet, hogy mi lesz a film vége, azonban mégis sikerült a végén egy csavarral zárni a filmet, és végig annyira tud izgulni az ember a csetlő-botló barátokért és azért, hogy végre fenéken rúgják Jerry haverjukat, hogy észre se vettem, hogy eltelt az egy és háromnegyed óra, és vége a filmnek. Ráadásul moziban nézve azt hallani, ahogy az emberek együtt egy egy jelenetnél őszintén, szívből felvisítanak a nevetéstől, felbecsülhetetlen.

Nagy csalódás lett számomra ez a film, de szerencsére pozitív értelemben. Vártam egy bugyuta történetet, rengetek sablonos, erőltetett, amerikai poénnal, de ennél sokkal többet kaptam. A történet nagyon jó, főleg tudva, hogy igaz történet az alapja. Persze kicsit elrugaszkodtak a forgatókönyv írók, de így volt jó. A film végig le tudta kötni a figyelmemet, nagyon vártam, hogy végre elkapják Jerry-t, mert éreztem az elejétől, hogy Hoagi-nak most ebben az évben nagyon sokat jelent az elkapása (és nem a kilépés miatt)... És persze a végére ez be is igazolódott. Nagyon jó poénok, remek színészek és még kiváló mögöttes tartalom és mondanivaló: nem azért nem játszunk, mert öregszünk, hanem azért öregszünk, mert már nem játszunk...