Elektronikus állam

Egy órát bírtam, de aztán kinyomtam ezt a silány tákolmányt. Fogalmam sincs, hogy tudták a Russo fivérek a legjobb Marvel-filmeket rendezni úgy, hogy minden más projektjük vagy közepes, vagy gagyi. Az Electric State önmagában csak egy klisékkel tarkított, minden eredetiséget mellőző, tucat Netflix and chill lenne, de én pont ismerem Simon Stålenhag fantasztikus rajzait, amik ezt a világot inspirálták, így elég szomorú vagyok, hogy csak ezt sikerült kihozni. Azok a grafikák köszönő viszonyban sincsenek a film hangulatával, hisz egy szomorkás, rideg, antiutopisztikus világot láttatnak valamilyen messzi, északi államban, ahol megastruktúrák árnyékában átlagemberek és hatalmas atompunk robotok párhuzamosan tolják az igát. Olyan rajzok ezek, melyek igénylik, hogy történeteket képzeljünk világukba, mely pont az evilági faktor miatt volt hihető. A film ezt kidobja az ablakon, hogy egy ezerszer látott robot-ember háború sztorit elénk toljon, komikus karakterekkel és hiteltelen világépítéssel. Ez szinte homlokegyenest az ellentéte mindennek, amit az eredeti művek szimbolizáltak, és fogalmam sincs, miért vették át a nevét. Netflix szemét ez.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Simon Stålenhag Elektronikus állam című könyve 2018-ban jelent meg, és a svéd művész egyik legnagyszerűbb művét köszönthettük benne. A gazdagon illusztrált képeskönyvben a lenyűgöző vizualitás mély gondolatokkal párosult a mesterséges intelligencia e... Teljes kritika

Az a terv, hogy 3/10-re értékelem, de ha mást láttok ott feljebb, akkor az azért van, mert felülbíráltam magam. Most még csak 54 percnél járok ugyanis, és még jóval több, mint egy óra hátra van. Azalatt – ha ki nem nyomom – még lemehet 1/10-ig vagy n... Teljes kritika

Őszintén szólva nem igazán voltam lenyűgözve, az elején még érdekelt, aztán egyre jobban elvesztett (olvastam az eredeti könyvet, ez azért nagyon más), a végén már csak inkább hallgattam. Nálam ez nem igazán több gyenge közepesnél, ami valahogy nem bírta megtalálni a saját hangját.