Poe Áruló szív című novellájának szerintem egy egész jó feldolgozása. Az látszik, hogy a film kiválóan értelmezi magát a szöveget, viszont szerintem a novella befejezése eléggé hatásvadász, amitől nem vonatkoztatott el maga a film. Ez jó lett volna, mert szerintem így a vége kissé összecsapott lett.
Az utóbbi időben sok romantikus komédiát láttam, de ez messze átlagon aluli minőséget képvisel. A németeknek lövésük sincs az érzésekről, és a szexuális atmoszféráról.
Nagyon hangulatos sorozat, szerintem mai szemmel nézve nem egy nagy szám, de nagyon hozza a hetvenes évek atmoszféráját. Én már csak emiatt is élvezni tudtam, ráadásul az epizódok is egész jól meg vannak írva.
A nő egy nagyon elgondolkodtató, csodálatos film, aminek ott lett volna az Oscar-díjasok között a helye, ahogy Phoenixben is, vagy Johanssonnak. Nagy hiba, hogy az Akadémia nem oszt díjat szinkronmunkáért, pedig nem lenne ördögtől való dolog. Spike Jonze igaz mesterművet tett le az asztalra.
Ikonikus revenge movie a hetvenes évekből, minden finomsággal, ami akkoriban jellemző volt egy Charles Bronson mozira. Az antifeminizmust is beleértve...
Hát, ez azért eléggé gagyi film volt. Nem mondanám ijesztőnek és bár próbál felkapaszkodni, nagyon gyenge Fűrész utánzat, amit nem is értek, hiszen a Fűrész is eléggé pocsék.
Túl sok, túl hosszú, túl rossz. A rendelkezésükre álló technológiával egy nagyon jó filmet lehetett volna ebből a történetből kihozni. Sajnos nem jött nekik össze. Bebizonyították, hogy a jó effektek még nem csinálnak jó filmet.
A Jurrassic Park a filmtörténet egyik legjelentősebb teljesítménye, Spielberg filmes korpuszának egyik ékköve. Az elmúlt húsz évben is csak igen kevés olyan hollywoodi blockbuster készült, ami hozzá fogható lenne. Látványában még ma is tökéletesen megállja a helyét, amikor nemrég megjelent a felújított verzió, azonnal lecsaptam rá. Egy igazi klasszikus, kötelező darab.
Ez a film abszolút értékelhetetlen. Nem tudom miért indult be annak idején az Amerikai Pitével ez a bulizós, csajozós filmáradat, de az még úgy, ahogy szólt valamiről. Ez a film viszont bagatell.
Elképesztően jól kidolgozott történet. Egy kicsit kettős érzést ad a film abból kifolyólag, hogy nincs sötét hangulata a képeknek, viszont a téma az nagyon is sötét. Bár nem túl pörgős, inkább lassú filmnek mondanám, ennek ellenére nagyon is "kellemes" a tempója.
A film tele van imádni való kis rágcsálókkal, szeretni való karakterekkel és nevettető helyzetkomikumokkal. Persze nem egy Pixar produkció , de azt azért tartsuk szem előtt, hogy ez elsősorban gyerekeknek, és nem kritikusoknak készült, és a gyerekeknek nagyon is tetszik. Én mint szülő a mondanivalójával már kevésbé értek egyet, de ezt könnyen a háttérbe tudom szorítani.
55 The Tell-Tale Heart (1960)