Tipikus amcsi tini-film. Olyan világot ábrázol, ami valójában nincs: jómódú fiatalok, akik sikeresek és akiknek minden teljesül az életben. A humora közepes, a színészek felejthetőek, a sztori egész jó volt.
John Carney teljesen jó történetet írt, és a rendezéssel sem volt semmi gond. A szereposztás kiváló, a színészek pedig hozzák az elvárt szintet. A sztori pörgős, kicsit romantikus, kicsit vicces de nagyon az átlag felett teljesít, na persze ez annyira nem nehéz, ha az elmúlt években végképp lejáratták ezt a zsánert. Kíváncsi vagyok, hogy vajon a színészek minden esetben maguk énekeltek-e...
A sárkányok nagy rajongójaként már azt hittem, hogy a legrosszabb esetben én leszek az, aki az egyetlen magas pontszámot adja, de sanos nem, mert még én sem tudok azt adni rá...nem jól sikerült, gyenge alkotás.
Merész ötlet volt Ben Stillertől, hogy egy háborús dráma forgatásán keresztül rántja le a leplet Hollywoodról. Láthatjuk, hogy milyen tehetetlen is lehet helyzetéből kifolyólag a rendező, hogy mennyi probléma van a színészekkel és a menedzsereikkel, és hogy a producerek inkább csak dísznek vannak, de nem igazán értik a dolgukat. Ben Stiller már a Zoolander során megmutatta, milyen ügyesen tud karikatúrát rajzolni egy világról, amiről a hétköznapi embernek csak a siker és csillogás jut eszébe, de nem láthat a máz mögé.
Azért rég láttam már ennyire unalmas, valós eseményeken alapuló filmet. De végig az volt az érzésem, hogy ez lehetett volna jó is, de kb. mindent máshogy kellett volna csinálni.
Nagyon jó film, klasszikus Mel Brooks, ez a fazon egyszerűen utolérhetetlen. Mondjuk nekem sokkal inkább a korábbi filmjei jönnek be, de ez is teljesen rendben van, és az is nagyon ott van, ahogy a kormányzót alakítja. Ha valaki egy jót akar röhögni, annak ajánlom ezt a filmet.
Én ugyan nem olvastam el a könyvet, de a film parádésra sikerült. Nem is tudtam, hogy a svédeknek van humorérzéke. Rengeteget lehet rajta nevetni, ugyanakkor van pár erős drámai pillanata is. Egyszerűen remekül össze van rakva. Azt hiszem rászánom magam, és elolvasom a könyvet.
Milyen egyszerű filozófia ez, mégis milyen igaz! Én a film megnézése után három napon át csináltam csak, de máris éreztem, hogy mekkora hatással tud ez lenni a mindennapokra és a nagy egészre is. Ilyen komédiákat szeretnék látni mindig, ami elgondolkodtat, s a közönséges, bugyuta, öncélú poénok helyett valami értelmes alappal bír, s úgy nevettet meg. Igen, bagatellizál, de jó céllal teszi.
Vannak filmek, amiknek nem kellett volna elkészülnie soha, ez is ilyen. Sajnos nem sikerül még azt a színvonalat sem hoznia, amit az első rész nyújtott, pedig az sem volt valami kimagasló. A film igyekszik vicces lenni, olyannyira, hogy az már erőltetett. A párbeszédek papír ízűek és izzadtságszagúak és alig néhány poén üt igazán.
Nagyon gyorsan elrepült az az egy és háromnegyed óra, kellemes időtöltés volt. Abban az időszakban, amikor a Columbo a legnagyobb népszerűségnek örvendett, Peter Falk megmutathatta egy egész más oldalát, ami szintén nagyon jól állt neki. De remek teljesítményt nyújtott a többi színész is, akik nálunk nem annyira ismertek, pl. Warren Oates, Paul Sorvino és Gena Rowlands.
Könnyű kis vígjáték, ami egyrészt hétköznapi témákat dolgoz fel, másrészt a hollywoodi kivitelezés köntösébe öltözteti azokat. A forgatókönyvíró sok közhelyet begyűjtött a kosarába, említsük csak az “ellentétek vonzzák egymást” szituációt. Viszont a helyzetek, párbeszédek sokszor nagyon életszerűek, tipikus embereket láthatunk, tipikus problémákat. Persze ez Hollywood, úgyhogy a problémák megoldásai könnyen jönnek.
Nagyon érdekes mozi egy fiatal rendezőnőtől, akiről biztosan hallunk majd még. Lassú tűzön forralt feszültség és jeges borzongás egyvelege töltötte be a délutánomat, amikor végignéztem. Valóban nagyon posztapokaliptikus volt az egész. Ajánlom mindenkinek, aki bírja az ilyen töltetű filmeket.
Azért nincs akkora nagy baj ezzel a filmmel. Elsősorban a rajongóknak készült, és ők szerintem szeretni is fogják. Színes, bájos, szépen animált mozi lett ez, csak épp nem túl emlékezetes.
Hát...talán még jó is lehetne...HA...a főszereplő arcok mindent beleadnak, és ha kicsit erősebbek lettek volna a poénok...itt ott. Amugy egész jó kis feketekomédia. A családnak.
Egy barátom javasolta, hogy nézzem meg a filmet, de engem nem hozott annyira lázba, mint őt. Szerintem semmie xtra, habár az a monstrum ott a végefelé igencsak jól meg lett szerkesztve digitális fronton.
Egy egyszer nézhető kellemes vígjáték. Nincsenek benne kiemelkedő alakítások, vagy maradandó helyzetmegoldások, nincsenek idézhető mondatai, sem felidézhető pillanatai. Könnyed limonádé.
72 Bérbarátnő álomáron (1987)