Voltak benne jó poénok, de egy ilyen típusú vígjátékhoz képest szerintem értelmetlenül hosszú volt. Egy ilyen fajta történetet sem nem kell, sem nem lehet két órán át nyújtani, még akkor sem, ha amúgy a sztori jó, és a színészek is egészen a helyükön vannak. Nekem csak emiatt nem tetszett annyira.
Mindössze az utlsó tíz perc nem ült teljesen az őrült lövöldözéssel, a nem odaillő indiánnal, a golyószóróval a melankolikus hangulatba...különbe eszméleten fim.
Ez a film maga a valóság. Azt hiszem így lehetne a legjobban jellemezni. Nem egy love story, nem egy dokumentumfilm, ez maga a realitás egy szelete. Demirkubuz az egyik legjobb mai török filmes.
A sztori nem csak a vallásos értelemben vett transzcendens istennel foglalkozik. Keresi a halál és minden hasonló misztikummal körülvett fogalom értelmezését is az egyes vallásokban. Megkérdeznek különböző szakértőket a témában...
Sokszor feldolgozták már ezt a toposzt. Két teljesen különböző ember keresi az utat egymás felé, amely során akarva és akaratlanul is sérelmeket okoznak egymásnak. A főszerepben igazi sztárokat láthatunk. Nem hétköznapi western-dráma ez a western hőskorából.
Én megbántam, hogy megnéztem. A film lassú és unalmas, ráadásul engem személy szerint zavar a homoszexualitás ilyen ábrázolása. Úgy rángattak el a moziba, hogy ez a film eget rengető, és nekem is látni kell. Talán nem kellett volna. Én azt mondom, hogy nézze aki akarja, meg jó, hogy van ilyen is, de én inkább kösz nem.
Hogyan lehet felesleges magyarázkodás nélkül olyan filmet csinálni, amit mindenki megért, és nincsenek benne érthetetlen utalgatások? Hát így. Fog az emberben egy kiváló rendezőt, ad neki egy rendes történetet, és kerít hozzá pár zseniális színészt. A feszültség és az izgalom úgy is tökéletesen érezhető a filmben, hogy mai szemmel lassúnak tűnhet - ám ez a lassúság nem annak szól, hogy nincs mit mondani az alkotóknak, hanem épp annak, hogy feszüljenek pattanásig azok az idegek. Ilyen egy tökéletes film.
Mai szemmel nézve eléggé hihetetlenek a film eseményei, s tele van abszurd elemekkel, jelenetekkel. Nem az klasszikus western, valami más, de ez a valami nem jó....
Szerintem nagyon jó kiindulópont a sok új karakter számára, sokat tanulhatunk a régi hősökről is, de nem csak róluk, hanem több lényeges mellékszereplőre is nagyobb figyelem hárul. Úgy hallottam 52 epizódot terveznek egy évadra, alig várom már a következőket.
Két ember felmegy együtt a hegyekbe, ott vannak mindentől és mindenkitől elzártan, a kezdeti idegenkedés után meg valahogy mégiscsak rájönnek, hogy van bennük valami közös, és egymásba szeretnek, vagy valami ilyesmi. Ezt a történetet már számtalanszor láttunk más formában, a különbség meg csak az, hogy ezt speciel két férfi adja elő. De a történetet értelmezhetjük akár nagyon modern Rómeó és Júliaként, ahol a két főhős szintén nem találhatott egymásra egyéb okok miatt. De ha ez két férfivel történik... akkor repülnek az Oscarok.
DeNiro és Hathaway is nagy kedvenceim, és szerencsére most sem kellett csalódnom. Persze, nem váltja meg a világot ez a film, de kellemes kikapcsolódást nyújt. Egy könnyen, nagyon is szerethető vígjáték, nálam bejött.
82 A legénylakás (1960)