Gergo Horvath

Azt megadom, hogy jó volt együtt látni Clooney-t és Robertset, de az is hozzá tartozik a dolgokhoz, hogy ebben a filmben a sablonokon és az ezerszer látott romkomos elemeken kívül sem igazán szorult túl sok eredetiség. Régimódi, bevált receptre épülő vígjáték ez, ami szépen felmondja a leckét, viszont ennél azért némileg többre számítottam. A megfelelő elvárásokkal egyébként kellemes kikapcsolódás tud lenni, csak tényleg érdemes a helyén kezelni.

Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki ettől a formátumtól és ötlettől többet várt, különösen, amikor kiderült, hogy Giancarlo Esposito alakítja a főszerepet (mondjuk nem rajta múlt). Nem is érdemes ezt túlságosan ragozni, nagyon átlagos, az unalomig ismert sablonokkal operáló széria lett, amihez semmit nem tett hozzá, hogy bármilyen sorrendben nézhető. Ha ez most kimarad, nem veszítesz semmit...

Ritka erős film a Netflixtől Christian Bale főszereplésével, aki gyakorlatilag soha nem okoz csalódást. A film igazi fénypontja Harry Melling, aki hatalmas utat tett meg a Harry Potter Dudley-ja óta, és talán élete eddigi legjobb alakítását hozza a fiatal Edgar Allen Poe szerepében. Maga a film egy afféle régivágású, már-már gótikus, kosztümös thriller, ami nagyon kilóg az utóbbi évek filmterméséből, és ezt most az előnyére írnám. Fordulatos, erős drámai alakításokkal fűszerezett misztikus produkció, ami miatt tényleg érdemes bekapcsolni a Netflix appot.

Egy kicsit nehezen vettem rá magam, de egyáltalán nem okozott csalódást. Nem gondolom, hogy van annyira jó, mint amekkora hájpot kapott, de az tény, hogy egy remekül összerakott, több korosztályt is megszólító széria lett Jenna Ortega remek főszereplésével. Inkább csak az a kérdés számomra, hogy miként tudnak tovább építkezni, tovább vinni a működő részeket (egy kicsit jobb forgatókönyvvel még nagyot tudnának dobni). Ha van, aki még eddig nem látta, nyugodt szívvel belevághat, mert ha nem is ez lesz az új kedvence, de szórakoztató kikapcsolódást nyújt.

Eleinte nem tudtam, hogy mire számíthatok ettől az évadtól, mert bár az első nagyon jól indult, a vége számomra semmitmondó volt. Nos, a második évad ezen a téren nagyot javított, megtartotta a humorát és az abszurditását, de nagyon 'élő' konfliktusokat bontott ki és merült el bennük egyre jobban, határozott, de többnyire ügyesen titkolt céllal a finálé felé. Remekül felépített széria volt piszkosul erős alakításokkal. A két évad gyakorlatilag nem (illetve alig) kapcsolódik egymáshoz, szóval az első nélkül is teljes lesz az élmény.

Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de ugyan Dwayne Johnson van egy erős karizmája, de egy összetett antihős karakterhez egyszerűen hiányoznak a színészi kvalitásai. Két arca van, a morcos és a pimaszul mosolygós, ebben az előbbit hozta gyakorlatilag egész végig, ráadásul egy elég gyenge filmben, ami mintha arra ment volna rá, hogy ha egy percre nem áll meg az akció, akkor a nézőnek nem lesz ideje azon gondolkodni, hogy nem írtak épkézláb sztorit, hogy a karakterek ad hoc módon lettek bedobálva, hogy sokszor arcpirítóan csúnya a CGI. Ráadásul ez a pörgés igen hamar unalmassá tud válni. Lelki szemeim előtt pörögnek a millió dollárok, ahogy nézem ezeket a nagy, de üres és stílus nélküli akciókat... több»

Jókat olvastam, hallottam a filmről, de őszintén szólva engem nem annyira győzött meg. Millie Bobby Brown ugyan lényegesen jobb, mint az első részben, de a nyomozás valahogy ad hoc volt a számomra. Az egész cselekményt mintha véletlenek irányították volna, az úgynevezett következtetések is inkább hasraütésszerűen hoztak eredményt, különösebben izgalmas (helyenként pedig bármiféle) logika nélkül. Meg lehet nézni különösebb fájdalom nélkül, de talán az áll a legpontosabban a valósághoz, hogy ez egy korrekt családi Netflix-produkció, viszont egy viszonylag gyenge Holmes-film.

Nagyon életszagú, nagyon kemény és piszkosul vicces sorozat, nálam eddig az év talán legjobbja. Ben Whishaw remekel, a dráma egészen zsigeri, ahogy a fekete humor is a legjobb pillanatokban üt be. Remekül megírt széria, amire ugyan rá lehetne fogni, hogy kórházas sorozat, de ha ezt mondjuk, akkor felejtsünk el mindet, amit eddig a kórházas sorozatokról gondoltunk vagy tudtunk, mert ez valami egészen más.

Bár még nem ért véget az évad, innen már nem lehet elrontani. Az Andor magasan a legjobb Star Wars-sorozat, ami annyira rugaszkodik el a Star Wars világától, mint a Zsivány Egyes, de mindvégig érezzük, hogy mi adja a hátterét ennek a sorozatnak. Közben egy halom olyan dolgot vezet be ebbe a világba, amitől hús-vér lesz az egész, szemben az eredeti filmek űreposz műfajával. Azzal sem volt baj, de jó, hogy végre eljutottunk oda, hogy sokkal kisebb léptékben ismerhetjük meg a Star Warst, mert ez a lépték az, ami eddig hiányzott. A nagy történetbe ágyazott remek mellékszálak, ebben lehet az SW jövője, de az legalábbis biztos, hogy ez egy nagyon is járható út. A látványt pedig bármelyik mozifilm ... több»