Gergo Horvath

Jókat olvastam, hallottam a filmről, de őszintén szólva engem nem annyira győzött meg. Millie Bobby Brown ugyan lényegesen jobb, mint az első részben, de a nyomozás valahogy ad hoc volt a számomra. Az egész cselekményt mintha véletlenek irányították volna, az úgynevezett következtetések is inkább hasraütésszerűen hoztak eredményt, különösebben izgalmas (helyenként pedig bármiféle) logika nélkül. Meg lehet nézni különösebb fájdalom nélkül, de talán az áll a legpontosabban a valósághoz, hogy ez egy korrekt családi Netflix-produkció, viszont egy viszonylag gyenge Holmes-film.

Nagyon életszagú, nagyon kemény és piszkosul vicces sorozat, nálam eddig az év talán legjobbja. Ben Whishaw remekel, a dráma egészen zsigeri, ahogy a fekete humor is a legjobb pillanatokban üt be. Remekül megírt széria, amire ugyan rá lehetne fogni, hogy kórházas sorozat, de ha ezt mondjuk, akkor felejtsünk el mindet, amit eddig a kórházas sorozatokról gondoltunk vagy tudtunk, mert ez valami egészen más.

Bár még nem ért véget az évad, innen már nem lehet elrontani. Az Andor magasan a legjobb Star Wars-sorozat, ami annyira rugaszkodik el a Star Wars világától, mint a Zsivány Egyes, de mindvégig érezzük, hogy mi adja a hátterét ennek a sorozatnak. Közben egy halom olyan dolgot vezet be ebbe a világba, amitől hús-vér lesz az egész, szemben az eredeti filmek űreposz műfajával. Azzal sem volt baj, de jó, hogy végre eljutottunk oda, hogy sokkal kisebb léptékben ismerhetjük meg a Star Warst, mert ez a lépték az, ami eddig hiányzott. A nagy történetbe ágyazott remek mellékszálak, ebben lehet az SW jövője, de az legalábbis biztos, hogy ez egy nagyon is járható út. A látványt pedig bármelyik mozifilm ... több»

Akárhonnan nézem ezt a filmet, azt kell mondanom, hogy csalódás. Nem vitatom el, hogy voltak benne szórakoztató részek, de nagyon átcsúszott a ló másik oldalára. Megint nem arról van szó, hogy Chris Hemsworthnek nem áll jól a viccelődés, mert azzal nincs baj, de Thorból egy infantilis karaktert csinálni, különösen ilyen módon, az valahogy nem ül. Még a Ragnarökben rendben volt, az is kicsit pedzegette a határt, de a Szerelem és mennydörgésben ez már a karakter, a történet és úgy egészében az MCU rovására ment. Waititi csinált egy szuperhős paródiát, de nem úgy, hogy a műfaj fölé emelkedett volna, és kikacsintásokkal csinált volna viccet a műfajból, hanem úgy, mindvégig páros lábbal benne áll... több»

Nagyon sajnálom, de ez rém gyenge lett, infantilis, ötlettelen humorral, amit két, egyébként a vígjáték műfajában már többször is bizonyító sztár sem tud megmenteni. Először félbe is hagytam, aztán úgy voltam vele, hogy 'mi van ha a végére?', de a második felére sem változott semmit. Ha ezt kihagyod, tényleg nem vesztesz semmit.

Meg kell hagyni, hogy a Top Gun 2 valami olyat hozott, aminek mostanában nagyon a híján vagyunk filmek terén. Nagyon egyenes, őszinte blockbuster, ami úgy látványos és akciódús, hogy egyáltalán nem fárasztó, felidézi a régi időket, de mégis tud több lenni nosztalgiánál. Nem is kell ezt tovább ragozni, a maga műfajának egyik kiemelkedő produkciója.

Őszintén szólva engem ez a film nagyon fárasztott. Nem csak az akcióthrillerek sablonjait ismételte meg eredetiség nélkül, de még önmagát is a rengeteg közeli felvétellel, ugyanazokkal a drónos kameramozgásokkal, a kamerába világító tükröződő fény-effekttel... körbe, körbe ugyanaz, ráadásul vagy két órán keresztül. Akció ide vagy oda, ez a végére nagyon unalomba fulladt, és köze sincs azokhoz a filmekhez, amikor Michael Bay még össze tudott hozni egy ütős párost egy pörgős mozira.

Be kell vallanom, hogy az első részek után egyszerűen fárasztott ez a fantasy világ, amibe egyszer csak belecsöppenünk. A főhős mindenféle síkokba ugrál, a magyarázattal pedig nem sokat bajlódtak az alkotók. Ott volt a főhős, aki keresi a sisakját, a homokját és az rubinját, de nem éreztem, hogy ez olyan helyre akarna kifutni, amit nekem követnem kéne. Aztán jött az a hírhedt éttermi jelenet, majd utána a halálról/örök életről szóló rész, és egyszeriben a széria túlmutatott a saját történetén, és elkezdett 'beszélni', elkezdett szólni valamiről. Ekkor lettem biztos benne, hogy ezt most már nem engedem el, és mindenkinek ezt is tanácsolnám, aki hasonlóan érez az elején. Ne adjátok fel két, há... több»

Ezzel a filmmel nehéz jóindulatúnak lenni. A Jurassic franchise is elért oda, ahova a Halálos iramban széria: teljesen elrugaszkodott az alapjaitól, és már szinte semmi nem maradt abból, amiért szeretni lehetett. Kapunk egy extrém látványos filmet, az igaz, de mellé egy rém gyenge, kusza, sablonokkal és logikátlanságokkal teli történetet. Naphosszat lehetne sorolni a példákat, de csak egyet mondok arra, hogy mennyire ötlettelen az egész. Félig költői lesz a kérdés, mivel gondolom, a legtöbben már láttátok: "Hogy hozzuk össze a régi és az új szereplőket?" Úgy, hogy a régiek egyszer csak zuhanjanak le egy szakadék széléről autóval épp oda (egy baromi nagy rezervátumban), ahol az új trilógia fő... több»

A Pixar ezzel a filmmel ismét valami egészen különlegeset tett le az asztalra, ami egyszerre humoros és megindító, mindemellett az animáció is gyönyörű. A stúdiótól megszokhattuk, hogy mindig a legmagasabb színvonalra törekszik, de a Lelki ismeretek még Pixar-mércével is egyedülálló élmény.

A Gyilkos a házban olyan módon ötvözi a krimit és a vígjátékot, ahogy azt más sorozat még nem igazán tette. Ezzel a szériával valahogy minden nagyon stimmelt, és a műfaján belül egészen kiemelkedő. Okos, vicces, ahol kell, drámai, a whodunit-szál mögött bőven van mélysége is, és ez a vártalan szereposztás annyira meglepően jól működött, amivel szerintem még a sokat látott nézőt is meg tudja lepni. Nem vagyok benne biztos, hogy kultikus darab lesz belőle, és lehet, hogy idővel kopni fog a fénye, de az tény, hogy ehhez hasonló szériát 2022-ben nem nagyon lehet mondani. És ma, amikor elég híján vagyunk az eredetiségnek mind a mozikban, mind a streamingen (filmeket és sorozatokat is beleértve), ... több»