BoBamburg

A most népszerű szabadulószobák és az állandóan visszatérő kézikamerás horrorfilmek ötvözete. Már az előzetes alapján is egyértelmű volt, hogy sokat nem kell várni a filmtől, és ez be is bizonyosodott. Egyszer nézős, inkább gagyi, mint szórakoztató tinihorror.

Az előző résszel ellentétben ez már kevésbé működött (nálam legalábbis). Tipikus második részes szitu, összehoznak egy jól eladható filmhez egy folytatást, ami viszont minden téren alulmarad az elődjéhez képest.

Nem gondoltam volna, hogy ezt mondom, de ez tök jó film. Egyszer már láttam pár éve, emlékeztem rá, hogy jópofa volt, de második nekifutásra is ugyanolyan jól szórakoztam rajta. A karakterek viccesek, a történet is rendben van, és a dalok se borzasztóak, mint a hasonló énekelgetős filmekben általában lenni szokott.

Az első rész sem volt túl erős darab, de volt benne valami abból a bizonyos ázsiai vibe-ból, ami miatt nem tudnám rossznak nevezni. Viszont a Replay, a második rész már kevésbé működött, egy-két jól elkapott jelenet kivételével kimondottan unalmas.

Hát nálam nagyon nem talált be ez a film. Pedig az alapötlet nem rossz, a sci-fiket bírom, ezek ellenére mégse éreztem azt, hogy ezt a filmet erőltetni kéne, valahol a vége előtt el is engedtem és kikapcsoltam.

Kellemes kis karácsonyi soft-slasher. Vannak azért eme ünnephez köthető erősebb horrorprodukciók is, de egynek teljesen jó ez is a hideg estékre egy bögre forró csoki mellé.

Mielőtt újra (és sokadjára) megnéztem a filmet, most el is olvastam az eredetijéül szolgáló könyvet. És ennek fényében is azt kell mondjam, nagyon szép feldolgozás. Persze vannak benne kisebb túlzások, de simán belefér.

Alapvetően semmi extra, mégis teljesen magával tudott ragadni. És pont ezért tetszett, mert egy minimális sztoriból ügyesen egy nagyszerű történet lett kanyarítva. Na meg Bryan Cranston is odatette magát, ahogy kell.

Kilencvenes évek, mélytengeri sci-fi horror, csupa pozitívum, gondolná az ember. De sajnos ezen pozitívumok ellenére is egy lapos, unalmas film lett a végeredmény. Kár érte, mert volt benne potenciál.

Nem vagyok oda a háborús filmekért, de a nagy címeket azért igyekszem megnézni. A Midway viszont nagy csalódás volt. Unalmas, felszínes film, és legtöbbször a CGI is kiábrándító. Mondanám, hogy egynek elmegy, de inkább csak egy félnek, maximum.

Szeretem a japán pszichológiai horrorokat/bosszúfilmeket. Persze a műfaj csúcsa a mai napig az Oldboy (oké, az dél-koreai), de ez a film is egy egész szépen összerakott darab. Nem kiemelkedően jó, de megállja a helyét.

Tipikus '90-es évekbeli b-kategóriás horror. Aki bírja a műfajt, nem fog csalódni (persze az elvárásokat sem szabad túl magasra rakni), aki inkább a mainstreamben mozog, annak valószínűleg inkább csalódás lesz.

Mai szemmel is egy tök jópofa és szórakoztató film, de az ereje egyértelműen a nosztalgiában rejlik. Mármint utoljára kiskoromban láttam, és szép emlékeim voltak vele kapcsolatban. De ettől függetlenül is baromira tetszett.

Nem lett volna ez rossz film, sőt, egy egész okés b-kategóriás thriller/kalandfilm is lehetett volna, de sajnos nem lett az. Pedig Milla Jovovich és Chris Hemsworth miatt bizakodó voltam, sajnos kissé csalódáskeltő volt.

Nehéz bármit is írni egy ilyen filmről, elvégre csak egy őrült, művészien beteg agymenés, tényleg csak minimális történettel. Akik nem riadnak vissza az ilyen jellegű filmektől, azoknak érdemes tenni vele egy próbát, mások inkább neki se álljanak.

Régóta szemezgettem a filmmel, de a megnézése előtt el akartam olvasni a könyvet. Aztán mikor elolvastam, kissé meg is bántam, mert nem volt jó könyv. Ilyen tipikus, tiniknek való, felszínes történet, de ennek ellenére bizakodó voltam a filmmel kapcsolatban. De sajnos az sem jobb.

Nagyon jó! De tényleg. Kicsit felrázza a már unalmassá vált zombifilmes műfajt azzal, hogy minőségi humort kever hozzá. Én személy szerint legalábbis nagyon jól szórakoztam rajta, utóbbi idők legjobb horrorvígjátéka számomra.

Nem Schwarzi legjobb filmje, sőt a kor sci-fijei közül sem kiemelkedő, de én bírom a hibái ellenére is. Habár King eredetijét még nem olvastam, előbb-utóbb majd pótlom azt is, remélhetőleg azután sem változik meg a véleményem.

Azt hiszem, az összes DC mese közül ez volt a legrosszabb. Mármint általában ezek jól szoktak sikerülni, de legalábbis közepesen jóra, ez a Suicide Sqaud viszont nagyon borzalmas, nem is bírtam végignézni.

Pofátlanul egyszerű, olcsó, és ebből kifolyólag sajnos gagyi is. Arról nem is szólva, hogy legalább annyira felejthető is. Mondjuk talán az az egyetlen pozitívuma, hogy ennek hála már nem kísértenek álmomban a béna CGI jelenetek.