A maszk mögött 2. Biztosan jópáran rémálommal küszködtek utána akik ezt megnézték gyermeteg fejjel - hisz ezen célközönségük célozták meg evvel a dominánsan hangulatába merítkező szériával - vér egy csepp sem folyik el benne helyette a hangsúly folyamatát tekintve maszkos libabőröztetéseivel merül ki.
Minden ízében egy figyelemfenntartó - a maga nemében egy szenzációs remekmű - megszámlálhatatlanul tele tűzdelt poénnal és betegebbnél - betegebb vérben úszó - lavírózó viaskodásokkal. Amivel tényleg csak nehezen lehet betelni egyszeri megnézése által.
Van a főszereplő csávónak egy laza frusztrált természete ami az egész filmre kiterjedően ad egy vagány egyedi különcködő arculatot ami tök jó. Egyben megidézi a rockerek mentalitását ami a kemény magú - kicsit kötözködő formát helyezi előtérbe - enyhén faragatlan módon megáldottan. Magában a történetben felismertem egyik kedvencem az 1994-es agyrém stílusába hajló tulajdonság jegyeit tudván immár hogy nem is olyan eredeti ötlettel dolgozik az a hőn áhított szeretett filmecske. Sztereóra is pakoltak hangzás ügyileg egy kis félelem keltést ami a csatornák riadalmat keltő sávjátékában nyilvánul meg. Na meg hogy az egyik jelenetében bekapcsolódik egy véletlen folytán a hifi lejátszó full hangerő... több»
Első felvonásában csupa jópofaságót áraszt magából az életre kelt bábuka - amiről leró mintha egy James Wan féle Halálos hallgatás paródiába csöppent volna bele a nagyérdemű. Aztán zűrzavart keltő de impozáns - gazdagon ábrázolt látványvilágot hoz létre melyben minden életre hívatott ünnepi horrorisztikus díszlet helyet kap ami szem - szájnak ingere. Az eredeti 1995-s sorozattól jóval alulmarad - eltérően hat ijesztgetés szempontjából ami nem meglepő - más ingerküszöb szintet képviselvén.
Az apuka merészsége bátorító hogy meddig képes elmenni a fiát ért sérelmekért így merő példaként felvértezve evvel a filmet. Teljesen vállalható - meggyőző szörny film melynek legnagyobb erénye hogy a jelmez készítő egyben a rendező Stan Winston ki így szabadjára engedhette fantáziáját ötletekben - tervezésben - levezénylésben egyaránt megállva helyét mellé kibélelve drámai merítéssel és fontos mondanivalóval tarkítva a megvalósítást.
Ördöngös merítéssel megáltalkodott fejezetekre nyúló kötelező ünnepi film mely egybevéve a történeteit egy kerek egészet nyújt - de még milyet. Melyben végig az jött le hogy csak játszik velem a film mert szarkasztikus humora még ennyi idő után is felüdüléssel fog el - gyilkolási mechanizmusa pedig komolyan vehetetlen már a kezdetektől - bizarr ahogy mindezen ellenére súlykólni próbálja a nézeteivel amikben az erőszak - vér jelen van - s mely nem éri el a célzott hatás kívánt tetőfokát nálam legalábbis meg sem közelíti aztat.
Nyersen megreformált könyörtelenségét nem türtőztető remake - ami próbálja a réginek a hangulatát és ötleteit átvenni - ötvözni kicsit átírva több kevesebb sikerrel. Rob a karaktereket az elején úgy alakítgatta kedvére hogy az utálatra méltatott családtagokat minél ellenszenvesebbé avanzsálta átérezvén mennyire is gyülölte Michael a szóban forgó személyeket kik körülvették - s minél kevesebb sajnálatot mutatva feléjük a nézőnek elhalálozásukkor.
Elég tudatosan építkezik - hisz ahogy az enyhe fuvallat átjárja a zöld fa leveleket bizsergetően - Michael kikacsingat - terep szemlét tart kocsival fényes nappal - masszívan felvezeti a kibontakozó történetét a rémület borzongató éjszakájára. Számomra ez a Myers fiú szemrevételezve elég semleges hatást ér el hisz van rajta egy sima overál - kezében egy konyhakés - arcán egy minimalistán megformált maszk amit részekre változtatnak vonásain - tehát semmi extrát nem ad nekem egy kreatívabb Freddyvel szemben pl. aki színes ruhát visel - szépen kialakított kesztyűt hord és még sorolhatnám erényeit. De visszatérve a filmre továbbra is képes volt lekötni az embert és nem torkollott érdektelenségbe... több»
Káprázatosan bánik a műfajok adta széles palettájával - történeteivel. A lány unokájának rémmmeséket mondó nagyi által megelevenedő sztorik egytől - egyig ámulatba ejtőek a maguk kis módján. A falujuk melletti erdőben nagyra növő gombák - nyuszik - veszélyes állatok fogadják a kíváncsi szemeket - karaktereket. Az átváltozási procedúra oda van téve enyhén szólva - szőrőstül - bőrüstől csupaszon nyúzottan alakulgatnak a dolgok etájt - sikerült is némileg elborzasztania vele-e mesevilágában - de mindemelett kikapcsolni is képes volt az agyat arányában. Jól átjött hogy a lányka mennyire kötődik a családjához - nagyijához és falucskájához ebben a Piroska és a farkas láncolatát felvonultató - külö... több»
Precízen megmunkált jókedvűséget magával hordozó háttérbe szorult minőségi darab Bob Clarktól. Mely 4 a Children Shouldn't Play with Dead Things ismérveit foglalja magában. A hintaszék már itt is helyet kap Clark korai eszköztára közt. A halálból visszatérő katona titokzatos eredete - kiléte mind végig fedve marad izgalomban tartva - így a nézőre van bízva hogyan alakultak a dolgok úgy ahogy. A repertoárja rendelkezik többnyire elítélendő állatkínzással - fojtogatással - szúró tárgy bökésével - torok elvágásával - és arc evészettel.
Az első fele főleg a majmok pszichológiájáról - taníttatásáról szól aranyosnál aranyosabb - dédelgető momentumokkal ami beillene valamelyest egy állatos ismeretterjesztő dokumentum filmbe is. Mikor előlép öltönyben inas szerepében cipekedve a nagyobbik majom már ott megvett kilóra - amikor meg magától rágyújt a szivarra egyenesen készen voltam tőle. A második fele sem bővelkedik erőszakban - a korlátoltság peremén halad tovább cukin - és milyen jól teszi mert ennek a cigarettás csimpinek olyan ártatlan csöpi szemei vannak a gyilkolós - hajkurászos pillanatoknál hogy hiteltelenné teszi szinte a romlott rosszakaratát - ösztönét az emberrel szemben. A vége osztottan egy happy end mivé ki alakul... több»
Az akció - horror jelenetek súlytalanok - légből kapottan könnyelműek. Egyes poénok faragatlanok - gyerekes figyelmet elterelő vicces trükköket használ fel - meg úgy az egész hozzállásáról leró hogy egy bődületes vér hanyagló komolyan vehetetlen komédia amihez Donald Sutherland prominens személye remekül kiegészíti egymást. Kedves - szerethető Buffy személye és odaadóan jól játsza a kiválasztott szerelmes vámpír ölő fiatal csajszit - amiért feltétlenül megérte időt fordítani a mozi filmre.
Paranoisztikus téveszmék világába bevezető - átvezető elég rendesen feledésbe merült horror. Az újonnan beköltözött nő szomszédjai ahogy lesznek egyre furcsábbak vele szemben - úgy az események is egyre zavarosabb megmagyarázhatatlan oldalukat villantják meg - amitől a nő intellektuálisan mély állapotba zuhan válaszokat keresve önmagában és a környezetében rohamosan. A hangulata jóságos de hiányoltam belőle az esti toronyházas panorámára való fokúszálást ami növelte volna nekem legalábbis. A vérben csurgó jelenetek mennyisége kiábrándítóan alacsony - ami bántó hogy nem vázolták fel nagyobb gyakorisággal ezeket hisz igencsak jó etéren a szembeötlő megvalósításuk.
Java részt elég sötét - megvilágítatlan területekkel apellál a költség hatékonyság és gazdaságos félelemben tartásnak a jegyében. A kaptárhoz az alapok több szálon össze érnek hasonlóság terén. A rettegés középpontjába egy űrlényt és mutálodott élőlényeket állít szolgálatául. Képes volt meglepetéseket okozni csavaros fordulatokat illetően de ezeknek a száma elenyésző. Feszültség faktora sincs a helyzet magaslatán - túlságosan is a korrektség az amire a történet vezetése épül - ennek jegyében inkább tetőtől - talpig meztelen nőt mutogat izgalmak pótlásaként. Zenéje a terminátoré 2. szinte csak jól átdolgozva. Van benne tehát fantázia - elképzelés amit körülményeihez mérten egész összeszedette... több»
Az otthonosságnak komfort - biztonság érzetét veszi célzatul a nézőben erre játszik rá egyrészt kiugrasztóan. Különösen magával ragadó hangulata abban rejlik véleményem szerint hogy gyakorta az előzményekben láthatjuk ahogy a szereplők egyedül vannak a nagy üres térben - iroda - lift - lakás - ami engem beszippantott emiatt újból - kiszolgáltatva erre jön rá egy misztikus őket egyre jobban körülvevő eleinte megmagyarázhatatlan érzet ami egyenesen belülről fakad sugallva a filmből érzéki félelmet szítva - gerjesztve és szépen lassan nyugodtan éri el - majd dühödt erővel felemészti egyesével a filmbeli karaktereket stílusosan magatehetetlenül kíméletlenül. Aztán erre még rájönnek az okosan ki... több»
Vigyázzanak kérem - mert egy slasher gyilkos garázdálkodik errefelé valahol a Mátrában. Olyannak éreztem mintha esetlenségét próbálná meg palástolni úgy hogy elkanyarodik műfajilag helyenként humorosabb irányban - miközben próbál egy sötétebb keményebb titulust felvenni - megfogalmazni - előadni. Az egyensúly relatíven ez okból szerintem valamelyest rosszul van kidolgozva horror és vígjáték közt - sokszor túl vad és nem elég vicces mellé rontva azt a csekély harmóniát amit nehezen de felépít a két műfaji alapanyagból - ez főleg a végéhez közeledve tűnik úgy. Ezt persze ízlésből fakadóan írom hozzávetőlegesen. Befejezése felé szerintem rossz mederbe alakulnak át a dolgok - ami szerintem itthon képtelenség hogy megtörténne - sületlenség.
A gyermekkor nehézségeiről - megpróbáltatásairól szól amikor több probléma sodródik egyszerre az életbe. Iskolai szívatások - egy szülő elvesztésének visszaemlékezésének fájdalma minderre egy bezártság érzet tetőzve a lelki nyomást megrázkódtatást és ha ez nem lenne még elég egy kisfiú számára itt jön képbe egy sorozatgyilkos támadása akinek gyilkossági kísérletet túlélve kell a előre tekintenie a pozitív jövőben bízva. Természetesen a drámai szálát bogoztam ki evvel hiszen van benne rengeteg téma amiből merít - horror - családi - vígjáték - misztikum - thriller de a krimi is fellelhető benne. A rasszizmus elítélendő előítéleteire is rámutat amikor egy ártatlan bűnbaknak kell bűnhődnie a b... több»
Takács Tibor filmjéről a The Pit 1981 ami rögtön beugrott. Még a gyerek arca is borzasztóan hasonlít a másikéra. Nem kérdés hogy innen vette az ötletet. Megnyílik egy kapu a gödrön át a kertbe vezetve amiből furcsa kis lények törnek elő terrorizálva az átmenetileg szülők nélkül maradt gyerekeket. Támadékony harapós ellenségesen reagáló kíváncsi élőlények akik képesek egy ember nagyságú zombivá összegyúrni magukat. Annyian vannak - mutatják őket elégszer de mégis alig lehetett betelni velük olyan cukik és mozgékonyak. Meseszerű - laza - mulatságos ez ám a jó kombináció.
Páviánnal kísérleteznek. Egy szérum beadásától dühös és agresszív lesz. Itt jön képbe, hogy megharap egy embert, akin ettől ugyanezen tünetek jelentkeznek. Így ez a film nem egy majom tombolásáról szól, hanem mutációról és ennek tovább adásáról emberek között. Elég vontatott és történés nélküli bizonyos tekintetben. A halálesetek sem az igaziak, erőtlenek és ingerszegények; de nem is hoz igazán szégyent félig olasz hazájára. Talán az amerikai vonal az, amit hanyagolni kellett volna belőle, és az amcsi helyszín választást olaszba átvinni, és megfordítva.
57 Libabőr (1995)
Biztosan jópáran rémálommal küszködtek utána akik ezt megnézték gyermeteg fejjel - hisz ezen célközönségük célozták meg evvel a dominánsan hangulatába merítkező szériával - vér egy csepp sem folyik el benne helyette a hangsúly folyamatát tekintve maszkos libabőröztetéseivel merül ki.