Kicc

Nem szeretek filmet félbehagyni, de ez egy olyan film, aminél nem volt más választásom. Egyszerűen annyira unalmas, hogy kínszenvedés volt nézni. És senkit se tévesszen meg a műfaji besorolás: nem vígjáték! Mindenhol annak van jelölve, de annyira sem vicces, mintha leülni bámulni egy sereg hangya vonulását. Poénokat senki ne várjon!

Sokkal többet vártam az utolsó epizódtól, bár az a Gong Xi által elképzelt csók azért megérintett. :) Mindent összevetve élveztem a sorozatot, bár úgy gondolom, megérdemelne egy második évadot is; szeretném látni Liant és Shangot, ahogy Gong Xi-ért versengenek. Kíváncsi vagyok, Shang tényleg képes-e megváltozni, vagy csak azért érezte úgy, hogy akár erre is vállalkozna, mert pont Lian lenne az ellenfele? A befejezés elég üres és semmilyen, de maga a történet nagyon jó, és tele van viccess pillanatokkal.

Imádom Saito Takumit, ezt szeretném az elején leszögezni. DE! Ez a film egy borzalom, nincs benne semmi logika, semmi tanulság vagy csattanó. Csak nézed, nézed, és azt várod, hogy a végén majd megérted, miért történik ez az egész, de nem. Egy ennyire borzalmas filmet még Takumi sem tud megmenteni, sajnos, pedig ő tényleg jó volt. Ő az egyetlen oka, hogy egy helyett két csillagot adok.

Borzalmas film. Szeretem Japánt, szeretem a történelmét, szeretem a szamurájok történeteit. De ez, hogy a film címe „Az utolsó szamuráj”, erre a főszereplő egy AMERIKAI pasi, ez undorító és felháborító. Soha többé nem akarom látni, még véletlenül sem!

Az új munkahelyem egyik előnye, hogy nincs nyitva vasárnaponként – úgyhogy az első ilyen szabad vasárnapomon, nagy unatkozások közepette, bekapcsoltam a tévét, hogy én most vacak filmeket fogok nézni. Hát sikerült. Értelme nem sok, a története unalmas, a szereplőgárda sem valami jó… Bill Murrayt itt például ki nem állhattam. >

Unatkoztam, keresgéltem, és ezt találtam. Eredetileg csak Selena miatt akartam megnézni, de végül sokkal jobban tetszett, mint vártam. Általában unom és/vagy utálom a klisé amerikai filmeket, amikben a végére minden szép és jó, de csak miután mindenki átment egy csomó borzalmon. De ez most szuperságos volt, nagyon aranyos, és olyan jólesően végigbőgtem a felét. :')

Ha valamire csillagot lehet adni, az a grafika. A történetnek semmi értelme, a karakterek és cselekedeteik logikátlanok, az egész egy fura katyvasz, mintha valaki bedrogozott állapotban leült volna írni egy mesét. Benne van a Top 3 Legrosszabb Disney Mesefilm listában. Nem kizárt, hogy első.

Először is: a magyar cím borzalmas. Annak idején mikor először láttam, nagyon tetszett. Aztán ahogy egyre több LMBTQ témájú filmet ismertem meg, a Brokeback Mountain egyre csak csúszott hátrébb és hátrébb azon a bizonyos listán, és a mai napig a sereghajtók között van. Önmagában tehát jó film, más hasonló témájú alkotásokhoz viszonyítva azonban elég gyenge - az én véleményem szerint legalábbis. Átlagolva a kettőt, tőlem egy közepest kap.

Egyike annak a kevés adaptációnak, ahol Korea egy eredetileg japán mű alapján készíti el a saját verzióját, és a végeredmény nem borzalmas. A Hana Yori Dango nagy kedvencem, már csak a szereposztás miatt is, így kicsit ódzkodtam ettől a változattól, de kellemes meglepetés volt. Jól sikerült, a végeredmény élvezhető, és a szereposztás is majdnem olyan jó, mint az eredeti japán sorozat esetében. Külön kiemelném Kim Joont, aki erős túlzással sem igazán nevezhető profi színésznek, mégis csodálatosan hozta a szerepet. Őt ugyebár a T-Max kapcsán ismerheti, aki ismeri (bár ilyenek nem sokan vagyunk), és nagyon sajnáltam, mikor az együttes néhány éve feloszlott. De legalább itt van ez a sorozat, hog... több»

Gong Yoo neve számomra garancia a jó minőségre és az élvezetes végeredményre, ha filmekről vagy sorozatokról van szó. A Dogani című filmjében tanárt alakít, és érdekes volt a Hello My Teacherben diákként látni. A sorozat 2005-ben került a tévébe, Gong Yoo pedig 1979-ben született, tehát a forgatás idején 25-26 éves volt, mégis nagyon könnyű elhinni róla, hogy valóban fiatal diák. Szeretem a pimasz, magabiztos karaktert, amit kapott, és hogy milyen jól alakította az elvárt szerepet. Nem is adhatnék öt csillagnál kevesebbet már csak miatta sem!

Kedves, családias történet, ami elgondolkodtat, reményt ad, megmosolyogtat. Tipikus példája az 'egyszerű de nagyszerű' esetének, ahol nem kell semmi hatalmas csavar, vagy szuperhősök, de még csak erotika sem ahhoz, hogy jó legyen egy történet. Nagyon mindennapi, nagyon könnyen átélhető, és nagyon szerethető.

Ez a film egy borzalom. A japán Kimi wa Petto sorozat adaptációja; a sorozatot nagyon szerettem, a főszereplőt abban alakító színészhez remekül illett a szerep, neki van egy bizonyos kisfiús (vagy inkább kölyökkutyás?) bája. Sajnos Jang Geun Suk rossz választás volt. A készítők valószínűleg egy olyan nevet akartak, aki miatt az emberek megnézik majd a filmet. Ez sikerült is, csak sajnos a film minőségén rengeteget rontott, hogy JGS játssza a főszerepet. Találhattak volna egy kölyökképűbb színészt, aki tényleg el tud játszani egy petet, ha már így szerepel a címben. Háromszor rugaszkodtam neki a filmnek, mindháromszor bealudtam rajta, úgyhogy végül feladtam. Kár érte, mert az eredeti japán so... több»

Jang Geun Suk-kal szemben hatalmas fenntartásaim voltak, idegesített a felhajtás, ami körülveszi, így ez a sorozat, Hongki ide vagy oda, nálam esélytelenként indult, eldöntöttem, hogy nem nézem meg. Aztán mikor a sokadik embertől hallottam/olvastam, hogy 'de nézd már meg, figyelj, nagyon jó!', akkor sóhajtottam egy nagyot, és elkezdtem nézni. Nagy pozitív csalódás volt, sokkal jobb volt, mint amire számítottam, és még azt is el kellett ismernem, hogy Jang Geun Suk tényleg jó színész, igenis tehetséges. A történet egy kicsit szürrealisztikus, szegény lányt eddig senki észre sem vette, aztán egyik napról a másikra hirtelen három szupertehetséges hírességnek is pont ő kell... hát, finoman szólv... több»

Elferdíti a BDSM-et
Betiltatnám a teljes trilógiát és mindent, ami hozzá kapcsolódik! Romantikusnak, ideálisnak mutat be egy bántalmazó kapcsolatot. Úgy tünteti fel, mintha Ana és Grey kapcsolata BDSM lenne, holott nem az. Bárki, aki valaha akár csak olvasott is arról, mi a BDSM lényege, nagyon jól tudja, hogy amit Grey csinál, az NEM DOMHOZ MÉLTÓ! Egy domináns nem írat idióta szerződést az alárendeltjével, amit aztán egy rakás mocsokság kikényszerítésére használ fel, egy domináns tudja, mit jelent az, hogy 'nem', és nem az rá a válasza, hogy 'de igen, akkor is ha nem akarod', hanem az, hogy 'rendben, nem csináljuk, ha nem akarod'. Az első mindig, mindenkor, mindenek előtt és felett az alárendelt biztonsága! És... több»

Ez egy fantasztikus dráma - lenne, ha nem megtörtént eseményeken alapulna. Így viszont elborzasztó, félelmetes belegondolni, hogy ilyesmi a mai világban, a 21. században még megtörténik. És ami a legrosszabb, hogy nem egyszeri eset az sem, hogy a bűnösök büntetés nélkül, vagy nagyon kis büntetéssel megússzák. Elgondolkodtató, megható történet, ami még jóval a film vége után is szorongatja a lelkedet, miközben azt próbálod megérteni, hogy 'Miért?'. A baj az, hogy erre nincs magyarázat vagy válasz, és nem is lesz. Szörnyű, ez tényleg olyan film, amit csak erős idegzetűeknek ajánlok, nem a képi világa miatt, hanem amiatt, amiről szól. Nagyon felkavaró, ugyanakkor viszont profi film, a teljes st... több»

Életem kedvenc sorozata. Annak idején szinte véletlenül bukkantam rá, mikor Kim Jae Wook egyik filmjét látva rákerestem, mi másban szerepelt még. Ez jó néhány éve volt, akkoriban még nem szerepelt a listán olyasmi, mint mondjuk a Marry Me, Mary!, szóval erre a sorozatra esett a választásom, és azóta is első helyezett nálam. Nagyszerű egyensúlyban vannak benne vidám és szomorú részek; volt, hogy hangosan nevettem, de egyes jeleneteket meg is könnyeztem. Gong Yoo (aki azóta az egyik legnagyobb kedvenc színészemmé vált) és Yoon Eun Hye pedig nem véletlenül kaptam 'best couple', vagyis legjobb páros díjat.