Kicc

Nem egy nagy durranás ez a sorozat, és néhol kicsit túl brutális is, annak ellenére, hogy gyerekeknek készített meséről van szó. Bár azt tekintve, miket látnak manapság a gyerekek a tévében, lehet, hogy ez már meg sem kottyan nekik. Hiába, no, ők már egészen más dolgokon nőnek fel, mint én 10-15 éve.

Az eredeti Mézga rajzfilmsorozatot nagyon szerettem (szeretem még ma is), ez viszont néhol egy kicsit kusza, túlságosan földöntúli és katyvaszos. Vannak nagyon jó részei, és vannak olyanok, amiket egy gyerek nem biztos, hogy teljesen értene.

Nekem ebben a filmben minden valahogy egy kicsit sok volt. Sok volt a vér, a levágott testrész, a tűz meg robbanás, a mocskos vicc meg a szexuális utalások. Viszont ha azt vesszük alapul, mennyire nem szeretem sem az akciófilmeket, sem a Marvelt úgy egyáltalán, akkor ez a három csillag kifejezetten jónak számít. Nem kedvenc, és nem is hiszem, hogy egyhamar (vagy akár valaha) újranézném, de egyszer megérte, nem bántam meg.

Ciki vagy sem, szerintem ez egy nagyon kedves mese. Koldus és királyfi adaptáció, olyan környezetbe helyezve, hogy könnyebben eljusson a fiatalabb nézőkhöz. A grafikája gyönyörű, és a zene is dicséretet érdemel. Összességében véve egy nagyon jól sikerült adaptáció, a változtatások és új ötletek pedig remekül feldobják.

A vándorló palota igazi klasszikus, olyan japán mese, amiről valószínűleg még az is hallott egy-két szót legalább, akitől egyébként távol állnak az ilyen távol-keleti animációs filmek. Sophie-ban nagyon szeretem, hogy nem olyan, mint rengeteg női főszereplő, aki siránkozik a saját bajain, és várja, hogy valaki megoldja őket helyette, hanem igenis megtesz mindent, hogy a legjobbat hozza ki a helyzetéből, még akkor is, ha az a bizonyos helyzet nem túl rózsás. Calcifer pedig mindig megmosolyogtat.

Kiki története végtelen türelemmel és kedvességgel tanítja meg azt, hogy felnőtté (és függetlenné) válni nem egyszerű, de igenis megéri, és bizonyítja a 'jó tett helyébe jót várj' elvét is. Miyazaki, úgy tűnik, nem nagyon tud mellényúlni vagy rosszat alkotni, egyetlen olyan alkotást sem tudnék mondani tőle, ami ne lopta volna be magát a szívembe.

Az örök listavezető kedvenc mesém, nem csak a japán mesék közül, de az egész világon! Nagyon-nagyon szeretem, számtalan alkalommal láttam már, és egyszerűen lehetetlen megunni. Trónfoszthatatlan, nálam mindig Totoro lesz a legnagyobb kedvenc!

Hű, na most rendesen meglepődtem, hogy ennek az oldalnak az adatbázisában még olyan kevéssé ismert filmek is szerepelnek, mint például ez. Viszont, bár az enyém az első vélemény, sok jót sajnos nem tudok róla írni. Felváltva volt unalmas és felháborító, mindeközben pedig végig értelmetlen. A történet nem vezet sehová, tanulsága nincs, sajnos élvezni sem nagyon lehet. Talán túl nagyok voltak az elvárásaim, de sajnos csalódtam.

Teljesen véletlenül sikerült belefutnom ebbe a filmbe valamelyik délelőtt a Nickelodeon csatornán, de mivel az alapötlet érdekesnek tűnt, és mert a főszereplő színésznőt is kedvelem, nem kapcsoltam tovább, hanem kíváncsian a képernyő előtt ragadtam. Ötletes, kreatív alaptörténete van, néhány izgalmas csavarral és hasznos tanulsággal. Az a típusú film, ami még ha nem is veszi rá az embert, hogy átértékelje az életét, azért segít szebbnek látni a dolgokat, kevésbé tragikusnak a saját problémáinkat. Mindezt egyáltalán nem szájbarágós stílusban, hanem egy mókás, kedves történeten keresztül.

Tekintve, hogy mekkora felhajtás volt ekörül a mese körül, én sokkal többet vártam tőle, mint amit végül kaptam. Szerintem unalmas volt és erőltetett, egyáltalán nem volt benne semmi emlékezetes, semmi maradandó élmény. Nekem nagy csalódás volt.

Nagyon szeretem ezt a filmet. Alapvetően közel állnak a szívemhez az olyan filmek, amiknek író a főszereplője, és ha ez egy remek, kreatív történettel párosul, az csak hab a tortán. Kirstie Alley remekül alakít, közel sem volt szerencsém minden filmjét látni, de amiket megnéztem, azok mindig nagyon tetszettek. És az sem elhanyagolandó, hogy remekül tudok írni, ha közben ez a film szól a háttérben.

Ez egy borzalom. A címen kívül semmi köze az első két filmhez: unalmas koppintás, gyenge minőség, élvezhetetlen az egész. Azt meg végképp nem értem, miért kellett negyedik rész is hozzá; azt már nem láttam, de nem is vágyom rá, hogy valaha 'a szemem elé kerüljön'.

Fantasztikus, karácsonykor kötelező! Emlékszem, hogy hiányolta mindenki, mikor valamelyik évben karácsonykor nem játszotta egyik tévécsatorna sem - nekem is hiányzott. A karácsonynak része, hogy este bevackolunk és Reszkessetek, betörők!-et nézünk a tévében.

Az alaptörténet ugyanaz, mint az első részben, csak a helyszín változott, ezzel pedig változnak a felhasználható eszközök, valamint a trükkök-tervek-csapdák is. Viszont ez nem von le az értékéből, ugyanúgy élvezhető, szórakoztató, és ugyanúgy karácsonyi klasszikus, mint az első része.

Vígjátékként értékelve közepes, ha viszont azt nézzük, mennyire fontos dolgokról szól, és hogy milyen tanulsága van, akkor már jóval erősebb film. És nagyon tetszik az alapötlet, tényleg elgondolkodik az ember, hogy elfogadna-e egy hasonló távkapcsot, vagy inkább kiegyezik az unalmasabb, kevésbé élvezetes pillanatokkal is, cserébe azért, hogy igazán kiélvezhesse a jó perceket is.

Hát ez sem egy mai film! :D Viszont így, közel húsz év távlatából is élvezhető, és bár mostanában nem adják túl gyakran tévében, ha véletlenül belefutok, még mindig nagyon szívesen huppanok le a tévé elé, hogy megnézzem. Az eredeti Tarzan történetet nem ismerem, csak ezt és a Disney változatot, így ahhoz hasonlítani nem tudok. Nem is akarnám, ez így jó, ahogy van!