Berto49

2012-es német film II. Lajosról. Láttam már róla filmet, kinyomoztam, hogy a Visconti féle Ludwig-ot. Ez nem éri el annak a színvonalát, de egyszer nézhető biopic, a főszereplő nagyon jó. Szerencsétlen terhelt ember, ahogy az apja bánt vele gyermekkorában! Egyszer ennivalóért az egyik fogát is el akarta adni. Nem csoda, hogy ilyenné vált, részint a családi „örökség” miatt, másrészt a gyermekkorban átélt szörnyűségek miatt, aztán meg a mássága miatt is voltak lelki gyötrelmei.

Színdarab alapján készült, de ezt még a legélesebb szemű néző sem tudná megállapítani, mert ugyan lassú folyású a történet, de ennek ellenére mozgalmas, a vágóolló sokat emelt a színvonalon. 2001-ben még milyen fiatal volt G. Rush! Tényleg sokszereplős szövevényes történet, nagyon kellett figyelnem, hogy ez most ki is, ugye meg két nő veszettül hasonlított egymásra, a rendőr felesége meg a szeretője. Végül aztán kiderült, hogy ki kivel van, és egy érdekes történet bontakozott ki, csak a pszichiáternő gyilkosa maradt homályban. A párkapcsolatok pszichológiája volt az előtérben. Egy átlagos négyest azért megérdemel.

A látott filmekre emlékeztető feljegyzéseimben írtam: „Még nem láttam az egyetlen új hullámos, nő által rendezett híres filmet”. Mondhatom nem sokat vesztettem vele, bár a főszereplő nő nagyon bájos volt. Biztos, hogy a maga korában (1961) nagyon újszerű, szokatlan megoldásokat felvonultató film lehetett, véglegesen szakított a gyűlölt „papa mozi”-jával, de ma már a szinte cselekménynélküliség számomra meglehetősen unalmassá tette. Csak jöttek-mentek benne és ökörségeket beszéltek.

Ne tévesszen meg senkit a cím azonossága, ez nem a Reymont regény alapján készült film, amelynek A. Wajda volt a rendezője! Nálunk is nagyon aktuális az illegális bevándorlás, az emigránsok ügye. A film szerint az USA sem tett mást, mint mi, kerítést épített, a határvidéket több ezer km hosszú magas fallal védik. Tragikus, megrendítő film, három tizenéves (két fiú, az egyik indián, aki nem tud spanyolul és egy lány, aki álcázni próbája a nemét) küzdelméről. Közülük csak egy „boldogul”, takarító lesz egy húsüzemben.

Ezt a filmet Jennifer Jasos Leigh és a könyvről írt lelkendező kritikák miatt néztem meg. A színésznő szerepe: Tralala, a repedtsarkú. A film előtt volt egy olyan elhatározásom, hogy elolvasom a könyvet, de aztán a film láttán lemondtam róla. Nekem nagyon sok volt az a mocsok, erőszak, primitív viselkedésminta, valahogy kevesebb több lett volna. A bemutatott világ nagyon távol áll tőlem, biztos volt, illetve van ilyen, de nem szeretnék személyesen is találkozni vele. A filmben mindenki üvölt, ez is rontja az összhatást.

Roppant érdekes dokumentumfilm, amelynek az a végkövetkeztetése, hogy a piramisok és az egyéb titokzatos és megfejthetetlen földi jelek (Húsvét-szigeti szobrok, Nazca-csíkok, stb.) egy előző civilizáció figyelmeztető jelei a közelgő katasztrofális hatású klímaváltozásra. Csekély hozzáértésem miatt nem tudom cáfolni a látottakat, érdekes volt, egyszer majd újra meg fogom nézni.

Brutális, vérben tocsogó horror csak erős idegzetű nézők számára. A jól induló, eljegyzéssel fűszerezett hétvége a legvadabb lidérces álomnak is beillene, de sajnos nem álom, hanem nagyon is véres valóság. A tizenévesek bandája egyre inkább bevadul, gyilkosságok sorozata játszódik le a szemünk előtt. Magamat nyugtatva sokszor gondoltam, hogy ez „csak egy film”, de nem sokat segített. Rémisztő, torokszorító darab és a legdöbbenetesebb az, hogy bármikor a valóságban is megtörténhet. Eddig sem volt számomra ideális a kempingezés, ezután nem is lennék rá hajlandó!

Fritz Langhoz képest elég gyenge film noir. Rengeteg dialógus, esemény csak elvétve akad. A kalapviselés szokására és az állandó dohányzás megfigyelésére bőven maradt időm, mert a cselekmény nem igazán kötötte le a figyelmemet. Ez a mozi a legjellemzőbb példája az évek múlásával történő elavulásnak. A néző figyelmét teljes mértékben a jelentéktelen mozzanatok megfigyelése köti le. Az egyébként zseniális rendező tiszteletére maradok a gyenge hármas értékelésnél.

Nézegetve Eastwood filmográfiáját, többek között a gyűjteményemben ez is megvan. Nyolc év után újra megnéztem, maradt a stabil négyes értékelés. bár most is végig lekötött. A színhely New Orleans még jóval a Katrina hurrikán pusztítása előtt. Eastwood sokadjára nyomozót alakított, akit felesége elhagyott, a házasságból született két aranyos lányát is az apjukra hagyta. Wes Block nyomozó sorozatgyilkost keresett, aki egyre közelebb merészkedett a két gyerekéhez. Nem árulom el a végét, bár aki már egynél több amerikai krimit látott, az könnyen ki tudja találni. Természetesen nem maradhatott ki a város fő attrakciója, a Bourbon Streeten megrendezett Mardi Gras sem. Annak érdemes megnézni, aki v... több»

Sofia Coppola nem tartozik a kedvenceim közé, az „Utolsó jelentés” nálam valahol a legunalmasabb filmek utolsó helyezettjei között van. Most mégis megnéztem ezt a munkáját, mert össze akartam hasonlítani a ’71-es feldolgozással. Szerintem a Siegel féle rendezés a nyerő! Hiába a 2017.évi Arany Pálma a rendezésért, ez egy meglehetősen unalmas, vontatott adaptáció, csak a jó szereplők emelik a színvonalát. Sokan dicsérik az operatört, olyan látványt emlegetnek, amelyet képként felakasztva szívesen látnának a szobájuk falán, én nem tudom. Valószínűleg az volt a baj hogy nem moziban láttam, a PC monitorján a sötétség dominált. Nagyon hittek a modern szuper fényérzékeny nyersanyagban, alig használ... több»

Az amerikai polgárháború idején játszódó film, amelynek én megfordítanám a címét: A hárem tizedesére, mert ezt találóbbnak érzem. Délen vagyunk, egy 12 éves kislány gombászik az erdőben, de a legnagyobb meglepetésére egy sebesült jenkit, vagyis ellenséget talál. A kislánynak és a gombáknak a film végére még fontos szerep vár. A kis copfos besegíti a sebesültet a lánynevelő intézetbe, ahol a háború miatt csak hat növendék van. A buzgó ápolás következtében a tizedes felgyógyul, de közben mint medve a málnásban nehezen tud választani, melyik vonzó lányt ismertesse meg a testi szerelemmel. Váratlan fordulatok miatt azonban bonyolódik a helyzet. Ilyen befejezés amerikai filmben ritkán látható. Cl... több»

Szerintem teljesen felesleges volt ekkora kontraszttal bemutatni az anya és fia közötti érzelmi terror jelenségét. Már-már nevetséges volt a madárszerű anya-boszorka és a testépítő kolosszus szerepeltetése, arról nem is szólva, hogy miért éppen Thaiföldön találja meg az igazit? Dániában nincs elég nő?!

A közepesnél valamivel jobb filmet láthattam, egy nagyon gyenge négyes alá. Igaza van néhány hozzászólónak, hogy mintha 3 film lenne egybefűzve ebben a 140 perces(!) darabban. Közmondással szólva: a vér nem válik vízzé, vagyis a Jason gyerek örökli apja tulajdonságait, holott csak csecsemőként volt vele kapcsolata, amennyiben a néhány perces találkozásokat kapcsolatnak lehet nevezni. A rendőrségen belüli korrupció pedig lerágott csont, ezzel kár volt foglalkozni.

Második megnézésre is tetszett, bár nem annyira mint az első alkalommal. Különösen a fantasztikus képzelt jelenetek (levélolvasás, svédországi kórház jelenete, a beszélő rák, a gyilkosság okának kiderítése, stb.) A mostanában a vízcsapból is folyó Anger Zsolt nagyszerű teljesítménye, azóta sem láttam tőle ilyen meggyőző alakítást. Sajnos megnéztem a rendező "Kút" című filmjét is, bár ne tettem volna! Tudom, hogy két külön film nem befolyásolhatja az értékelést, de nálam szubjektív módon visszamenőleg is negatívan befolyásolta a "Nyomozó" tetszési indexét.

Ekkora nyáltengert már régen láttam! Jim Carrey nem tagadta meg magát, ez színvonalban megfelel a leghülyébb komikus filmjeinek. Borzalmas volt, csak azért nem nézhetetlen az értékelésem a filmes oldalakon, mert végigkínlódtam. A rendező, Frank Darabont vagy nagyon jó filmeket csinál (A remény rabjai, Halálsoron), vagy szemeteket (A köd).

!!!SPOILER!!! Romantikus film, amelyik a leszbikus szerelmet dicsőíti. Az egyik hősnő pont az esküvőjén ismerkedik meg a nagy Ő-vel (mellesleg nekem is nagyon tetszett a Luce-t alakító Lena Headey!) aztán a film végén úgy dönt, hogy a férje helyett inkább a virágárus nőt választja. Nem tartom magam vaskalaposnak, de azért szerintem ez már túl sok a „másság” piedesztálra emeléséből.

!!!SPOILER!!! Ritka vontatott, érdektelen, hihetetlen, jellegzetesen klisés amerikai film a legprimitívebb szereplőkkel. Egyetlen érdekessége a fiatal Sean Penn szereplése, aki a film 99 százalékában nem mutatott semmi különöset, de a zárójelenetben már felcsillantott a tehetségéből. 1986-ban 26 éves volt, és Madonna férje, a filmben viszont szinte csak egy nagyra nőtt kamasz. Többek között az sem tetszett, hogy az apját játszó Christopher Walken (akkor 43 éves) szinte fiatalabbnak látszódott, mint a fia. Az is furcsa, hogy a szitává lőtt kis Brad haldokolva elmegy az apja házába, hogy megölje, de aztán a feljelentés mellett dönt. A fiú szerelmét játszó Mary Masterson mindennek elmondható, c... több»

Őszintén szólva csalódás volt ez a film, pedig a rendezőt ismerve és a szereplők néhány filmjét látva többet vártam. Mindegy, érjem be Lana Turner szőke szépségével és Kirk Douglas remek játékával. Azon is el lehet tűnődni, hogy a fia, Michael milyen sok vonását örökölte.