Berto49

Nem tetszett! A mondanivaló röviden és tömören: szakítsunk a társadalmi konvenciókkal és éljünk „szabadon”. Az elsőként Jean-Jacques Rousseau által megfogalmazott "vissza a természethez" ezredik átirata. A követendő minta a Sam Rockwell alakította Kölyök, de ez az életstílus számomra elfogadhatatlan. A bírált betokosodott kispolgári élet felrúgása mit eredményezne?!. Mi lenne, ha mindenki ezt a lehetőséget választaná, vagyis elveszne a civilizáció, élnénk mint az indiánok. Személy szerint én már kamaszkoromban sem lelkesedtem az indián romantikáért, James Fenimore Cooper klasszikusait abban az időben azért elolvastam.

Kiábrándultam a rendezőből
A továbbiakban nem akarom megismerni Ulrich Seidl sokak által nagyszerűnek ítélt munkásságát, ezzel együtt a trilógia másik két darabja is érdektelenné vált számomra. Ritka gusztustalan filmről van szó, amely minden tekintetben viszolygást váltott ki belőlem, persze tudom, hogy ez is az elsődleges célok között szerepelt. Teresa a gusztustalanul elhízott középkorú osztrák tehén (elnézést kell kérnem az igazi Riskáktól, nem megbántásból írtam!) egzotikus szexuális örömöket keresve Kenyába repül, mert az hírlik, hogy a feketék által nyújtott szex maga a Paradicsom. Teljesen mást tapasztal, hiszen a fekete fiúk az általuk nyújtott „szolgáltatásuk”-ért a lejmolás magasiskoláját prezentálják, leta... több»

Bíztam abban, hogy Aki Kaurismäki legújabb filmjének a színvonala eléri a „Gyufagyári lány” szintjét, de nem így történt. A rendező már második filmjében foglalkozik a menekültek helyzetével, de szerintem a téma nem alkalmas a műfajok keverésére. Van egy nagyon rokonszenves aleppói menekült, Khaled, aki a hányattatások során elvesztett húgát keresi szerte Európában, és aki egy lengyelországi támadás elől egy teherszállító hajóra menekül. Finnországba kerül, ahol találkozik a személytelen bürokráciával. A hatóságok a szíriai helyzetet nem tartják életveszélyesnek, ki akarják toloncolni. Khaled egész családját azonban egy rakétatámadás ölte meg, ezért hagyta el a szülőhazáját. A történet másik... több»

Lassan már nem lesz olyan King írás, amelyet nem filmesítettek meg, némelyiket többször is. A kisregényt tartalmazó magyar kiadás még három írást tartalmaz, de csak egyet nem filmesítettek meg közülük: a „Hosszabbítás jutányos áron” címűt. Nem kerülte el a sorsát ez a kisregény sem, amelyben egy nebraskai farmer a földhöz való ragaszkodása miatt esik bűnbe. Az elkövetésben apja erős ráhatása miatt a 14-15 éves fia is segédkezik. Az események azonban tragédiává teljesednek ki. A horrorisztikus részletekben bővelkedő írás rémséges részleteit a film kissé enyhítette, de még így sem ajánlható mindenkinek. A Mr. James nevű farmert alakító Thomas Jane az abszolút főszereplő, játéka hiteles, csak a... több»

S. King írás alapján készült ez a már sokszor látott séma alapján megcsinált teleplay. Egy krimi-írónőt erőszakol meg egy hájpacni, aztán Tess, az írónő megöli az erőszakolót, az anyját és az ugyanolyan perverz testvérét. A hősnő maga is kissé zavarodott, mert „beszélget” a GPS-ével, illetve a regényei főhősével, a Miss Marple-ról mintázott Doreen-nal. Az értékelésem – ahogy látható is – közelít a nézhetetlenhez.

Denzel Washingtont kedvelem a legjobban a színes bőrű színészek közül. Szakácsi hangja kissé szokatlan volt a főszereplőhöz, de hamar meg lehetett szokni, egyébként meg az egyik kedvenc magyar hangom. A film jól elszórakoztatott, csavaros történet, az utolsó átverésre nem gondoltam. Tökéletes a címfordítás, mert a főhős tényleg állandóan időzavarban van, szinte mindig csak perceken múlik, hogy – ártatlanul - nem bukik le. Nem kifogásolom a végkifejletet, illett ehhez a filmhez.

Szokványos biopic Errol Flynn-ről (Kevin Kline), a saját maga álmait a fiatalkorú lányára projektáló anyáról (Susan Sarandon), és a bakfisról (Dakota Fanning). Pletykaszintű, de azért nézhető, hiszen az egyik legnagyobb férfisztárról szól, akinek az élete minden filmnél érdekesebb.

Ez a film jól szolgálja a holokauszt elítélését. Részint mert németek készítették, vagyis saját magukat bírálták, másrészt pedig úgy gondolom közönségbarátibb (van ilyen szó?). Zseniálisnak viszont nem tudom értékelni, mert jócskán akadnak benne hollywoodi klisék, de vannak igazán megrendítő jelenetek is. Vajon miért nem mutatták be nálunk ezt a filmet!? Sok nézőt érdemelne!

Szlatinay Sándor 1937-es filmje Kabossal, aki ezt a filmet is nézhetővé és mulatságossá tette. A történet a szokásos sablonos szerelmi történet, de Kabos és Mály Gerő (a kolerikus apa) megérdemli a jelenkori néző figyelmét is. Vaszary Piri nem hozott új színt a játékába, igaz ez a többi színészre sem jellemző. A bonviván Földessy Géza, nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna, de nem sokat veszítettem vele.

Egyszerűen fantasztikus, hogy milyen szuperprodukciók születtek, hogy milyen ének- és tánctudású emberek szerepeltek ezekben a filmekben. Az a jó ebben a filmösszeállításban, hogy nem kell végignézni a többnyire bárgyú, hapiendes történeteket, hanem csak a legkiemelkedőbb – rövid – részletek alapján csodálkozhat el a néző, hogy mire volt képes anno az MGM. A tehetség és a látvány a lényeg, e két tényező pedig árvíz szerűen elárasztja a képernyőt. Az első részből az egyik legemlékezetesebb jelenet számomra az, ahogy Clark Gable énekli! és táncolja! a „Puttin’ on the Ritz” c. számot. Ezt a dalt már régóta nagyon kedvelem. Megtudtam, hogy 1929-ben Irving Berlin komponálta és rengetegen feldolgo... több»

Kissé csalódtam, Ang Lee első amerikai filmjében. Sokkal jobbra emlékeztem. Csak az utolsó jelenetek tragikuma emelt a film színvonalán. Túl sok volt benne a kamaszokról szóló rész. Döbbenetes, hogy miket talál ki jódolgában az amerikai középosztály, a kulcsparti szégyenletes, a házasság megcsúfolása. Igaza van néhány kommentelőnek, hogy az „Amerikai szépség” ugyanerről a „népség”-ről sokkal jobb.

Magnus von Horn svéd rendező eddigi egyetlen filmje. A büntetés utáni újrakezdés lehetőségeivel foglalkozik, bár én a büntetést túlságosan is kevésnek gondolom. Akármennyire is fiatalkorú a főhős egy másik embert, történetesen a volt barátnőjét fojtotta meg és ezért mindössze két évet kapott. A jelleme alakulásáért elsősorban az érzelemmentes környezetét okolom,. de nem mentem fel a bűne alól. Én igazából a kisöccsét, Filipet sajnálom. Hogyan alakul a sorsa az adott körülmények között? Ő is gyilkossá lesz? Erre sajnos elég erős az esély, hiszen egyetlen mozzanat sem utalt arra, hogy valakitől is szeretetet, pozitív érzelmet kapott volna. Elgondolkoztató film az érzelmek nélküli világ jellema... több»

Leszkov kisregényének erősen átdolgozott változata. A cselekményt Angliába helyezte át az elsőfilmes William Oldroyd, olyan jelenetek is vannak benne, amelyek még csak meg sem fordulhattak az író agyában. A címszereplő alakítója a mindössze 21 éves nagyon tehetséges Florence Pugh. Eszköztelen játéka hitelesen ábrázolja az unalomtól és a kielégületlenségtől megbomlott lelkületű fiatalasszony tragikus útját. Kísérőzene nélküli, hosszú snittekből álló, dialógusoktól mentes nyomasztó film, ezzel éri el azt, hogy a néző is kényelmetlenül érezze magát, azzal a szándékkal, hogy nyomatékosítsa, ilyen történet akár mostanában is megeshet. A rideg szeretetlenség, az érzelmek száműzése okozhat manapsá... több»

Régen kötött le és tetszett ennyire egy film! A történet kimondottan színházi témájú, angol Shakespeare színtársulat járja az országot a német bombatámadások idején. A Lear király 227. előadására került sor, telt ház előtt. A főszereplő a Sir, Lear király alakítója a zseniális Albert Finney, és a hűséges öltöztetője, Norman, Tom Courtenay szintén szenzációs alakításában. Kettőjük számára jutalomjáték ez a film, nem volt véletlen jelölésük az Oscarra. Itt kell megjegyezni, hogy ez volt az a nagyon ritka eset, amikor örültem a magyar szinkronnak (sokkal jobban szeretem a feliratos filmeket), mert amit Sinkovits Imre és Szacsvay László produkált az a színjátszás/szinkronizálás utolérhetetlen cs... több»

Több szálon futó cselekmény, de a végére azért összefonódnak a szálak, ezzel együtt csak egy éppen hogy nézhető krimi/komédia született. Rengeteg szereplő, túlbonyolított történet, nem kimondottan emlékezetes film. Charlize Theron első filmjeinek egyike, igazából itt a később megmutatkozó tehetsége helyett "csak" ragyogó alakja és szépsége mutatkozott meg.

A legrémisztőbb az a tény, hogy aki ezt a genocídiumot kieszelte és véghezvitte, Pol Pot 1998-ban, hat hónappal halála előtt interjút adott egy amerikai újságírónak. Ebben kijelentette: „Lelkiismeretem tiszta. Mindent, amit tettem, csakis a nemzetért, az emberekért, Kambodzsa népéért tettem.” Tegyük hozzá, hogy a milliókkal mérhető emberhalál okozója felelősségre vonás nélkül „ágyban, párnák között” halt meg.

Valamikor, még a VHS formájában láthattam ezt a filmet, mert néhány jelenete ismerős volt, de akkor még nem tartozott a kedvenceim közé Eastwood. Ez az első rendezése, szerencsére ennél csak jobbakat csinált (azért néhány rossz is becsúszott: Az utolsó csavar, Fiúk Jerseyből, Amerikai mesterlövész.) Az alakítása is meglepően közepes, valahogy nem élte bele magát a szerepébe. Túlságosan érződik rajta a 70-es évek elejének feelingje. Van benne két teljesen oda nem illő töltelék jelenet is, a romantikázás a tengerparton és az erdőben, valamint a jazzfesztivál hosszú percei. A címben szereplő Errol Garner szám pedig számomra túl „magas” művészet.

2002-es lengyel film, de akár nálunk is játszódhatna. Egy 49 éves, a körülményektől neurotikussá vált tanárember élete egy napba sűrítve. Fantasztikusan ötletes, maró szatíra a sivár lakótelepi életről, a 80-as évek depressziós hangulatáról, az élet értelmetlenségéről. Külön ki kell emelni Tordy Géza remek szinkronját és még egy kicsit hasonlított is a lengyel színészhez, akinek a neve: Marek Kondrat.