Berto49

Egyszerűen borzongató, hogy 1977 óta, amikor a remek magyar szinkron készült, a szereplők és a szinkronhangokat produkáló magyar színészek közül szinte mindenki meghalt! Nálam, mivel nem túlságosan rajongok A.C. műveiért, (tudom, szinte egyedül vagyok ezzel a véleménnyel) a film sem kapja meg a zseniális értékelést (már másodjára is „csak” jó), de a rengeteg sztárért érdemes újranézni. Ennyi világhírű színészt egybegyűjteni valóságos csoda. Ingrid Bergman kapott is egy szobrocskát. Ugyan a véleményem nem mérvadó, de a cselekmény túlbonyolított. Poirot szürke agysejtjei lehet, hogy egyedülállóak, de ezt a gyilkosságot csak Agatha csűrcsavaros észjárásának segítségével „tudta” megoldani. Mic... több»

P. Newman és J. Woodward az életben is, és a filmben is házaspár. ½ jegy emelkedés az értékelésben az öt évvel ezelőtt megnézéshez képest. Maga a történet is jó, Evan S. Connell tollából, de a két főszereplő színész bámulatos. Nem tudom eldönteni, hogy melyikük a jobb, Woodward a mindenbe beletörődő feleség szerepében, vagy Newman a szálkás, ellentmondás nem tűrő férj alakításával. Maradjunk döntetlenben, de mindketten káprázatosak. Az alakítások miatt értékelem zseniálisra. Igaz, tőlük az számít kisiklásnak, ha egyszerűen jók! Az élet apró drámái, a gyermekeik menekülnek a családtól, de aztán Douglas és az egyik lány visszatér. Emlékezetes jelenetek: az éppen 20 éve az ügyvédnek dolgozó Júl... több»

Az MTVA valószínűleg a maradék, senkinek sem kellő filmekből válogatja a kollekcióját, mert ez a vígjátéknak hirdetett darab alig éri el a nézhetőség szintjét. Én is egyedül élő nyugdíjas vagyok, nekem már a második percben elegem volt Manuelából, ebből a hurrikán szerű fehérnépből. Egy fedél alatt élni egy ilyen nővel a legszörnyűbb rémálommal ér fel. A többi szobabérlő sem sokkal jobb, szerencsétlen Hubert nagyon rosszul tette, hogy megosztotta velük a lakását. A film megpróbálkozik ugyan poénokkal, de eredménytelenül. Ráadásul még szinkronizálták is, szegény Szacsvay Lászlónak van elég baja a beteg feleségével, erre fel még ezzel is kínozták. Persze, kell a gázsi, de akkor miért nem egy j... több»

Nem értem az alapkoncepciót! Miért kellett ezt a filmet elkészíteni?! Egy tökéletes film emlékét meggyalázni? A "Herceg" Makk Károly meg akarta mutatni, hogy képes még filmrendezésre 78 éves korában? Szereplési lehetőséget adni Darvasnak és Törőcsiknek? Elmondani a véleményét a 2003-as állapotokról? Számomra egyik lehetőség sem érte meg. Ami túl a film értelmetlenségén halálosan idegesített az Dés László - szerintem - kibírhatatlan zenéje. Teljesen funkció nélküli, őrjítően egyhangú volt! Egyetlen jó momentuma akadt, az pedig Nagy-Kálózy Eszter, akit én még ilyen jónak nem láttam. Üde, friss és nagyon tehetségesen játszott. Eddig csak agyondédelgetett sztárnak képzeltem, de ebben a filmben b... több»

A rendezőnő neve és Bradley Cooper szereplése hívta fel erre a filmre a figyelmemet. Kár volt ezért Susanne Bier-nek Amerikába menni, mert ez az általam látott rendezései közül a leggyengébb. Lehet, hogy nem ő egyedül tehet a nívótlanságért, mert az irodalmi alap - hiába bestseller - egyszerűen rossz. A mostanában divatos, nőolvasóknak szánt regény kilúgozott filmváltozata. Egyetlen jóra értékelhető elem az operatőri munka, a Ködös Hegység képei csodálatosak.

A „Szeretni kell” c. Makk Károly könyv kapcsán néztem meg ezt a filmet, amit eddig nem is láttam. Filmként elég rendben van, de az alapkonfliktus rettenetesen életszerűtlen. Egy világhírű agysebész tiltott műtétet végez a férjezett(!) szeretőjén, aki meghal a műtét következtében. Ezzel az a problémám, hogy számos más megoldást is választhatott volna, például. a nő megszüli a gyereket és akkor mi van?! Van férje, lehet gyereke is, vagy megkéri az egyik nőgyógyász kollégáját az abortuszra. A másik koncepcionális hiba az, hogy három nap alatt őrülten egymásba szerelmesednek egy addig sohasem látott húsz év körüli rokonlánnyal, Mira a neve, aki megígéri, hogy vár rá az elkövetkező 8-10 évben, am... több»

„Családi” film, mert a rendező, operatőr és az egyik szereplő mindegyik Miklauzic. Nem valószínű, hogy több filmet meg fogok nézni M. Bencétől (az első kettőre sem voltam kíváncsi!), mert ez ugyan a vége felé kezd egész nézhetővé válni, de nincs egyetlen normális fazon sem benne. A szerencsétlen Szervét Tibor teljesen olyan, mint a Máris szomszéd a Mézga családból. Valahogy az ő őrültségét jobban meg tudom érteni mint a Légiós életét. A kotyogó „morze” jeleit megfejtő szervilis/szenilis vénember számomra ritka ellenszenves figura, és mégis az ifjúság, Tomi személyében folytatja az őrültségét. Légiós (Lengyel Ferenc) alakítását rettenetesen manírosnak éreztem, még westernfilmben is sok lett v... több»

Megható dráma, művészi feldolgozásban. Az egyik leszűrt tanulsága, hogy a gyerekek hálátlanok a szüleikkel szemben, bár ilyen nemtörődés számomra elképzelhetetlen. A másik meg az a megállapítás, hogy bármilyen szép természeti értékei vannak Japánnak, nem szívesen élnék ott. Az az iszonyatos zsúfoltság és tömeg rövid idő alatt teljesen kikészítene. A butoh tánc – szégyenszemre – semmilyen hatással nem volt rám, teljesen idegen tőlem az ázsiai kultúra, talán ezért.

!!!SPOILER!!! Ilyen gonoszságot ritkán jelenítenek meg, mindez a szexuális elfojtottságból keletkezett (micsoda banális pszichoanalízis!) Ennek ellenére jó film, különösen Jeanne Moreau (akkori Mrs. Richardson) fantasztikus alakítása miatt. Végignézve csalódtam, mert a nézők többségével(?) együtt azt reméltem, hogy a sátáni kisasszony megbűnhődik, de helyette szerencsétlen Manou-t verték agyon, a kisfiú meg ottmaradt árván. A kisasszony meg „vigyorogva”, kielégülten(?) a távozás hímes mezejére lépett, egy másik városba/faluba, hogy ott tovább űzhesse minősíthetetlen cselekedeteit.

Kedvelem az ír Liam Neeson játékát, de ebben a filmben annyira sablonos a mutatványa, meg erősen öregszik is, hogy nem tetszett. Hozzájárult a nemtetszésemhez Ed Harris is, aki nagyon megöregedett. A film annyira ponyvaízű, minden eredetiséget nélkülöző darab, hogy csak erős jóindulattal értékeltem gyengére. A főhősről, Jimmyről már az első kockákon kiderült, hogy meghal, ezért édes mindegy volt számomra, hogy ki és hogyan végez vele. Az akciófilmekből kezd elegem lenni! Vagy egy lövéstől azonnal meghal valaki, vagy még egy atomrobbanást is túlél a főhős. Liam Neeson kívételével (igaz, ő is egy profi bérgyilkos volt) minden szereplő ellenszenves volt számomra.

Végre sikerült befejeznem! Nem különösebben tetszett, Streisand nagyon jó benne, de a történet – különösen a vége – rettenetesen banális. Jeff Bridges meg nem tartozik a kedvelt színészeim közé. Az is a hátránya, hogy nagyon elnyújtott. A hajdanán csodaszép Lauren Bacall még így, romjaiban is mutatós. Szereplése sokat dobott a film értékén, de így is csak három csillagot kapott, de a harmadik csak az áldott jó szívemnek köszönhető!

Nem nagyon kedvelem a tucat amerikai vígjátékot, ettől sem szerettem jobban meg. Ritka alkalmanként nevettem is rajta. Vince Vaughn volt a főszereplő, aki egy fokkal jobb mint pl. Sandler. Ettől függetlenül nem volt egy nagy durranás. Egy színészre felfigyeltem; a neve Dave Franco, akit a filmben Mike Kolbinak hívtak és ettől a vezetéknévtől mindenki nevetőgörcsöt kapott. Ez a humorszint a jellemző az egész filmre. Nem sokat veszít, aki kihagyja!

Színdarab alapján készült filmadaptáció Olivier és Caine főszereplésével. Az úgynevezett "átverős" filmek legjavához tartozik. Az utolsó percig nem lehet tudni, hogy ki kit ver át. A lényeg az, hogy a film megérdemeli a zseniális értékelést. A magyar szinkron is kitűnő, Sinkó László és Viczián Ottó remekelt.

Vívódás
E. M. Forster regényei arra vártak, hogy azokat James Ivory megfilmesítve ismertesse meg a nézőkkel. Jó példák: Szoba kilátással, Szellem a házban. Erre az írásra ez különösen vonatkozik, mert a főhős és a rendező érzelmei, vágyai azonosak voltak. Forster a regényt 1913-14 között. az íróasztala fiókjának írta, csak 1971-ben, a halála után jelent meg. A mássága ellen küzdő fiatalember története, minden bizonnyal sok önéletrajzi elemmel megtűzdelve. Remek lélektani összefoglalása annak a vívódásnak, amit az azonos nemhez vonzódó fiatalember érezhetett. Angliában még az ötvenes években is hatályos volt a merev, szigorú törvény, amely számukra börtönt, vagy kémiai kasztrálást írt elő, lásd Alan ... több»

Clouzot első játékfilmje 1942-ből. Bűnügyi történetbe ágyazott komédia. A párizsi Mimosa Penzió hemzseg a furcsa alakoktól. Állítólag M. Durand, a sokszoros gyilkos is ott lakik. Egy füles nyomán Wens felügyelő evangélikus lelkésznek álcázva lakója lesz a szálláshelynek. Mindig újabb és újabb gyanúsítottat tartóztatnak le, de mivel újabb gyilkosság történt a letartóztatottat kénytelen elengedni. A gyilkosságok a végén természetesen megoldódnak, Wens felügyelő énekesnő felesége segítségével.

A film egy Andersen mese címét viseli. A nagy dán mesemondó írásának balett feldolgozása a romantikus történet leglátványosabb része. Főszereplője Moira Shearer nemzetközileg is elismert brit balett-táncos és színésznő volt. Még a haja is illeszkedett az említett lábbelijéhez. A film olyan hatalmas siker volt, hogy ugyan más fontos szerepei is voltak balerinaként is, filmek hősnőiként is, ő elsősorban a "Vicky" játékáról és fantasztikus táncteljesítményéért lett ismert.. A történet fő motívuma a piros cipellő misztikus szerepe, amely a film történetében is fontos tényező. A viszonylag kevés magyar Oscar szobros művészek névsorát a magyar származású Emeric Pressburger (Pressburger Imre József... több»

Az utóbbi idők legbrutálisabb és egyben legértelmetlenebb horrorja. Egyedül Ryan Phillippe kínlódtam végig. Két eszement elrabol egy filmsztárt, aki embertelen kínzások után megmenekül. Borzalmas, hogy mit él áll szerencsétlen (ember a valóságban már a tizedrészétől belehal!) Csak nagyon-nagyon sok pénzért nézném meg újra!

Élvezetes történet, pergő megvalósítás, szerethető befejezés egy zsebmetszőről és az egyéjszakás kalandjának következményéről. Külön erény, hogy nem húzták rétestésztaként a filmet, másfél órában végigpörgették az eseményeket. A két főszereplő, akik valószínűleg összeházasodnak, nagyon szimpatikusok voltak nekem.