Berto49

A filmtörténet legköltségesebb némafilmje
A némafilm burleszkek ikonikus sztárja, a „fapofa” Buster Keaton volt. Karrierjének végét egyrészt a „Generális” totális anyagi csődje okozta, állítólag a filmtörténet legköltségesebb némafilmje volt. A másik ok a következő évben tért hódító hangosfilm. A későbbiekben ugyan kisebb epizódszerepekben játszott (például Chaplin 1952-es "Rivaldafény"-ében, vagy a mai napig sok szempontból a legnagyobb hollywoodi produkciók közé tartozó 1956-os „80 nap alatt a Föld körül” címűben)„ de sztárságáról le kellett mondania. Ezt a filmjét korában a hazai közönség nem értékelte, pedig az amerikai polgárháború valós eseményei inspirálták. Talán az is közrejátszott, hogy a vesztes déliek oldalára állt. A fő... több»

TV-játék színvonalú tárgyalótermi film, amelyből 12 egy tucat. A 17 éves fiút apja meggyilkolásával vádolják, de ő nem hajlandó beszélni. A védőügyvédje emiatt nehéz helyzetben van. A szokásos végső csavar itt sem maradt el. Nem lett volna nagy veszteség, ha nem készítik el a filmet, de legalább játéklehetőséget nyújtott a szinte felismerhetetlen R. Zellweger-nek és K. Reeves-nek. Unaloműzőnek elment.

Idi Amin a történelem egyik legvéresebb kezű őrültje volt, ami a filmből csak kevéssé derült ki. Whitaker megérdemelte a díjat, ennek ellenére nem tartom meg a filmet. Gesztesi Károlyt nem túlságosan kedvelem, de itt nagyot alakított. Néha unatkoztam is rajta! Azt viszont elérte, hogy Ugandába se szívesen mennék!

Brazil film, a nemzetiséget jelző szó után óhatatlanul is a szappanopera jutott az eszembe, de nem az, bár a vége emlékeztet azokra. Olyan társadalmi jelenségről szól, amely mostanában hazánkban is mutatkozik, nevezetesen az úr és szolga viszony. Val, a mindenes évek hosszú sora óta szolgálja az iszonyatosan ellenszenves kecskeszakállú urat és a bányarémnek is beillő asszonyát. Szeretetét az egyetemre készülő Fabinho úrfira ömleszti, aki viszonozza is az érzelmeit. Innen adódik a film címe is, hiszen Valt jobban szereti, erősebben kötődik hozzá, mint a vér szerinti anyjához. Még a számára súlyos intim jellegű gondját is megosztja vele. Valnak van ugyan egy lánya, Jessica, de őt a munkája mia... több»

A gyűjteményemet rendezgetve kaptam kedvet ennek az örökbecsű filmnek az újranézésére. Szerencsére az 1925-ös változat Chaplin által „felújított” 1942-es változata van meg a halhatatlan Charlie zenei válogatásával és hangalámondásával. Hozzá kell tenni, hogy hihetetlenül restaurált, tiszta, tű éles képe van, mintha mostanában forgatták volna. Nagyszerű burleszk, felejthetetlen gag-sorozat. ahogy például csirkének nézi az éhező aranyásó társa, a cipőfűzőt spagettiként villára csavaró mozdulatsor, a meredély szélén billegő kalyiba, vagy az övnek használt kutyapóráz, amint tánc közben vonszolja magával a szerencsétlen kutyát. Kész csoda, hogy ennyi ötletet bele tudott zsúfolni egy 77 perces fil... több»

Szőts István 1947-ben forgatott remeke Móra Ferenc regénye alapján. A ’45 utáni magyar filmművészet megkerülhetetlen alkotása, amelyet azonban a vetítéséről kirohanó Rákosi Mátyás (akkor éppen államminiszter) „klerikális reakciós propaganda” minősítéssel betiltatott. Ezzel a tiltással a rendező sorsa is beteljesedett, mivel nem kapott több lehetőséget játékfilm forgatására. 1957-ben el is hagyta az országot. A nevéhez fűződik egy másik nagy klasszikus, az „Emberek a havason” című korábban, ugyanezekkel a főszereplőkkel készített film is, amely Velencében díjat nyert. Görbe János és Szellay Alice (a rendező volt felesége) felejthetetlen alakítást nyújtott. Nagy szerencse, hogy a MaNDA kiadásá... több»

Azon ritka filmek egyike, amelyek minden megnézés után jobban tetszenek. Nem rajongok a blőd vígjátékokért, elég kevés komédiát is őrzök a gyűjteményemben, de ezt érdemes elraktározni. Megosztó film, mert a zömmel altesti poénokkal és trágár szövegekkel operáló filmek ellenzői egy legyintéssel elintézik és besorolják a gagyik közé. Szerintem pedig ez a film más, mert egyrészt a főszereplő drogdíler (Jason Sudeikis) és a rúdtáncosnő (Jennifer Aniston) szájából nagy hiba lenne fennkölt, irodalmi dialógusokat várni, másrészt a mostanában mélypontra került „jó ízlés” határvonalát csak néhány alkalommal lépi át. A film remek szereplőkkel, jó szórakozást nyújtva elmesél egy nehezen hihető történet... több»

Nyolc évvel ezelőtt láttam, most újranézve egy jeggyel csökkent az értékelésem, vagy talán nem voltam elég misztikus hangulatban? Az eleje nagyon jól indul, de a svung nem tart ki a végéig. Valami érdekesebbet kellett volna kitalálni a Molyember helyett. Nálam sajnos Laura Linney szereplése is alapból ront, Connie, a rendőrnő alakja már-már nevetséges. Ott bármi megtörténhet, ahol a „Szolgálunk és védünk” jelszavú testületnek ilyen se hús-se hal képviselői vannak. Viszont Szakácsi Sándor szinkronhangjának nagyon örültem, korai halála nagy vesztesége a magyar színház- és filmművészetnek. Emlékeim szerint a rendező Pellington-nak van egy jobb filmje is, „A szomszéd”, de óvatosságból nem nézem ... több»

Még pár szóban sem írom le ennek a szörnyűséges bűnügynek, illetve Albert Fishnek a történetét. Aki rászánja magát a film megnézésére, jól vértezze fel magát a borzalmakra. Hihetetlen és borzongató, hogy ilyen élőlények emberi alakban jelennek meg és elkövetnek iszonyatos dolgokat. A film remekül idézte fel a 20-as évek vége körüli New Yorkot, nagyon hitelesnek tűnt.

1969-es film, Muriel Spark magyarul nem olvasható könyve alapján. A főszereplő, Maggie Smith 35 éves korában meglepően jól nézett ki, a játéka pedig egyenesen csodálatos. Ahogy alakítja a konzervatív lányiskolába nem való tanárnőt, ahogy egész testével, mimikájával, artikulálásával megjeleníti a renitens pedagógust, az valóságos élmény! Nem véletlen a szobrocska, jelen esetben én is csak támogattam volna a díjat. Kevés ilyen alakítás látható. Nagyon nagy színésznő, jogos a „Dame” kitüntető cím is. Ezzel a szereppel M.S. besorjázott a kedvenc színésznőim közé.

Akár minden nap megnéznék ilyen színvonalas TV-játékot, amilyen ez volt. Különösen akkor, ha olyan színésznő szerepel benne, mint az 1990-ben Dame címmel (a Lord női megfelelője) kitüntetett Maggie Smith. Szerintem egy színésznő esetében deprimáló élmény, hogy napról-napra, amikor a tükörbe néz újabb ráncok és szarkalábak jelennek meg az arcán, de szerencsére a tehetsége évről-évre jobban kiteljesedik. Ebben a darabban 69 éves korában játszott, lenyűgözve a nézőket. Kár, hogy az eredeti regénynek, a tavaly, 88 éves korában elhunyt ír William Trevor által írt műnek nincs magyar fordítása, mert azonnal hozzáfognék az olvasásához. Umbriában játszódik egy csodálatos környezetben lévő pompás vill... több»

Fiaskó
A regénysorozat (Kondor Vilmos: Bűnös Budapest) első részének elolvasása után sokkal többet vártam, bár a könyvet is csak simán jóra értékeltem. Kérdőjelek sora fogalmazódott meg bennem, első és legfontosabb az a kérdés, hogy miért kellett egy külföldön élő magyar ex vágót (Gárdos Éva), akinek igen csekély tapasztalata van a direktorságban megbízni ezzel a filmmel és a magyar viszonylatban kiemelkedő 900 millió forinttal támogatni? Mr. Vajna, a Filmalap teljhatalmú kényura mindent megtehet? A jelekből ítélve: IGEN! Felvetődik az a kérdés is, hogy, ha már magyar pénzből született nem kellett volna valamilyen ténylegesen megtörtént magyar bűnügyet a vászonra vinni, sajnos jócskán van belőlük. ... több»

Nagyon érdekes volt, hogy pont 1922-ben játszódott ez a melankolikus szerelmes film, mint a legutóbbi King-adaptáció, és mennyire más volt a tematikája. Eddig még nem is hallottam a „postán rendelt menyasszonyok” megrendítő sorsáról. 700 különböző (görög, török, örmény, orosz) nemzethez tartozó lány hajóra száll, hogy Amerikában férjhez menjen. A kényszerházasság „biztonságába” menekülnek, hogy elszakadjanak szülőföldjük nyomorúsága (háború, földrengés, iszonyatos szegénység) elől. A hősnő, Niki Douka (Victoria Haralabidou nagyszerű színészi teljesítménye, aki egyébként tökéletes Elektra lehetne Euripidész tragédiájában) húga helyett, családja becsületének megmentése érdekében vállalja az ut... több»

Chevy Chase nálam az éppen hogy nézhető kategóriába tartozik, de ebben a filmben egészen jó. A Griswoldék családfőjeként remekül alakítja az örökké optimista, topon lévő családapát. A film annyiban hasonlít a rajzfilmekhez, hogy a poénok után, mintha semmi sem történt volna folytatódik a sztori. Pár jó poén; a Griswold lánynak a karácsonyfa nézés közben még a szeme is befagy, „Ő majd később nézi meg” szól az anyja (Tóth Enikő a „Micsoda nő”-ből, egyébként Julia Roberts állandó hangja), vagy ahogy Clark keze a karácsonyfa gyantájától ragadóssá válik, stb. Az is előny volt, hogy a Józsa Imre féle szinkronnal néztem meg, mert a Csankó Zoltán félét sokan rossznak tartják. A film második fele azo... több»

Ki gondolta volna, hogy Dániában is vannak ilyen emberi sorsok?! Döbbenetes és megrázó film volt egy csökönyös, keményfejű alkoholistáról, aki nem volt számomra rokonszenves, hiszen elhagyta a családját, kislányát. Viszont a színész (Jesper Christensen Oscar-t érdemlő alakításában) remekelt ebben a szerepben. A film az un. dán-trilógia első darabja, de nem vagyok kíváncsi a másik kettőre, mert ez is túl sok volt számomra a tragédiából. Legjobban a kis szöszi Jonast sajnáltam, mi lesz belőle, ha felnő?

1942-es magyar film, rettenetes minőségű kópián, Somlay és Karády. Zalabéri Horváth János filmes "mindenes" írása nyomán. Mit mondjak, láttam már jobb filmet is! Egyszerű, átlátható történet, Karády búg benne mint egy vadgalamb. Mert magyar, kap egy oké/elmegy értékelést. Lehet, ha jobb a kópia, jobbra is értékeltem volna, de így…

Elsősorban a két főszereplő miatt néztem meg, Kristin Scott Thomas nagy kedvencem az „Oly sokáig szerettelek” óta, a rendező egyébként azonos, írjuk ide a nevét, mert megérdemli: Philippe Claudel. Daniel Auteuil másik kedvenc volt, de úgy mint Depardieu, illuziórombolóan, rettenetesen elhízott, „kiesett a pikszisből”, bár a játéka így hájasan is jó. Maga a film elég érdekes, nem szájbarágós, sokat rábíz a nézőre. Elgondolkoztam azon, hogy a marokkói(?) lány – Leïla Bekhti – egy terrorista banda tagja-e, aztán ezt a verziót fogadtam el. Váltságdíj ellenében kiszúrnak maguknak egy gazdag pasit, aztán megölik? A kiüresedett házasság romjai alól sikerült a házaspárnak kimászni. Igaza volt a Géra... több»

A rendező és Gérard Philipe utolsó játékfilmje, ezúttal egy biopic Amadeo Modiglianiról. Számomra túlságosan romantikus, csöpögős volt. Sokkal drámaibb lett volna, ha a valódi tényeken alapul, vagyis a Modi halála utáni napon a 8. hónapban lévő feleség(?) öngyilkos lett, kiugrott egy emeleti ablakból! A már élő elsőszülött kislányt a festő testvére vette gondozásba. Az ember beleborzong ennek a tragédiának az olvastán G. P. alakítása remek volt, Anouk Aimée angyali szépsége viszont lenyűgözött. A modern festészet befogadása számomra problémás, egy-egy Modigliani festmény horribilis ára csak csodálkozást vált ki belőlem. Biztos, hogy nem adtam volna egy fillért sem, ha akkor találkozok vala... több»

Egy életre elment a kedvem, hogy a Nobel-díjas Coetzee egyetlen írását is elolvassam. A valószínűleg zseni, de iszonyatosan különc sokoldalú író könyvéből készült, többek által is a könyvnél jobbnak értékelt film nálam nem érte el a kívánt hatást. A főszereplők annyira ellenszenvesek, hogy harcolni kellett magammal a film végignézéséért. A John Malkovich (Kulka János) által játszott professzor alakítása kimagasló. Más értéket a díj dacára nem találtam benne.