Elég későn, de most végre sikerült megnéznem a bosszúállós filmek archetípusát a macskabajszú Charles Bronson főszereplésével, akit mellesleg a Harmonikás szerepe és az ezt a filmet megelőző Mr. Majestyk óta nagyon kedvelek. A lipek tatár vérvonal erősen látható az arcvonásain, ehhez hozzájárul a 16 éves korától elkezdett bányász életmód is. Ma már szinte elképzelhetetlenül nagy, 15 gyerekes családban nőtt fel, a szintén bányász édesapa Charles 10 éves korában meghalt, szükség volt a keresetére. A háborúban megkapta a Bíbor Szív kitüntetést. A filmkedvelők nagy örömére azonban 1951-ben felfedezték színjátszói tehetségét, ettől kezdve számos filmben láthatták keménykötésű figuráját, sziklából... több»
Egyszer már félbehagytam ezt a filmet, de a „Hóember” megnézése után kíváncsi voltam Fassbender sokak által fantasztikusnak ítélt alakítására. Igen, nagyon jó színész, mindent el tud játszani, még a szexfüggőségben szenvedő férfit is. Valahol olvastam, hogy „fafejűnek” titulálták a színes bőrű rendezőt, mert nem képes nevet változtatni, vagy legalább egy betűt hozzátenni az ismert, ma már sajnos halott filmsztár nevéhez. Van ebben némi igazság. Közte és Fassbinder között lehet valami lelki kapcsolat, mert mindhárom általam látott filmjében szerepelt. Azt a fogyókúrát, amit az „Éhség”-beli szerepéért elszenvedett kevés színész vállalta volna. Persze van ellenpélda is, Christian Bale “átalakul... több»
Nyögvenyelős TV-játék a Duna TV-én a forradalom 61. évfordulója estéjén. Antihőse Illés Béla, a kétszeres Kossuth-díjas(!!!), aki kitalálta Guszev kapitány legendáját. Forgatókönyv: Köbli Norbert, ez a szerző már eleve nem sokat ígért, ezt be is tartotta. A hajdani markáns arcú, de kedvelhető Hegedüs D. Géza (Kőműves Kelemen a Pesti Színházban) mennyire megváltozott az évek múlásával. Ebben a darabban szüksége is volt a kinézetére. Ilyen ellenszenves alak, mint Illés Béla, a Szovjet Hadsereg őrnagya felvette a versenyt a legellenszenvesebb szereplővel, mint például Attila a Novecento-ból, vagy „Dzsudló” a Kárhozat útjá-ból, a gyilkos, aki mindig le is fotózta az áldozatait. Sztarenki Dóra h... több»
A tetszetős, idén 34 éves rendezőnő, Reem Kherici, aki egyben az egyik főszerepet is magára vállalta nem igazán villogtatta meg vélt vagy valós tehetségét sem mint rendező, sem mint Juliette, az esküvőszervező. Egy kierőszakolt, „béka” (legyünk jóindulatúak és azt, hogy a mesebeli békát meg kell csókolni, ítéljük jó poénnak!) által kukkolt egy éjszakás kaland és annak következményein alapul a cselekmény. Szerencsére csodaszép francia tájak helyettesítik az általam erősen hiányolt humorforrást. Ugyanis a poénok rettenetesen elcsépeltek, mosolyra, vagy nevetésre nem tudtak engem késztetni. A félrelépő, igazság szerint majdnem megerőszakolt későbbi vőlegény, Mathias (Nicolas Duvauchelle) esetle... több»
Ez a legelső olyan film amelyben láttam Rock Hudson alakítását. Jó bemutatkozás volt. Különös, hogy a filmet a cannes-i bemutatóján a nézők kifütyülték. A film sikertelensége megtörte Hudson karrierjét. Mai szemmel nézve érdekes témát boncolgat, lehetséges-e egy vadonatúj életet kezdeni átalakított külső személyiségjegyekkel? A David Ely regénye alapján készült adaptáció 1966-ban érthető módon nem lett sikeres,mert korát meghazudtoló módon szembe ment a nézői elvárásokkal. Jó látlelet az elidegenedésről, amelyről az átlagos néző még nem is hallott, vagy ha igen, nem akart róla tudomást szerezni. Modernista művészfilm, amely sok kategóriába besorolható; lehet az előbb említett elidegenedett E... több»
Ilyen rossz filmet!!! Sci-fi köntösben egy szimpla szerelmi történet, a női főszereplő – ideírom a nevét, hogy a továbbiakban őrizkedjem a filmjeitől: Samantha Morton – úgy néz ki a hajviseletével, mintha egy koncentrációs táborból szökött volna meg, egyébként is idegesítő a filmen végigvonuló narrációjával. Tim Robbins pedig csak van, mint a lekvár. nem sok mentette meg a filmet, hogy a végig nem nézettek közé kerüljön!
Az időben történő előre- illetve hátrautazás kérdése mindig is foglalkoztatta a gondolkodó embereket. Sajnos mi csak egy adott időpillanatban élünk, már azt sem tudjuk megtenni, hogy visszacsináljuk azt, amit egy perccel ezelőtt elkövettünk. Az időgép segíthetne, de a mai tudásunk alapján a megkonstruálása lehetetlen, pedig milyen jó lenne! A filmben viszont sikerült az elkészítése, nézőként mi is láthatunk egy elképzelt, közel sem szívderítő jövőt. A ceglédi születésű Oscar-díjas George Pal nagyon látványos filmet rendezett, amelyben a feltaláló a viktoriánus kori Angliából eljuthat az évszázadokkal későbbi jövőbe. Egyetlen CGI-is jelenet sincs benne, hiszen a filmkészítés idejében még ne... több»
Robert Bresson utolsó filmje, amely mint az alig több mint tíz elkészített filmje közül néhány irodalmi mű átdolgozott, vagy modernizált változata. Ilyen volt a Bernanos regény alapján készült „Egy falusi plébános naplója”, illetve a „Mouchette”, vagy a Dosztojevszkij írás alapján készített „Egy szelíd asszony” is. Számomra érthetetlen, hogy a rendezőzseni miért nem készített több filmet, hiszen 1983-tól 1999-ig, haláláig tizenhat év telt el, ezalatt bezárkózva, távol az emberektől egy Szajna-parti előkelő bérház legfelső emeletén élt. A kritikusok a legnagyobb filmrendezők között tartották számon, az utolsó munkáját 1983-ban Cannes-ban a Legjobb Rendező díjával tüntették ki, megosztva Tarko... több»
Nem sok eredetiséget tartalmaz ez a bankrablós film. Ezzel a témával már nagyon sok szórakoztatásra szánt darab készült, jó részük el is érte a célját, de ez nem. A „nagy ötlet”, hogy a rablást idős, „nyugdíjba” vonult bűnözök követik el. Erőltetett poénok, hiteltelen jelenetek követik egymást. Egyedüli pozitívum a pergő főcím, de aztán az unalom lassan, de biztosan rátelepedett a filmre. A magyar maffiafőnök felesége, Erzsébet sok minden másnak kinéz, csak pont nem erőskezű gengsztervezérnek. Az értékelésemben nagyon jóindulatú voltam, hozzá kell tenni, hogy a közepes nagyon necces.
A berlini Arany Medvével díjazott alkotás a fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt Larisza Sepityko – Elen Klimov felesége - munkája. Az első olyan szovjet film, amely leszámolt a partizánromantikával, ezért a Szovjetunióban csak mérsékelt sikert aratott. Az 1942 telén Fehéroroszország-ban, avagy hivatalos magyar nevén a Belarusz Köztársaságban játszódó történet a legfontosabb lelkiismereti kérdésekkel foglalkozik; túlélés, vagy behódolás, becsület, vagy hűtlenség. A kérdésfelvetés mélysége, filozófiai jellege ellenére letisztult, hétköznapi módon tárja a néző elé a mondanivalót, óhatatlanul is elgondolkoztatva: én mit tennék a szereplők helyében? Tematikájában hasonlít Sánta Ferenc:... több»
Ez a rendező nem tud meggyőzni Olvasva, hogy James Jones (a világhírű "Most és mindörökké" írója) regénye alapján készült, sokkal jobbra számítottam. Ugyan nem ismerem a regényt, de az írója miatt feltételezem, hogy nem ennyire szimpla, jellegtelen írás. Minden szinten közepes, még akkor is, ha beszámítjuk a készítés időpontját. Érdektelen szerelmi történet, a szereplők indítékai nagyrészt homályban maradtak. Hiába díjazták a kullancsként ragaszkodó Shirley MacLaine játékát, számomra visszataszítóan ellenszenves volt a figura. Női mivoltát meghazudtolva csimpaszkodott a főhősbe, egy nő ne adja fel ennyire önmagát. Egyetlen érdekesség, hogy Frank Sinatra és Dean Martin, akik akár riválisok is lehettek volna, barátként szer... több»
Vérbő olasz komédia sztár szereposztással. Az abszolút főszereplő a forgatáskor 44 évesen is gyönyörű Monica Vitti, aki bebizonyította, hogy annyi drámai szerep után vígjátékban is kiváló. A másik női főszereplő az izgatóan szép Claudia Cardinale, aki egy kihűlt házasságban élő jómódú úriasszonyt játszott. A férje alakítója Vittorio Gassman volt. A komédia negyedik szereplője Giancarlo Giannini, aki ritkán játszott főszerepet, de itt azt kapott. Csak a Steno és T. Hill filmekben láttam ennyi elcsattanó pofont, vegyesen, férfi adta nőnek és fordítva, nő adta férfinek. Úgy látszik a viták gyakori olasz csattanója a pofozkodás, de általában kibéküléssel és összeborulással végződött. A végéről a... több»
Egzotikus és megrendítő világba nyerhetünk bepillantást ezzel a filmmel. Egy kínai szép és okos fiatal lány tragédiája egy közelebbről nem tisztázott korban, csak az biztos, hogy a gramofont már ismerték és használták. A lány teakereskedő apja halála miatt az anyagiak hiányában kénytelen magát ágyasként eladni. Egy gazdag ember házába „Negyedik Úrnőként” kerül be, ahol szembesül az évszázadok alatt kialakult szokásokkal. A meglehetősen pikáns téma artisztikus képsorokkal, az erotika teljes mellőzésével kerül bemutatásra. Az erődként körülzárt házban minden a Gazda kényére-kedvére szolgál, de ugyanazok a jelenségek mutatkoznak, mint a külvilágban, rokon- és ellenszenvek mozgatják a cselekedet... több»
Végre egyetértek a fesztiválok zsűrijével Felfokozott érdeklődéssel fogtam hozzá ennek a filmnek a megnézéséhez, hiszen Sean Penn-t, mint színészt kedvelem, kíváncsi voltam, hogy rendezőként mit tud produkálni. Mindkét főszereplő a kedvenceim közé tartozik, Theron az egyik legjobb mai színésznő, Bardem pedig annak ellenére, hogy rengeteget foglalkoztatják (néhány filmje egy-két év távlatából: Loving Pablo, anyám!, Gunman, etc.) mindig maradandót tud nyújtani. Általában nem egyezik a véleményem a fesztiválok zsűrijével, de most tökéletesen egyezett. Állítólag a bemutatón kifütyülték a filmet, igazuk volt! Ennyi hatásvadász, százszor látott, a könnycsatornákra hatni akaró elemet ritkán lehet látni egy sekélyes mondanivalójú melodrámáb... több»
Elképesztő, hogy erről a filmről eddig SENKI nem írt véleményt! (Vagy csak én vagyok olyan öreg, hogy már a bemutatásakor is láttam?!) A hatvanas évek elejének egyik legismertebb darabja, méltó társa Antonioni (a filmben említik is a „Napfogyatkozás” című filmjét, amelyiket szintén 1962-ben forgatták), Fellini, Pasolini munkáinak. Két véletlenül egymáshoz csapódó ember, Bruno és Roberto története, parádés alakításokkal. Vittorio Gassman egyik legnagyszerűbb szerepe, pedig az ő munkássága igazán bővelkedik kiemelkedő darabokkal. A film készítése idejében a 32 éves Jean-Louis Trintignant már jó néhány filmmel a háta mögött ezzel érte el színészi pályafutásának állandó magas szintjét. Két élets... több»
Micsoda szereposztás! Az „isteni” Gina Lollobrigida, Burt Lancaster, és Tony Curtis. Még pesti lakos voltam, amikor megnyitották a Corvint, az ország első szélesvásznú moziját. Hónapokig, mindig telt házzal játszották ezt a filmet, de nem is csodálom, hiszen a szereplők, a cirkusz világa, a történet és az új technika (Cinemascope) vonzotta a nézőket. Annak ellenére, hogy 1956-ban készült ma is élvezettel nézhető. Az ISzDb szerint - számomra teljesen érthetetlen módon - három magyar szinkron is készült hozzá. Szerencsére én az 1975-ben készített elsővel nézhettem meg, Lollo: Almási Éva, Lancaster: Áts Gyula, Curtis: a kedvencem, Szakácsi Sándor.
Egy szépségverseny nyertese, majd az 1940-es évek elején pin-up girlként is híressé vált Ann Sheridan a főszereplője ennek az 1950-ben forgatott, a végére izgalmassá váló filmnek. San Francisco-ban játszódik, egy ártatlan szemtanú elleni gyilkossági kísérlet és egy kihűlő félben lévő házasság további alakulása körül bonyolódik a történet. Az utolsó jelenetek a filmekben különösen kedvelt Vidám Park jellegű területen játszódik, a hullámvasúton való utazás csak fokozza a feszültséget, hogy mi történik a végére.
Giuseppe De Santis, a neorealizmus kiemelkedő alkotói közé tartozik. Ebben a velem egyidős drámában azonban keverednek a műfajok, a háború utáni gazdasági helyzet a rizsföldeken valóságos rabszolga munkára kényszeríti nők százait, közülük ketten: Francesca és Silvana (a szépséges Doris Dowling és Silvana Mangano tökéletes alakításai) történetével a középpontban. Két férfi hőse is van a filmnek, a későbbiekben ikonná vált Vittorio Gassman és Raf Vallone. Gassman-hoz fűződik a cselekmény gengszter motívuma, amely kis mértékben a film-noir jellegzetességeire emlékeztetett. Hatásos tömegjelenetek váltakoznak kamaradrámai ihletettségű párbeszédekkel. Érdemes kiemelni a ragyogó operatőri munkát, a... több»
79 Bosszúvágy (1974)