Hieronymus Bosch

Ez jól sikerült, Mr. Kalmanowicz!
Vajon Carlton J. Albrightot és a másik forgatókönyvíró társát, Edward Terryt mi késztethette arra, hogy ártatlan gyerekekkel csináljon egy eléggé ütős horrorfilmet? Lehet valamelyik ismerős gyerek, talán a szomszédjából, valami rossz fát tett arra a bizonyos tűzre... Max Kalmanowicz egy kifejezetten jó kis mozit rakott le elénk, a korának megfelelő tempóval, megfelelő sztorival és színészi játékkal. Kalmanowicz nagyon jól eltalálja a képi világ tökéletes elegyét, hiszen a nappali képek nem rosszak, erőteljes színekkel, de aztán éjjel jönnek a 2K-s és az 5K-s lámpák, a barn doorsok és a softlightok, hiszen az éjjeli felvételek tökéletesek, egyszerűek, nagyon szuggesztívek, de mégis erősen sok... több»

Hát ez bealvósra sikerült!
Nem értettem a forgatókönyvíró-rendező, Murray Mintz koncepcióját! Valahogy hiányoltam a film tempóját, lüktetését, valahogy olyan műanyag, sőt inkább giccses volt az egész... Pedig szerintem óriási potenciál maradt kihasználatlanul a rossz forgatókönyv és a gyengén teljesítő színészek ripacskodó játéka miatt. Értem én, hogy Murray Mintz egy gondolkodósabb filmet szeretett volna létrehozni, csak a statikussága és a rossz koncepció miatt élvezhetetlen. Olyan tv-filmes ritmussal bíró, és tapintható feszültségek nélküli film, ahol sajnos még a gyilkos kilétét is pillanatok alatt megtudjuk, már ha ébren vagyunk persze... A sztori szerint egy sorozatgyilkos öli meg kegyetlen módon az áldozatait ... több»

A giallót nem csaknézni, érteni és élvezni is kell!
Sajnos nem olvastam az azonos című regényt, amit Peter Bryan írt, de a belőle készült Antonio Margheriti-film nem lett egy nagy pukkanás... Gótikus és egyben misztikus horrorfilm, igazi giallo, amiben a női bájak is bőven előbukkannak (szerencsére), egy kis vérfertőzés, sárkányokkal bőségesen díszített ódon kastély és egy undorító, világosbarna kandúr, aki mindenhol ott van... Hát hiszen a skót felföldön járunk, Dragonstone kastélyában. Mondjuk éppenséggel a kastély egyik felső ablakából egy gorilla figyeli a lovaskocsit, ami úgy hirtelen kicsit bizarr! Persze már a film legeleje is igen „parás”. Egy szépen elrohadt holttest, amit a macska érdeklődve bámul... Ebbe a kastélyba érkezik Corring... több»

Már megint egy röhejes fordítás
Szóval nem kifejezetten értem, hogy miért nem tudnak egy épkézláb fordítást összehozni a filmes világban! Na mindegy is, nem morgok többet ezen... Antonio Margheriti... A Test Frankensteinnek, a Killer Fish, a Nella stretta morsa del ragno (A pók szorításában) és többek között a La morte negli occhi del gatto (Halál a macska szemében) rendezője, aki szívesen rendezett westernfilmeket, kaland, horror, fantasy és erotikus thrillereket is... Jelen filmünk egy zombi-kannibál keverék, de inkább maradnék a zombis film zsánerénél! A film egy hatalmas flash backkel kezdődik, ahol visszaemlékeznek a vietnami háború borzalmaira. Valami fura vírust hoznak haza az őserdőből, ami nagyon szürreális és egy... több»

Egy kegyetlen ismerős
A nyolcvanas évek másik hatalmas nagy zsánere a slasher/gore filmeken kívül a misztikus, szellemes, természetfeletti lényekről szóló horror mozik! Jelen filmünk is éppen erről szól, és nagyon hatásosan teszi... Ulli Lommel remek érzékkel oldotta meg feladatát, és remek operatőrrel, Jochen Breitensteinnel, remek zenei taktusokkal, amit Tim Krogtól kaptunk. Szép képeket látunk, pazar vágásokkal, és megfelelő a félelemfaktor is, sőt a sztori is izgalmas, remek csavarral a végén! Na akkor pár szót magáról a történetről is... A fiatal és egymást nagyon szerető testvérek, Willy (Nicholas Love, Jay Wright ) és leány testvére, Lacey (Suzanna Love, Natasha Schiano) véletlenül végignézik, ahogy az éde... több»

Mert legbelül mindenki gyilkos!
Gary Graver és George Edwards filmje, ami egy drámába torkolló, de nagyon szürreális horrorisztikus elemeket is bőven felsorakoztató film... Nincs benne úgymond semmi extra, semmi kiemelkedő, de mégis a gyors, pattogós snittek és a kissé különösképpen, de mégis jól működő jump scare-ek is segítették a film színvonalának javulását! Szép a képi világ, és a zenei hatás is nagyon rendben lévő, nem lehet rá panasz! Szóval a zsánere? Jó-jó, nevezzük inkább egy pszicho-drámának, ami az emberi elme különös és önálló „életét”, bűnös gondolataink sokaságát próbálja megmutatni, akkor, amikor már minden veszve látszik, és nem látjuk a kiutat... Mindenkinek van egy sötét énje, ez a filmben szépen majd ki... több»

Nem kell a feszültség, Uraim!
Már a kezdet is nehéz volt! A film forgatókönyvírója, bizonyos Paddy Chayefsky, aki a film adaptációjául szolgáló regényt is írta, összeveszett az eredeti rendezővel, Arthur Penn-nel, így rövidebb keresgélés után egy bizonyos Ken Russell vállalta el a film megrendezését, amit tisztességesen meg is oldott! Ám a viták a stábban tovább folytatódtak, és ilyetén körülmények között kezdtek neki a forgatásnak... A film sok nézőt veszített el, azzal hogy a darwini elméletet helyezte előtérbe, és kétségbe vonta a jó öreg szakállas, az Isten létét és lényét egyaránt! A másik dolog, amiről beszélnék, az a technika fejlődési szintje 1980-ban... Az 1970-es évek végén a régi stúdiórendszerek bezártak, ela... több»

A sasquatch ismét lecsap!
Két alapvető dolog! Egyik barátom javallatára fülhallgatóval a fülemen néztem meg a filmet, és így ténylegesen sokkal nagyobbat ütött! Másik dolog, ami bosszant... Olvasva a filmről több kritikát is, valamelyikük egy jobb B filmnek írja le a filmet... Na ne már, tapasztalatlan barátom! Ugye a mozi egy found footage, ami nem A, nem B, és nem ZS kategória, hanem inkább az indie „alzsáner”-hez tartozó, kis költségvetésű kézi kamerával forgatott film. Szögezzük le, semmi újdonságot nem ad, ráfekszik arra a témára, mi volt a Bluff Creeknél és a Patterson-Gimlin film egyperces, rossz minőségű videójára próbál ráerősíteni, evickélni az oldalvizén! Hőseink elindulnak Nagylábat keresni, és ami tényl... több»

Csak a kíváncsiság hajtott, semmi más!
Rob Schmidt anno megcsinálta az első részt, és az emberek szó szerint imádták az erdőben élő gnóm családot, akik mindenkit kinyírnak... Aztán jött a második epizód Joe Lynch rendezésében, egy túlélőjátékot játszva el, azt is értékeltem, és még rajtam kívül sokan mások is! Aztán itt van jelen filmünk, ami Declan O'Brien „kezéből” került ki, és sajnos, ki kell hogy mondjam, semmi újat nem tudott a nézőknek adni... Bűnözők, akik éppen szökésben vannak, és lerobbant fiatalok, akik persze, hogy az erdőn keresztül kell hogy kimenjenek valamerre... Sajnos derék rendezőnk egy kókler, aki például olyan „szuperprodukciókban” tevékenykedett, mint a Sharktopus, A kőszörny, A pokol bárkája vagy éppen A k... több»

Az űrlények dühe! Plusz az enyém is!
Harry Bromley Davenport most nem ivott semmilyen varázsport, nem szedett varázsgombát, nem szívott el egy vicces cigit, és egy nagyon gyenge filmet rendezett! Nagyon rossz díszletek, csapnivaló történet és csapnivaló színészek, mint Paul Koslo, Tara Buckman, Jan-Michael Vincent és Nicholas Lea... Miről is beszélek? Lássuk! Valahol az Egyesült Államokban, egy nagyon titkos támaszponton, több száz méterrel a föld alatt titkos kísérleteket végeznek... Valamiféle speciális „fényív” segítségével vállalkozó szellemű embereket küldenek át egy másik, idegen világba! Az egészet elnevezik Nexus programnak... A három vállalkozó szellemű utast a másik világban megtámadja valami ismeretlen szörny, ezálta... több»

Hát ez nem lett jó!
Sajnos nem lehetett eldönteni, melyik zsáner szabályai szerint játszik Brad Anderson, a film rendezője... Egy családi drámából igen hamar átvált egy gyengébb thrillerré, majd a vége felé belecsempésznek egy-két horrorisztikus elemet, de így is, hogy csapong a műfajok között, jobb sajnos nem lett tőle... A színészek játéka sem nyerte el a tetszésemet, egyedül Jess (Michelle Monaghan) volt az, aki szó szerint parádésan játszott! Pedig a helyszín jó választás volt, egy kőkemény horrort lehetett volna rittyenteni belőle. Nagyon sok klisével, lopkodott, ezerszer látott ötletekkel operál a film, ami számomra kifejezetten zavaró volt! Mert miről is beszélek? Egy széthullott család, ahol apuka, Patr... több»

Egy erős dráma, ami néha azért kisiklik!
Lehet, hogy most többen nem fognak egyetérteni velem, de nekem Mike Binder filmjében, aminek a forgatókönyvét is ő írta, Alan (Don Cheadle) karaktere sokkal erőteljesebb volt, mint maga mint Charlie Fineman (Adam Sandler), aki valahogy mintha gondban lenne a mimikával és magával a szereppel, mint aki nem tudja, hogy hogyan kellene az adott szituációban viselkednie! Sokszor (gondolom, az instrukciók miatt is) csak ül némán, lehajtott fejjel, és valahogy némi zavarodottsággal az arcán! Persze ez nem igazi kritika, csak egy meglátás a részemről... A film a 2011-es tragédiára épít, az egyik úgymond túlélőjére, hiába nem volt ott Charlie, de a filmbéli felesége, három kislánya és a kutyájuk is az... több»

A jó öreg Cronenberg!
Christian Duguay megpróbálta David Cronenberg örökségét fenntartani és továbbvinni... Természetesen nem tudta olyan színvonalon és mesterien, ahogy azt a „body horror” koronázatlan királya tette... Nagy dolgokra ne számítsunk, és mégis, a zsáner szerelmesei nyugodtan megnézhetik a mozit, nem ég ki a szemük! A felállás szinte ugyanaz, mint az első epizódban... David Kellum (David Hewlett) állatorvosnak tanul, ám az egyik komolyabb műtét alkalmával nagyon különleges dolgot észlel... Rájön arra, hogy képes belelátni mások legmélyebb elméjébe. De aztán a kormánynak is feltűnik ez a hirtelen jött felismerés, így, teljes titokban elszállítják egy szuperbiztos telephelyre, ahol kiképzik, és úgymond... több»

Megható és tanulságos!
Spike Lee filmje... Az utolsó éjjel című film nem csupán egy lecsúszott drogdílerről szól, aki kénytelen börtönbe menni... Nemcsak egy szomorú gyászmese New Yorkhoz címezve! Hanem egy kifejezetten komoly film az empátiáról, érzésekről, kapcsolatokról, arról, hogy mindnyájunkban lakozik valami rossz, de ettől még nem feltétlen csupa gonosz az egész lényünk. És nagyon nagy szerencsémre mindezt a film sokkal szebben, behatóbban és ízlésesebben közli, mint ahogy én azt le tudnám írni, vagy amit éppenséggel egy amerikai filmtől elvárnánk... Éppen ezért egy minden ízében élvezetes, határozottan lebilincselő, de mégis komoly filmről beszélhetünk... Sajnos ezt az alkotást a maga idejében nem kapták... több»

Óriási kedvenc!
Pierre Morel nagyon odatette ezt a mozit, valljuk be! A Párizsból szeretettel című film egyik főszereplője a párizsi amerikai nagykövet személyi asszisztenseként dolgozó, kissé túlontúl is lelkes James Reece (Jonathan Rhys Meyers), nézőként pedig végig az ő szemszögéből követjük az eseményeket... Amellett, hogy a mindig fess és tettre kész fiatalember készségesen intézi és segíti Bennington nagykövet (Richard Durden) protokolláris, biztonsági és egyéb hétköznapi ügyes-bajos dolgait, a számára kifejezetten unalmas és egysíkú követségi munka helyett valójában izgalmasabb kalandra és nagyobb elismerésre vágyik... Habár Reece-nek alapvetően mindene megvan, amiről egy teljesen átlagember anyagi é... több»

Azért csak a szellem az úr!
Nem mondom, rendesen leizzadtam, mire nagy nehezen megtaláltam azt a platformot (egyszeri, fizetős), ahol meg tudtam nézni ezt az indiai kis found footage gyöngyszemet... Amit első perctől láttam, az az, hogy amíg nem érkeznek el a házhoz, magyarul a történések helyszínére, addig a mellékszereplők elég halvány teljesítménye az, ami számomra kissé zavaró, de ez szerintem elhanyagolható tényező! Ami zseniális, az a CGI és a digitális kavalkád, ami jelen filmünkben csak pozitívan jelentkezik... Pompás fényképezés és vágások, hála és dicséret Digvijay Thoratnak, aki odatette magát. A hangeffektek, amit Agnel Romannek köszönhetünk, is nagyon jók, és ami a lényeg, hogy kifejezetten „parásak”, néha... több»

Nem minden álom valóság, de minden valóság egy álom
Roger Vadim egy erotikus thriller készítésére természetesen szép, vonzó és csinos hölgyeket keresett, hogy úgymond, érdemes legyen leülni a film elé... Én teljesen véletlenül találtam rá erre a filmre, és megnéztem... Őszintén megmondom, tényleg teljesen közepes úgy mindenben. Színészi játékban, rendezésben, képi megjelenítésben, zenei aláfestésben sem rossz, de olyan kissé felejthető kategóriának mondanám... Valerie-t (Cindy Pickett) még fiatal korában megerőszakolták, és sajnos a trauma hatása nem is múlt el teljesen... Így házassága is romokban van. És amikor majd a nagyon kedves és szerető férje, Jason (Barry Primus) elutazik Londonba a gyönyörű nőtől egy pár napra, aki így egyedül marad... több»

Bronson nem hagy kétséget senkiben!
Egy kis költségvetésű film, ami Charles Bronson kései akciófilmjei közé tartozik... J. Lee Thompson és Charles Bronson jól ismerték egymást, hiszen ketten összesen kilenc filmben dolgoztak együtt életük folyamán. A film készítőit Richard Speck és Ted Bundy brutális gyilkosságai „ihlették”, mikor belekezdtek a film forgatási munkálataiba! De nézzük csak, miről is szól ez az izgalmas és pörgős akció-thriller, ami nekem személyes nagy kedvencem... A fiatal és ambiciózus Warren Stacy (Gene Davis) egy irodaházban dolgozik karbantartóként... De látjuk, hogy munkája helyett inkább a fiatal kolléganőket figyeli és sóvárog utánuk... Majd azt látjuk, hogy egy ízben igencsak tapintatlanul próbál közel... több»

Sejtelmes árnyak. És a semmirekellők!
Végtére is a film azt akarja bemutatni, hogy a mostanság oly divatos szó (szakmának, hivatásnak soha nem mondanám), hogy influencer, a legtöbb emberből megvetést és gúnyt idéz elő... A dolgozni igazán nem szerető, az „eladható” tartalmat mindennél előbbre tartó emberekről szól, de úgy igazán a társadalmunk gusztustalan és undorító lenyomata, ami egyenlőre dívik, és megingathatatlan létjogosultsága van! Johannes Persson is erre „blazíroz”, olyan szereplőket, karaktereket „áldoz” fel, akik igazándiból az átlag ember számára nem fajsúlyos, jelentőséggel nem bírnak! Mi is filmünk története? Egy különös helyi legenda szerint a tónál éldegélt Marit, a vasálarcot viselő boszorkány, aki annak idején... több»