Hieronymus Bosch

Trash klasszikus, de nekem már kissé fárasztó
Az angol nyelvben a „Basket Case” elnevezést az amputált, frontot megjárt katonákra mondták, ám esetünkben azért kissé bonyolultabb a dolog! Frank Henenlotter a későbbiekben trilógiává nemesült horror-vígjátékában szinte fillérekből csinálta meg ezt a klasszikus trash-horrort... Se íze, se bűze, és mégis valahogy hatása alá vonja nézőjét, ami számomra szimpatikus... Hiába szórakoztatóak és abszurdak az egyes jelenetek, mégis az egész csak egy középszerű film, aminek az apropója az, ami igazán adott valami humorosat a sztorihoz... A testvéri összetartozás és a különleges karakterek egyvelege az, ami miatt fogunk erre a filmre mindig emlékezni... A stop motion technikával (de igen gyéren) mega... több»

Panic aka Bakterion
Tonino Ricci megcsinálta a „no-budget” horrorfilmet, ami valljuk be, inkább röhejes, mint komolyan vehető alkotás... Próbált a nagy olasz rendezőktől „tanulni”, de sajnos ebből semmi, de tényleg semmi nem látszik... Pupi Avati, Dario Argento, Mario és Lamberto Bava, Lucio Fulci, Ruggero Deodato, Michele Soavi, és nem is igen sorolnám tovább! Lehetett volna tehát tanulni, figyelni, ellesni a nagyok játékteréről bizonyos dolgokat, de nagyon nem ment. Gyenge kameraállások, rossz szögek, kapkodó, szinte rángatódzó vágások, tompa, erőtlen színek és egy kifejezetten ZS-kategóriás színészi gárda, így már meg is pecsételődött a film sorsa, menthetetlen lett! Nagyon gyenge a forgatókönyv, a maszkok, ... több»

Hát ez egy művészfilm, horrornak eladva!
Már megint itt kontárkodom a nyolcvanas évek elején! De amit láttam, na arra nem is gondoltam volna! És ebbe is belefutottam, de bevallom őszintén, nem rajongok az ilyesfajta filmekért, hiszen ezekhez egy speciális látásmód és egy speciális hangulat is kell, hogy rá tudjunk hangolódni... Talán a látásmód megvan, de a hangulat? Na mindegy! Álom és valóság keveredése, spirituális, transzcendentális, absztrakt és kissé formabontó, nem túl életszerű világgal bemutatva! Lindsey C. Vickers filmje sem akkor nem futott nagyot, és mára sem „ért be”, a közönség, a nézők nehezen fogadják be az effajta filmeket... Mi is a sztori? Ian Fowler (Edward Woodward) közli tizennégy éves lányával, Joanne-val a n... több»

Parádés szereposztás
Ismét vissza az időben, és máris 1982-ben vagyok! Imádom az ilyen slasher filmeket. Izgalmas, és tényleg lehet rajta kicsit „rettegni”, hiszen a fényképezés, a sztori és a rendezés, Jack Sholder műve, kifejezetten jól sikerült... Martin Landau, a Kleopátra, A balfácán, a Savage és többek között a Meteor sztárja garancia egy jó kis mozira... A film két forgatókönyvírója, Michael Harpster és Robert Shaye kifejezetten ötletes, izgalmas és mindenekelőtt jó véres kis sztorit rittyentettek össze... Persze ehhez kellett egy nagyon jó kis karakterszínész, a Halloween 1-2 filmek sztárja, Donald Pleasence is, aki megjelenésével garantálja, itt bizony valami történni fog! A film a kissé lassú felvezeté... több»

Hú, erre innom kellett!
Ismét itt bóklászom a nyolcvanas évek filmes világában, és tessék... Kifogok egy ilyen rémisztő trash filmet! Steve Barkett, aki megpróbált egy filmet csinálni? Kijelenthetem, ez nagyon nem sikerült, sőt még a közelében sem járt annak, hogy ezt egy mozifilmnek lehessen csúfolni! Szóval adva van egy apokalipszis utáni világ... Természetesen Sid Haig az ügyeletes rossz fiú, és tesz is róla, hogy itt is utáljuk, igaz, ami igaz, rettenetes ronda egy képe van a fickónak! Szóval a három szakállas űrhajósunk leszáll Los Angeles mellett a tengerbe (már ami maradt Los Angeles-ből), és elindulnak felmérni, hogy mi is történhetett, amíg ők kiküldetésen voltak az űrben... Nagyon gyér díszletek, nagyon r... több»

Egy nagyon ütős film
Úgy ültem le, hogy egy komoly exploitation filmet fogok megnézni, Michael Wadleigh rendezésében... És nem... Egy misztikus horrort láttam, pazar képsorokkal, és eszméletlenül okosan, a filmhez simuló zenékkel... Szerintem ennél ma nem is kell több. Egy jó rendezés, egy remek kis operatőr, Gerry Fisher, és a szép zenék, James Hornernek köszönhetően. A Wolfen című alkotás egy nagyon érdekes és megosztó film, amely ténylegesen nem (csak) a vérfarkasokról szól, hanem arról a hihetetlen lehetőségről vagy éppen ajándékról, hogy az indiánok és a farkasok lelkeket cserélhetnek... A film története egy korrupt politikus, a felesége és a sofőrjük rejtélyes meggyilkolásával kezdődik... Rengeteg gyanúsít... több»

Megszállás alapokkal
Kedvenc flashback-jelenetek is indítják a mozit, mindezt azért, hogy értsük az előzményeket, de ez csak az egyik főszereplőről szól, Garyről (Parker Stevenson), aki elég menő és balhés kamaszként élte az ifjúkori éveit! William Wiard rendező és a forgatókönyvíró, David Levinson egy tisztességesen megszerkesztett filmet rakott le elénk... Mikor egy ilyen filmet megnézek, mindig azon gondolkozom, mi is a műfaja, zsáneren belül, persze... Slasher? Pszicho-horror? Egy egyveleg? Mindegy is, a megszállottság a témája a filmnek, és annyit elárulhatok, a ház nagyon kegyetlenül kihasználja az emberi gyengeséget és kétségbeesést! Érdekes, hogy TV-filmnek készült, de aztán a mozik is vetítették (korlát... több»

Alapvetően ez egy dráma, ami néha thrillerbe csap át!
David Hemmings szereti az elnyújtott snitteket, az úgynevezett mastereket, ami ide viszont, mármint ehhez a filmhez nagyon is illik... De mire kezdtem megörülni a szép képsoroknak, belerondított a sok-sok beleszaggatással, amit nagyon nem értettem. Egy keretes sztori, amit James Herbert és David Ambrose írtak, érdekesnek tűnt, csak kissé elhúzták, és lassították a néha furán ható képsorokkal a filmet. Mi is a veretes sztori? Nézzük csak! David Keller (Robert Powell), a légitársaság egyik legjobb és legtapasztaltabb pilótája, ám ahogy az általa vezetett gép, egy ultramodern Boeing 747-es lezuhan, ő marad az egyedüli túlélője... Sajnos mindenki más a fedélzeten meghal, és sem a hatóságok, sem... több»

Horror a világ végéről
A Galesburg kisvárosában játszódó film érdekes... Érdekes, mert Új-Zélandon, Auckland városában forgatták, gondolom, a költségvetés hiánya miatt! Michael Laughlin tényleg egy megosztó filmet készített... Van egy laza bája az alkotásnak, de néha nagyon bosszantó is, hiszen a vágások rettenetesen rosszak és kapkodóak, néha azt hittem, hogy a film akadozik, vagy kivágtak belőle a forgalmazónál, de nem, a filmes vágások ilyen bénák... Aztán ott vannak a hihetetlenül fura felvételek, amit csak a fekete humor (black comedy) számlájára tudok írni... Például egy leendő áldozat, aki megáll, és azzal szórakozik éjjel, hogy árnyékbábokat készítsen a falon, John Brady (Michael Murphy) éppen a vacsoraasz... több»

Hoppá!
Vissza a nyolcvanas évekbe! Ez a 47-es film plakátja, de sebaj, ez sem rossz! Különben, meg tök mindegy! William Malone filmje egy tipikus B-movie, ami rendelkezik azokkal a jegyekkel, amik ezekre a filmekre jellemzőek... Valahogy minden „klasszikus” hiba, ami van ezekben a filmekben, itt megtalálható... Sajnos a szörny is nagyon bénára sikerült, annyira látszik rajta, hogy gumi és latex, na és nagyon lötyög az ügyeletes színészen, ami meg kissé röhejes! Malone maga építette a jelmezt, és ez azért értékelendő dolog, a film minőségét most nem nézve... Sajnos nem jó a fényképezés sem, a zene sem az igazi, szinte semmi nem állt össze ebben a moziban. Az egyedüli, ami elfogadható, azok a szörny ... több»

A film vége itt is kiverte a biztosítékot!
Marvin Kren vajon mit akart ezzel a filmmel? Felhívni a környezetszennyezésre, az éghajlat melegedésére a figyelmet? Hát... Ahhoz viszont nem egy ilyen filmet kellett volna tető alá hoznia. Ez egy slasher/misztikus/sci-fi/black comedy hibrid, amelynek bizonyos szegmensei jól működnek, bizonyos szegmensei tévutakon járnak... A táj nagyon szép, azzal nincs is gond. A sztori sem rossz, hiszen az is izgalmasnak tűnik. Kiolvad a több millió éves gleccserből egy életforma, ami lényegtelen, hogy földi vagy netalán egy másik bolygóról érkezik, egyszerűen gyilkos. Jó a fényképezés, nekem nagyon tetszenek a pattogós, amerikai stílusú vágások. A sztori lassan, de biztosan építkezik, egyfajta keretbe fo... több»

A vége mindent elrontott!
Ismét elszakadtam a klasszikus nyolcvanas évektől, mégpedig a The Void című film kedvéért... A film megnézése után igencsak vegyesek az érzelmeim! Na de nézzük aktuális filmünket! Steven Kostanski és Jeremy Gillespie filmje... Már az első képsorokon is látszik (hátba lövés, elégetés), ez nem mindennapi mozi lesz, így kezdtem megörülni filmünknek, hogy végre, egy igazi slasher/gore film. Aztán ahogy a seriffünk, Daniel Carter (Aaron Poole) beér a vérző sráccal a kórházba, megjelenik az első csuklyás! Majd a rendezőnk kezd belelendülni, és az egyik nővérkéből, aki nem mellesleg egy ollóval szétszabdal egy beteget, átváltozik valami fura hibriddé, és... És hiába a CGI technológia, hiába 2016, h... több»

Kevert műfaj!
Egy rövid időre most „cserben hagyom” a nyolcvanas éveket, és a Banshee Chapter című filmről írok egy pár sort... Néha egy kis mockumentary, néha egy kis found footage, néha pedig flashback jelenetek, amelyek jól dominálnak. De miért csak három csillag? Elsősorban a kissé káoszos történet miatt! De kik is az írók? H. P. Lovecraft, Daniel J. Healy, és a rendezőnk is egyben, Blair Erickson. Persze Lovecraft csak az alaptézisekről írt, a másik két úriember tette hozzá a történetet... Mit láthatunk? Először is, a kamerakezelés nagyon jó, jók a fekete-fehér flashback jelenések, bár nekem ott is kissé hiányos a sztori... De ettől függetlenül Jeremy Obertone nagyon jól kezeli a kamerát, és a zenei ... több»

Majdnem tökéletes!
Már a film indulása is káoszos... Francia-német-osztrák koprodukció, angol nyelven, és egy lengyel rendező, Andrzej Zulawski... A film pszichológiai mondanivalója, előadásmódja roppant erőteljes, és szinte észrevétlenül bekúszik az ember bőre alá. Ez egy olyan mozi, amire előtte jóval rá kell készülni, és nagyon sok türelmet igényel... Igazán nyugodt szívvel nem tudnám ajánlani senkinek, mert nagyon brutális, idegileg megterhelő, és valahogy nagyon kényelmetlen. Jómagam szinte végig feszengtem a kedvenc fotelemben, és egyáltalán nem volt jó, vagy legalábbis nagyon katartikus élmény megnézni... A Megszállottság brutális módon kinagyítja a legalapvetőbb emberi érzéseket is, és ettől mai szemme... több»

De jó, hogy nincs ilyen keresztfiam!
Jó egy hónappal ezelőttig nem is hallottam még erről a kanadai misztikus/slasher horrorfilmről... The Pit (A gödör) Lew Lehman rendező megtalálta a tökéletes tini-gyilkos karakterének megformálóját, Sammy Snyders-t. Főhősünk, Jamie Benjamin (Sammy Snyder) nem egy egyszerű eset. Valahogy mindig kívülállónak tűnik, képtelen beilleszkedni bármely közösségbe... Erre mondja az orvosi szaknyelv, hogy disszociatív identitászavar, amikor az illetőnek több, teljesen elkülönülő személyisége van, vagyis magyarul, tudathasadásos... Na, szóval Jamie egy ilyen kis fickó, mindössze 12 éves, de imád mindent, ami nem normális, sőt a gyilkolás az egyik nagy-nagy szenvedélye. Ja, hogy nagyon szereti a felnőtt ... több»

Pedig nem akartam megnézni
Ismét hatalmas nagy barangolás a nyolcvanas évek filmes világában! A film? Igazából nem is akartam megnézni, mert ismerem az ilyen rétestészta hosszúságú filmes „media franchise”-okat, hiszen a második, harmadik résznél már belefulladnak a saját ötlettelenségükbe... Ám ekkor felfigyeltem rá, hogy a film egyik rendezője maga James Cameron. Társai pedig Ovidio G. Assonitis és Miller Drake voltak... Azért James Cameron olyan filmeket tett már le az „asztalra”, mint a Terminátor - A halálosztó, A bolygó neve: Halál, Terminátor 2. - Az ítélet napja, Titanic, Avatar... Azért ez nem is annyira rossz lista, és persze, messze nem is teljes! De nézzük jelen filmünket! Egy pentalógia része, hiszen az ... több»

Egy gyenge közepes, semmi több!
Első olvasatra nem tűnt rossznak a film... A nagyváros zajától megcsömörlött írónő, aki még emellett agorafóbiában is szenved, Lauren Cochran (Robin Groves) elhatározza, hogy vidékre költözik, és úgy néz ki, meg is találja álmai otthonát... Ki is bérel egy viktoriánus, kissé ódon házat, mindentől távol, a tudós Daniel Griffith-től (Michael David Lally), és nagyon morózus nagyapjától, LeBrun ezredestől (John Carradine). De Lauren és az ezredes első találkozója nem lesz túl sikeres, hiszen ahogy meglátja az öreg katona a nőt, agyvérzést kap... Armand Weston rendező és a forgatókönyvíró, Daria Price filmjével talán az a legnagyobb bajom, hogy lassú, és túl „szájbarágós”, ami egy misztikus horro... több»

Jó véresen!
Először is, leszögezném, a 2009-es reboot erősen közepes film lett, pedig nem volt rossz szereposztása a mozinak! De mostani mozink nagyon betalált mindenfajta szempontból... George Mihalka rendező és a két forgatókönyvíró társa, John Beaird és Stephen A. Miller tisztességes és élvezhető filmmel örvendeztetett meg, és nemcsak engem, hanem sok-sok horror és slasher rajongót! Persze, itt is vannak hibák a sztoriban, kisebb-nagyobb logikai buktatók, de alapvetően rendben van a film, nincsen vele különösebben nagy probléma... A színészi játékok nem rosszak, hiába ismeretlenebb színészekből állt a csapat, a gyilkosságok véresek és ötletesek, tehát ezzel sincsen nagy gond... A Bányász kiléte is sz... több»

Töltünk, lövünk!
Zoë Lund, aki tragikusan fiatalon hunyt el, 1999-ben, kokain és heroin fogyasztásból eredő szervi problémában, tehetséges színésznő, modell, aktivista és író volt, de egyszerűen imádta a heroint... Nem sok filmje volt, korai halála miatt, de a néhány közül ez volt messze a legjobb mind közül... Egy „rape and revenge” mozi, amely minden elemében korszakalkotó, és még a mai napig is aktuális... Az exploitation filmek mindig is jogosnak találják a bosszú jogosságát és szükségességét, szinte bármiről is legyen szó, bármilyen témában. Abel Ferrara pedig kihasználja az aktuális témát, keményen és igencsak brutálisan... Második nagy játékfilmje érdekfeszítőre, ráadásul kifejezetten jól sikerült! Ér... több»

Valahol, valamikor, nagyon régen
Hát igen, ismét itt a nyolcvanas években, és mostani filmem legalább nem csalódás... Jómagam láttam anno, a címe alapján ugrott be, de sajnos a sztorira már nem emlékeztem, csak arra, hogy narrátorosan, VHS-en és ócska minőségben láttuk, német nyelven, amit aztán Atti barátunk (a korabeli fordítógép a nyolcvanas években! Hahaha...) narrátorozott le... Vagyis, egyértelműn tv-film minőségű, szerintem anno oda is készült, és sajnos az effektek, maszkok sem annyira „strammok”, de valahogy mégis összeáll minden valami koherens egésszé! Egy olajfúró torony a tengeren... Tökéletes hely egy sci-fi horrorhoz... Erre mit kapunk? Alacsony költségvetés, kissé giccses, gyengécske, színtelen-szagtalan, st... több»