Nekem nem tetszett a film, és a szereplők is borzalmasak voltak, nem voltak szerethetőek. Talán a hallucinátor nagyanyja hagyta bennem a legmélyebb nyomot.
Arról, hogy mennyire vonzunk be dolgokat, nem sok dolog derült ki. Van, aki hisz benne. Gyerekkoromban anyám sokat mondogatta, hogy ha pesszimista voltam, hogy nem sikerül valami: „hát ha így állsz hozzá, nem is fog...” A film egyébként nem volt rossz, egy kis esti kikapcsolódásnak teljesen jó volt számomra. De eléggé kiszámítható.
Sam Heughan miatt néztem. :D
Amúgy néhol elég unalmas. Jó volt viszont látni a Lyukas-sziklát. A lánykérés elég bohókás volt, illetve hogy az esküvőjén, fogadalomtétel közben is felveszi a telefont hát... nice.
Annak ellenére, hogy az egész film egy Mercedes terepjáróban játszódik, és telefonálások hada jellemzi, számomra kellően izgalmas és jó volt. Persze Liam már nagyon kiöregedett, csóri.
Minden nőnek járna egy Jamie! Egyszerre olvasom és nézem (lassabban olvasom, gyorsabban nézem). Ez valami fantasztikusan összerakott és megírt könyvsorozat, és örülök, hogy meg is filmesítették, ilyen hosszasan kidolgozva. Kedvencem a 2/13. Többször újranézős és szájtátós, sokkoló rész. Élvén Skóciában, még szebb és még jobb!
Érdekes dokumentumfilm – tényleg minisorozat volt, két résszel. Figyelemfelkeltő volt! Sokan odavannak a közösségi platformokért, az először nyilatkozó áldozat is elmondja, hogy nem tudja elképzelni nélküle az életét. Minden létező oldalon volt regisztrációja. Az ártatlannak tűnő közösségi oldalak bizony sok bajt is hozhatnak, pláne ha az embert pont betalálja egy ilyen elvetemült elmebeteg, mint Matthew Hardy. Szerintem mindenkinek látnia kellene ezt, hogy milyen hálózatot képesek egyesek kiépíteni mások zaklatására, életének tönkretételére!
2024 elején látni ezt... idegesítő volt és túlzó és rettenetes. Rettenetes az, hogy ilyenek voltunk, alig mentünk utcára, a négy fal között éltünk, megszoktuk, hogy laptopokon át kommunikálunk, dolgozunk és élünk. Maszkokban jártunk, fertőtlenítettünk (néha körtével...), és féltünk, hogy mi lesz. A hipochonder pasas elképesztő idegölő volt, először ki is kapcsoltuk miatta. Aztán néhány óra múlva mégis tovább néztük. A végére egész jó lett, a végén az élet és a halál találkozása, az élet nagy körforgása szép zárás és kiszámítható. Picit esetlenek voltak a szereplők, a kornyikáló csaj is lehozott az életről. Egyszer nézhető.
Az elmúlt hetekben ez volt az első film, amit kb. végig bírtam nézni. És ez nem jelenti azt, hogy jó volt! Viszont nézhető volt, jól kezdődött, a közepe elég vontatott volt, de vártam, hogy mi lesz a vége. Egy nehéz nap után pont jó estére!
80 Zanox – Kockázatok és mellékhatások (2022)