Őszintén szólva nagyon izgalmas volt látni, hogy végre egy magyar film próbálkozik egy nagy dobással: Esztergom ostroma, mongol sereg, morális dráma. A látvány korrekt, a helyszínek hangulatosak, megvan az, hogy elvigyen valahova. Viszont a karakterek belső motivációja néha picit felületesnek érződött; Batu kán dilemmái jók, de nem mindig kapnak elég teret. Összességében: szép vállalkozás, hiányosságokkal együtt is megér egy mozit.
Ez a Spermageddon olyan, mint ha az Agymanók találkozna a WTF világával – tele szexuális szóviccekkel, amik néha tényleg túlzásba viszik. A zene fülbemászó, és bőven hozza az abszurd humort, de otthon egyedül elég nagy cringe. Viszont moziban közönséggel egy más dimenzió.
Hozta a várt minőséget, nagyon szerettem a Dark című német sorozatot is, ez sem okozott csalódást. A befejezést külön kiemelném, meglepő és sokkoló is egyben. Megéri megnézni.
Nálam egyértelműen az év egyik legnagyobb meglepetése a Netflixen. Nem szeretnék spoilerezni, de minden szempontból egy remekül összerakott film, ha nem ismered az afrikai filmeket, ezzel simán érdemes elkezdeni.
Sonic több évtizedes létezést tudhat maga mögött és ez a sorozat nem az emlékezetesebb szereplései közé sorolható. Nem tart sehová, olyan semmilyen az egész.
Megnéztem az első két részt, nekem nagyon tetszett. Remek sztori, alakítások, izgalmasnak és érdekesnek tűnik eddig. A CGI is kiemelkedő. Csak így tovább, remélem ilyen szellemben folytatják.
Biztos voltam benne, hogy Guillermo del Toro ezúttal is valami zseniálisat tesz le az asztalra, és nem is csalódtam. A zseniális szereposztást mellett már csak a film hangulata és a sztori nagyszerűbb. Imádtam, és mindenkinek csakis ajánlani tudom!
Én személy szerint imádom Gary Coopert, zseniális színésznek tartom, így ez az alakítása sem okozott csalódást. Ha másért nem is, pusztán miatta érdemes megnézni ezt a filmet!
Ez egy igazán klasszikus film, amelyre persz rá kell hangolódni. Ettől függetlenül szerintem nem fogott rajta az idő, és a mai napig épp annyira élvezetes alkotás, mint annak idején lehetett.
Ez a történet sok olyan nő számára átélhető, akik egy hagyományosan patriarchális társadalomban élnek. A film főszereplője a háború alatt elvesztette a férjét is, ami még nehezebbé teszi a helyzetét.
Azt hiszem, hogy egy kissé művészien szenvelgőre vették a figurát, ettől pedig túlságosan behatárolták a célközönséget. Szerintem nem egy könynen emészthető film, és ezzel nálam egy kissé elhasalt.
45 1242 – A Nyugat kapujában (2025)