A film alapból tükrözte a hangulatomat, amikor megnéztem, így nem mondanám, hogy lehúzott, bár ettől még mindenkit szeretnék óva inteni, hogy erre bizony képes a sztori. Nagyon ütős ebből a szempontból, és persze erre még egy lapáttal rátesznek az igencsak hiteles alakítások.
Nem lenne nagy baj a filmmel, de a főszereplők annyira nem karizmatikusak ebben a filmben, és annyira hiányzik az összhang (értsd kémia) közöttük, hogy ez elég sokat levett az összértékelésből. Közepesnél sajnos nem tudnám jobbra értékelni.
pontosan nem tudtam eldönteni, hogy mire van ez a sorozat? inspirálni akar, ötleteket adni, vagy mi? mert amúgy annyira nem izgalmas azt nézni, hogy ki hogyan rendezi be nagyon sok pénzért mások házát.
Hát ha ezzel a filmmel akart Oscart nyerni a Netflix, akkor van egy rossz hírem, nemcsak nekik, de a nézők számára is. Hiába a "sztárrendező" és a neves szereplőgárda, a Vidéki ballada egy semmitmondóan üres film, amiben legfeljebb az alakítások értékelhetők.
Nagyon tetszett! És bár nem tudom, hogy pontosan mi miatt, maradt egy kics hiányérzetem, de ezen szerintem túl kell lépni. Ez egy jó film, és megérdelmi, hogy dicsérjék.
Ázsiai öldöklős filmek/sorozatok rajongói ebben sem fognak csalódni: válogatott veszélyek és teljesen őrült karakterek sorjáznak a sorozatban, amit szerencsére nem lehet egyszerre végignézni, annyira tömény.
Mit mondhatnék, valahogy egy percig sem tudtam igazán komolyan venni ezt a filmet. Bár a sztori elég jól meg van írva, összességében valahogy nem fogott meg.
Egy kissé nagyobb volt a füstje, mint a lángja, valahogy olyan üresjárat volt a java része, és utána se éreztem, hogy valaha még meg szeretném nézni. Elképzelhetőnek tartom, hogy egyszerűen csak nem az én ízlésem, de ez a fajta humor sose volt a kedvencem.
Magasan az év legszórakoztatóbb romantikus filmje, és a leghumorosabb is. Ehhez nem kell többet hozzáfűzni. Jó volt a sajtója, ezért adtam neki egy esélyt, és nem hiába rajongtak érte a kritikusok, ez a film megéri a pénzét.
Eléggé kiszámítható a sztori, még úgy is, hogy a karakterek viszonylag jól megvannak írva. Lényegében az összes sémát sikerült ellőniük az íróknak, így semmi újat nem hoz ebben a műfajban a film.
A film alapötletét értettem, ám magát a perspektívát és a mondanivalót. Ezt tudom nagyon nem szereti a dokumentumfilmekben: amikor az alkotó megelégszik azzal, hogy rögzít egy történetet anélkül, hogy ívet vagy célt akarna neki adni.
Én sokkal jobban szerete z ennél jóval mélyebb műsorokat, úgyhogy ez nem igazán nyerte el a tetszésemet. Ilyen és ehhez hasonló információkat még számos csatornából beszerezhet az ember, ha nem elég lusta informálódni.
Annak idején nem volt nagy siker, mert inkább szól a kamaszok érzékeny lelkivilágáról és a gyerekfejjel elképzelt felnőttes világról, illetve a mélyben meghúzódó lelki traumákról, mint bármi másról, ezekről viszont elsőosztályúan mesél.
66 Gyilkos szerepben (2019)