Gyula

Nem egy klasszikus blockbuster, de checkoljátok le – azért kapsz egy indie, melankolikus, queer coming‑of‑age filmet, ami ritkán jön így össze. A hangulat, a színészek, a slow‑burn érzés… bőven megéri. Olyan film, amit inkább éjjel nézel, egy üveg bor mellett.

Nem tudok túlzottan rajongani, mert túl sablonos: apa-fiú konfliktus, családi adósság, titkos kapcsolatok… ismerős alapok. Viszont Topher Grace poénjai tényleg feldobják a komor részeket, ő egyedül viszi előre.

Próbál mély lenni, de néha túlzottan elvont és nehezen követhető. Nem biztos, hogy újranézném.

Majdnem sikerült, de sajnos minden téren sovány lett a film. A humor nem üt igazán, az akció pedig gyakorlatilag semmi. A potenciál ott volt mögötte, így viszont eltűnik majd a süllyesztőben.

Ez egy mestermű Spielbegtől, ami hozza mindazt, amit az ő rendezői formanyelvétől elvárnánk. A Fabelmans egy olyan ember érzékeny és intim vallomása, akinek a filmművészethez való kardinális hozzájárulását talán senki sem kérdőjelezheti meg. Ami a legfontosabb, hogy az év filmje címre egy olyan forró jelöltet készített, amely mind a 151 perc alatt megmozgat és szórakoztat. Ritka manapság az ilyen filmalkotás.

Nagyon vártam a Fabelman családot, azt hiszem ez olyasvalami, amit nem igazán láthattunk még Spielbergtől. Nagyon különleges helye lesz ennek az ő életművében, szerintem.

Erre a filmre nagyon rá kell készülni lelkileg. Szerintem az egyik legerősebb filmélményem ebben az évben.

A színészi játék nagyon jó. Az egész minősége is nagyon jó. Kicsit lassan halad, de még mindig érdekes. Érdemes megnézni. Sissy Spacek nagyon jót alakít.

Kétségtelenül rá kell hangolódni erre a sztorira, de ha elkapja az embert, akkor nagyon is be tudja szippantani.

Őszintén szólva, egy kicsit aggódtam, hogy nem fogom majd tudni élvezni, de összességében nem volt vele semmi gond. Szerintem még többször is meg fogom nézni.

Luke imádnivaló, de nem látom őt főszereplőnek. Azt hittem, hogy elalszanak, amikor táncoltak.

Ezt nem tudom jobban cifrázni, szerintem nagyon bugyuta film. Csak tudnám, ki volt az a producer, aki látta a forgatókönyvet, és képes volt erre rábólintani.

Hát, mit mondhatnék...nem épp életem legmeghatározóbb romantikus története. Szerintem igencsak felejthető film, amelyet egyszer megnéz az ember, aztán maga mögött is hagyja.

Bennem ugyan maradtak kérdések, de összességében nagyon le tudott kötni a film.

Van ebben a filmben minden, lélek, szeretet és dráma. De ami a legfontosabb, simán el tudom róla kézpelni, hogy évek múltán is tud majd mondani az embernek, ilyen filmből pedig nem sok van manapság.

Gyerekek, ez a film hihetetlenül ósdi, mintha csakugyan időutazásban vettem volna részt. Ilyen filmeket 15-20 évvel ezelőtt készítettek, ez ma már nem üti meg a mércét.

Tom Hardy érezhetően rutinból nyomja le ezt a szerepet, de ez nem tesz rosszat a filmnek, sőt. Örülök, hogy ő maga egyébként nem is játszotta túl, és hagyta, hogy maga Venom, a látvány és a csihi-puhi vigye előre a sztorit.

Oké, ez a film nagyon ott van, kegyetlen és kimért, nagyon hangulatban kell lenni hozzá, az egyszer biztos.

Hát, ez a világ nagyon távol áll tőlem, és nem is sikerült közelebb hozni. De a sztori nagyon lekötött, és ez a legfontosabb nekem.

Bár a sztori eleje egy kissé döcögősen indult, ettől függetlenül szerintem nagyon ott van. Az idei év egyik legkellemesebb filmes meglepetését hozta az Új világrend nálam.