mementomori

Stílusalkotó
Abszolút az egyik kedvencem, noha sose raktam a horror kategóriába, mert igen, mondjuk, hogy több paranormális részlete van, de a kor esszenciájának érzékeltetése (kezdve magával a színkompozícióval, egészen az egyedi és részletes kosztümökig), illetve a nagyon erős drámai vonal teljesen átvisz engem egy másik kategóriába, amely atmoszférával kevés film/sorozat rendelkezik. Az ötlet is érdekes, ahogy a romantika stílusirányzatának főbb regényalakjai felvonultatásra kerülnek benne, beleszőve egy komplett, néhol valóban lassú, de érdekes sztoriba. Nekem kiemelten tetszenek a kifejezetten okkult elemek, amelyek néhol nagyon erőteljesen, máshol nem harsányan, mondhatni jelzésszerűen szövik át a... több»

Különleges
A Londoni rémtörténetek után tűkön ülve vártam. Noha teljesen más atmoszférát kölcsönöz már alapból a történelmi elhelyezkedése, mint amire számítottam, számomra nagy kedvenc lett ez is. De aki az eredeti sorozat hangulatára vágyik, nem feltétlen lesz szerelem neki, mert mindenben különböznek. Sajnálom, hogy nem lett folytatása, mert iszonyatosan szüksége lett volna a drámai, illetve a misztikus vonal kibontakozásához. A látványvilága szintén meseszép, a színészi produktum pedig kimagasló.

Számomra nagyon kedves ez a film. Szerintem a színészek nagyon magasan viszik a drámai vonalat, kiemelve itt Fabrice Luchini profizmusát. Annak ellenére, hogy sokszor talán kicsit lassú a film, nagyon érdekesen mutatja be a színészek és a művek kapcsolatát, az adaptálások folyamatát, az egyszerre idegőrlő drámaiság és üde, hétköznapi emberi "létezés" kettősségét.

Lassan kúszva magával ránt
No, ez is, mint az Örökség (Ari Aster stílusa egy cseppet sem mondható szokványosnak és könnyen emészthetőnek). Vagy szerethető, vagy nagyon nem. Már a kezdés is erős volt ebben a filmben, de ahogy lassan tényleg bekúszik az agyadba az egész atmoszféra, kezdve a vizuális hatástól a zenei palettán át a különböző szimbólumok játékával, az valami mesteri. Pluszként Florence Pugh játéka számomra kiemelkedő volt, teljesen a helyébe tudod képzelni magad, ezzel sokszorozva az élményt. Engem totál magával rántott az egész, elborzasztott és elbűvölt.

Szorongató
Olyan film, amit vagy nagyon lehet szeretni, vagy utálni. A sok klisétengerben fürdőző horrorfilm után végre felüdülés volt egy ilyen különleges alkotást nézni. Érzelmi hullámvasút egyre csavarodó szálakkal, egyre sötétebb atmoszférát teremtve. Jobb kifejezés nincs, mint hogy a film konkrétan szorongat. Teljes figyelmet igényel a részletességével (itt kiemelném a magas színvonalú színészi produktumot), és akkor sem biztos, hogy megérted. Képi anyagában is erős, főleg, ha tényleg belesimulsz a film hangulatába. Én imádom, és ajánlom a komolyabb horrorfanoknak, mert érdekes utazás. Ha a film elkap, tuti, hogy utána a plafont bámulod majd.