Az eleje dögunalom, elég béna "amerikai" párbeszédek amelyeken lehetett volna javítani. Gyenge poénok. Keanu végre lazán játszik, ez a figura neki való. Ez az eddigi legjobb szerepe. A cselekmény mondanivalója viszont nagyon jó és tanulságos. Egyszernézős vasárnapi bambulós.
Ezt sokkoló volt látni. 40 éves, 2 gyermekes apa, és nem egy "bármit megtehetek", "nincs miért hazamennem". Felelőtlenség és kész, persze lehet ezt szépíteni... én is azt teszem: Mindenféle biztonsági felszerelés nélkül mászott fel kb. 90 perc alatt. Eszméletlen a félelemérzet hiánya és a profizmus találkozása. Biztos, ami biztos, 10 másodperces késéssel közvetítették, ha esetleg hibázik, és be kell nyomni egy reklámot, de ez a srác eszméletlen profi. Kiegészítésként érdemes megnézni Jordan Golden State YouTube videóját, ami az épületből vloggolt.
Jól indul, de átmegy a buta szerepek túljátszásába, és vontatottá válik. A végkifejlet előtt logikátlan, hihetetlen történések következnek, amiktől forgatod a fejedet. Ezek tényleg menekülni akartak, vagy csak kifigurázták az egész történelmet? Időhúzás közben annyira unalmas, hogy beletekerve sem veszítesz semmit.
Érdekes kis film. Aki szereti a Wes Anderson-filmeket, annak biztos tetszeni fog. Mintha Wes Anderson a Sándor Pál/Szabó István-filmeken nőtt volna fel. Akkoriban nagyot ment ez a film, az biztos, mai szemmel unalmas. Garas, Kern... mindenhol ezek a "ripacsok" mentek. Azért erőltetett, mert a színészek tehetségtelenek.
Harmatgyenge A színészi előadás pocsék. A playbackre is gyúrni kell, hogy az ennyire ne legyen béna. A koreográfia giccses, túltolt, értelmetlen. Nem korhű kellékek. Pár értelmes felvétel látható, de annyiszor ismétlik, hogy dögunalmas lesz.
Kápráztat a mozi, amit kapunk A film történetét nem ismerve néztem... Az ember csak ámul, hogy akkoriban a (a mostanihoz hasonlítható) nevetséges technikával mit ki tudtak hozni. A kamera, a mozgások, a színészek tehetsége, a világítás, pl. a színészek szemeinek a csillogásának a megvilágítása stb. sok-sok apró kidolgozott részlet, illetve trükkök, hogy pl. stabil képet kapjunk. Annyira mozi, hogy csak bámul az ember. Nahát, ezek az emberek letettek valamit az asztalra! Köszönjük!
A véleményeket olvasva egy jó, izgalmas kis maffiasztorira számítottam, de nem tudom, mit láthattak. Gyerekes párbeszédek, sablonos, semmitmondó karakterek. Elhúzott, dögunalmas cselekmények. Sly ismét "úgymond" magát az "Oscart" adja... mi mást tudna? Néha túlságosan erőltetett poénok vannak, amiken csak néz az ember. Hamar érteni lehet, hogy ez egy nyálas kis meseszerű, szórakoztató vasárnapi sorozat, amin jót pihen az ember, és közelebb viszi az alváshoz. Semmi felkavaró. Ne várjunk Sopranost vagy Dextert, ez a Tulsa királya inkább egy rajzfilmszerű, bambulós kis mese tinédzsereknek.
Ez egy kifejezetten rossz film. Szánalmas, túltolt, hatásvadász, ami nem sikerül. Pocsék, unalmas részek, telefoncsörgés az agyadban. A vége beindul, de addigra senkit nem érdekel.
Kezdjük ott, hogy nem is thriller és nem is krimi. Tudálékos párbeszédek, alkesz bölcsész okoskodások. A zene TrentReznor (NIN) tehetségtelenséges effektekkel túltolt már annyira, hogy a szereplők szövegei sem érthetők. Sikerült elcsesznie egy filmet. Unott vasárnapokra sem ajánlott. Azért kap nem pocsék, hanem "nézhetetlen" pontot, mert Julia Roberts jól játszik, de ez édeskevés, hogy valahová is vigye ezt a filmet.
Nagy várakozással kezdtem neki, hiszen már régóta követem Ed munkásságát, és érdekelt, milyen eredményt hoz az „egyfelvételes” ötlet. Az első percek azonnal magukkal ragadtak: jól áll neki a városi nyüzsgés, a spontánnak ható beszéd, az egész produkciónak van egy friss, élénk ritmusa. Ugyanakkor volt bennem egy apró kétely, mert néhány rész annyira tökéletesen összeállt, hogy nehéz elhinni, hogy tényleg teljesen improvizált. Mindezek ellenére élvezetes volt, mivel Ed ugyanazzal a laza, természetes energiával adja elő, ami miatt megszerettem őt. Nem lett tökéletesen nyers vagy dokumentarista, inkább egy jól elkapott hangulatutazás, ami simán megérte azt a másfél órát.
Voltam Wadi Rumban, és furamód pont a Mentőexpedíció miatt éreztem ismerősnek a Marsot. Élőben az a sziklás tér eszméletlen, alázatra tanít; a film meg ezt a csendet használja díszletnek egy nagyon emberi túlélőtörténethez. Jó volt látni, hogy a Föld-oldali jelenetek jó része itthon készült: pl.utánaolvasva: Korda Stúdió, Margitsziget és amikor felvillan egy budapesti helyszín „NASA-ként” és elzúg a csepeli HÉV, az kicsit kizökkentett:) Lehet, hogy a könyv az jobb, részletesebb, de filmként ez a könnyedség működik: kicsit laza, kicsit geek, közben egészen reményteli. A sci-fi oldali, túlméretezett űrhajó, az alig túlszámolt vagy a napokra kiszámolt ételkészlet kicsit vicces és komolytalanná ... több»
Az első kb. 45 perc nagyon vicces, pörgős, izgalmas! Utána a "bejelentés" ütős, és szerintem nagyon leviszi a filmet. Onnantól vannak még jó poénok, de az alpári, trágár szövegek nagyon szánalmasak, szekunder szégyenérzet beindul. Sajnos az alkotók még mindig azt hiszik, hogy akkor jó a szöveg, ha minél alpáribb. Ebből ki kellene már nőni. Jól összerakott film, tetszett a képi megjelenítés. Jók a világításnál a be nem tartott szabályok. Az effekt sávon valami egyszer elcsúszhatott, mert a vihar/eső hangja bal oldalról jött, tudván a képek alapján, hogy az ablak a jobb oldalon van.
Stílusos westernfilm, régen láttam fekete-fehérben gyerekként, de még mindig ütős. Érdekes, hogy akkor még tudtak filmeket készíteni analóg vasakon, és mindent megoldottak.
különleges Egy igazán különleges thriller, amely egyszerre sötét, gondolatébresztő és látványos. Park Chan-wook rendezése tele van apró részletekkel és vizuális trükkökkel, amelyek folyamatosan fenntartják a feszültséget, és egyedi hangulatot kölcsönöznek a filmnek. A történet lassan bontakozik ki, és bár a film néhány ponton előre láthatónak tűnhet, a rendezés kreativitása és a karakterek komplexitása miatt mindig van valami, ami meglephet. Kidman és a többi színész hitelesen, erőteljesen játszik, a karakterek jól kidolgozottak és érdekesek. A film nem a látványos akcióra vagy gyors tempóra épít, sokkal inkább a feszültségre, a hangulatra és a pszichológiai játékokra. Van benne valami különös, hipnoti... több»
abszolút baromi jó Liam Neeson karaktere sokak szerint hitelesen viszi tovább Frank Drebin örökségét, még ha Leslie Nielsen egyedi stílusát nem is tudja teljesen lemásolni, de nagyon közel áll hozzá. Sokat nem vártam a filmtől, de volt poén, amin sírva nevetés lett a vége. Nem mondhatnám, hogy gyorsan pörögnek a poénok, vagy inkább csak kevés talál be, de az nagyon. A szóvicceket magyarra átírni nagy feladat lehetett, és sajnos nem is sikerültek annyira jól, de ez van. Sajnos a magyar szockultúrában még mindig az a poén, hogy ki mond rondábbat, ezért obszcén szavakból van benne bőven. Van, amelyik jól jön ki, de sajnos van közte elég sok szánalmas is. Pamela Anderson jól hozza a szöszit, talán ez élete legjobb... több»
Álomhajó Vártam ezt a sorozatot, de az első epizód nem volt számomra meggyőző. Ha esetleg van valaki, aki nem telt be az "álomhajó" dallamával, akkor lehet ismét dúdolászni. Ahogy volt. Túltolva.
73 Jó szerencse (2025)