Griff

Majdnem tökéletes
Kevés filmre használható kifejezés, de ide illik: beleszegezett a székbe. Mondjuk majdnem ki is estem abból a székből, amikor megszólalt hamisítatlan orgánummal és stílusban Venom (Király Attila). Piszok nagy telitalálat volt, annyira illik a karakterhez. Már a kezdés leköt, érzékelteti a film mélységét, előrevetíti a történet témáját. Mondjuk, bár még a szereposztásnál is "Death" szerepel, én inkább olyan Kharón-szerűnek vettem, hiszen Kharón a holt lelkeket szállította ladikjában, igaz viszont, nem ő ment a lelkekért. A kevés szereplő ellenére jól működik a film. Mindenki annyit tesz hozzá, amennyi kell. Persze az anya-lány páros a középpont, és maximálisan hozzák személyes drámájukat. A l... több»

Nem Hollywood, de bőven nézhető
Az argentinok is villantanak időnként valamit. Persze sok mindenbe bele lehet(ne) kötni, de ne csak ilyen téren ítélkezzünk. Ricardo Darín főszereplőként telitalálat. Érdemes ám utánanézni, mikben játszott eddig. Lesz meglepi, mármint a nagyobb filmnézőknek. A többi szerepre is eltalálták a karakterazonosságokat, és személy szerint azt mondom, a magyar szinkronok is telitalálatok. Minden szereplő megszemélyesít valamilyen embertípust. Mégpedig mindegyik egy átlagembertípust. Végigmegy azon, ki és milyen módon reagál adott helyzetben, mire képes, mit hajlandó megtenni, feláldozni. És ezek akár mi is lehetnénk. Ezek a mi hol jó, hol rossz döntéseink. Vagy a tudás hiánya, vagy a pénzé, amiért a... több»

Amennyiben nem akad jobb
Nem szoktam dobálózni ezzel, most viszont kikívánkozik: sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle. Jó koncepció, ötlet tele kihagyott ziccerekkel. Kb. az 50. percig szinte jónak mondható, bár több mint gyanús már a kezdetektől az "áldozat" csapzottsága, ápolatlansága. Több macska-egér bujkálást vártam a szinte labirintusszerű raktárban, ami feltornázhatta volna a gyenge feszültséget. Tele kapkodással, indokolatlan óvatlansággal, rossz döntésekkel, mintha mindannyian lebutultak volna. Talán egyedül "az árva" (Isabelle Fuhrman: Az árva) karaktere, ami árnyalatokkal többet mutat. Bele kellett volna még írni pár rossz arcot pluszban. Így ordít az olcsó(bb) koncepciós kamaradarab-szerűség. Don... több»

Halottról jót vagy semmit?
Amennyiben nem létezne a többi Karate kölyök film, önmagában egynek elmenne a középszerűségével, de az elődök után csak újabb rókabőr-próbálkozás. A tartalmat megint olyan írta, aki úgy tűnik, nem látta a filmet, annyi ferdítés van benne (nem kénytelenek költözni, nincs kényszer, szinte meg sem ismerjük az osztálytársait, a "folyton bajba keveredik" kb. 2, max. 3 alkalom, nulla botrány és felfordulás, mondjuk egy sikátorban eldől pár tárgy, bereped egy szélvédő, nem a barátja, hanem a szerelme, és nem miatta, hanem annak apja miatt, és nem ő indul, hanem a mestere jelenti ezt ki). A második (Tartalom 2) egyenesen hülyeség. Maga a film nyomokban tartalmaz Karate kölyök feelinget, talán csak a... több»

Az élet zamata
Miért kell mindenképpen újításokat, nagy durranást várni egy filmtől? Sosem fogom megérteni. Miért nem lehet beérni azzal, amit ad, élvezni azt, hogy szinte maradéktalanul visszaadja a valóságot, mert olyan szinten életszagú, mint a benne készülő ételek illata? Miért kell mumust (Hallmark, Netflix stb.) kiáltani, amikor nem feltétlenül ettől függ, élvezem-e egy filmet, vagy sem? Miért kell folyamatosan csak a negatívumokra kihegyezni egy kritikát, és figyelmen kívül hagyni a pozitívumokat? Miért kellene teletömni A listás sztárokkal, hiszen akad több "sztárdömpinges" bóvli movie, és akad több "senkik" által szállított kiemelkedő alkotás? Ráadásul itt a való élet "írta" a sztorit, amiben igen... több»

Mást vártam
Valószínűleg nem nézte meg rendesen a filmet, aki a tartalmat írta. Olyan is akad benne, de nem attól kapják fel őket. Ez még belefért volna, de egészen mást kapunk, mint ami az "ígéret". Tudom én, nem fiatal már, de az ez utáni filmjében (+1 év) mégis akciózik. Persze itt is akad pár igazi, Jackie-s rész, viszont ezek szinte teljesen háttérbe szorulnak a családi dráma mellett. Mintha beleírta volna minden bánatát a "csonka" családja miatt, mivel enyhén szólva sem kiegyensúlyozott a kapcsolata a családja tagjaival a való életben. Ugyanakkor telitalálat a lóval való "kommunikációja" humorral megspékelve. Viszont hiába vártam, csak nem lett elmondva, miért "piros nyúl", és a leendő vővel sem t... több»

Márpedig működik!
Túl vagyok a középkorúságon, és mégis tetszett. Írom ezt úgy, hogy a napokban néztem meg negyedik alkalommal. Amikor felhőtlen kikapcsolódásra vágyom, ezt és hasonló filmeket veszek elő, amelyek elfeledtetik a mindennapok taposómalmát. Minden alkalommal találok benne valami pluszt, ami újabb élményhez juttat. Az összes karakter megjelenít valamilyen emberi jellemzőt: a nem akcióhős, de fifikás csapatvezető, aki akár bármit bedumál másoknak, a profi harcos amazon alak, akinek azért nagy szíve van, a bizalmatlan alakváltó, a magában nem bízó, és emiatt idegesítő varázslócska, a bárkit elárulni képes csaló, a hatalomra törő, életellenes, gonosz varázsló, az átvert gyerek, a kiugrott, profi ka... több»

Mert szakítani a megszokottal
A sokak által megszokott (elvárt?) helyett sötétebb tónusban, két filmre elegendő sztorit kaptunk. Igazi történetmesélő módon, a múlt történéseit is beleszőve vezeti fel az összes szereplőt, mégpedig szokatlan módon, mindannyiuknak megadva a játékidőt, egyensúlyt hozva közöttük, és megmutatva, mind kellenek a megoldáshoz, bármelyikük nélkül máris elvesztek volna. Ráadásul behozott egy nagyobb főellenséget, ami segítette volna a további filmekkel való építkezést az esetleges, jövőbeni nagy összecsapásra. Hiába 4 órás, nézeti magát. Sokan a 2017-est dicsérik. Abban nincs összhang, nem kap mindenki rendes játékidőt. Flash-nek pl. szinte csak a feltámasztás a szerepe. Itt mert újítani, letette e... több»

Rendezői, forgatókönyvírói szégyen
Eszméletlen, mit ki lehetett volna hozni a sztoriból. A színészekre nem lehet panasz. Amit anyagot kaptak, abból kihozták a maximumot. Sajnos ez nem lett elég. A sejtetések vagy elrontott jelenetek miatt számomra nem volt meglepetés a csavarnak szánt jelenet. Hamar rá lehetett jönni. Nagy csalódás.

Jó, de agyonnyirbálták, átírták a könyvet
Egy nagyon jó akció-dráma, ahol DW közel tökéletesen hozza a figurát. Lentebb már sokan kibontották a sztorit, jellemeztek mindent, így csupán annyit, hogy aki már látott és szeret olvasni, az bátran üljön neki a forrásul szolgáló könyvnek (a lentebbi "érdekességek"-ben leírva). Nem tudja majd letenni. Csalódások elkerülésére: előbb a film megnézése, utána a könyv.

Csavar csavar hátán
Szégyen, de csak most néztem meg. Azon ritka filmek közé tartozik, amelyek többször nézősök még úgy is, hogy akkor már tudod, mi micsoda, ki kicsoda. Először rácsodálkozol, milyen apró dolgok kellenek ahhoz, hogy többek sorsa összefonódjon, és örülsz a sok ismert színésznek. Utána kapaszkodhatsz, hogy felvedd a ritmust az eseményekkel, és rövid időnként sokszor fogod tutira tudni, mi történik. Persze minden alkalommal tévedni fogsz. Pluszban olyan képi világ és jó operatőri munka, profi fényhasználat társul a sztorihoz, ami tovább emeli a film értékét. A színészek tökéleteset alakítanak: a hiszti, a beletörődés, a harag, a hideg fej mind-mind ábrázolásra kerül. A lezáráskor döbbensz rá, mit ... több»

Kihagyott ziccer
Egyre több film témája hol részben, hol egészen a veteránok PTSD-je. Az eddigi, számomra legjobb, mondhatni etalon Bradley Cooper "Amerikai mesterlövésze". Ebben a filmben a PTSD-n és a gyászon keresztül próbáltak nekünk eladni egy állítólagos akció-thrillert, ami nem sikerült. Hiába a három húzónév, hiába az elfogadható sztori és indíték. Kliséhalmaz ez sajnos, ami még drámának sem megy el. Még működhetne is az agymosásos befolyásolás, hiszen a mai napig vannak, akik mások "nyomorát" kihasználva használják fel, irányítják a másikat, de ebben az esetben nincs kibontva ez a vonal. Időről időre kapunk valamennyit belőle, ami alig akar összeállni. Az akciók, legyen az kézitusa vagy kézifegyvere... több»

Nosztalgia
Lehet, ezért is tetszettek a tetőkön ugrálós, ilyen-olyan energiát felhasználó, ilyen-olyan ütésnek, tenyérnek stb. nevezett mozdulatok. Igazából egy személyes dráma ez, mivel még a film végére sem derül ki igazán, ki is ő. Van itt kérem szerelem, ármány, árulás, személyes bosszú, miegymás. Kicsit visszafiatalított, hiszen a videomagnós időszakot idézte meg számomra. Tán ezért az elfogultságom. Igaz, helyenként túl lett bonyolítva, de tudjuk be a főszereplő rendezői tapasztalatlanságának. DY anno az Ip Man filmekkel robbant be, és több egyéb filmben is láthattuk a John Wick 4-től a Zsivány Egyesig. A történelmet vegyíti kis misztikummal. Nekem nagy csemege volt.

Jobb, mint ahogy történt
Azt kaptam, amit vártam. Anno 2002-ben volt a film alapjául szolgáló túszejtés, amit felturbóztak nekünk, mert bizony eseménytelenebb volt, mint amit a Netflixtől kaptunk. Fegyveres rablásnak indult, ebből lett egyszemélyes túszdráma, ahol az 5 óra alatt szinte semmi érdemleges nem történt. A kb. 70 benntartózkodóból 5 maradt, a többi kifutott. A túszon kívüli 4 ember egy szekrényben vészelte át az 5 órát. Az elkövető túlélte. Na ezt leforgatva tényleg csak egy gyenge dokut kaptunk volna. E helyett kaptunk drámát, emberi reakciókat, hibázást, túszmentést. Ilyen szemszögből nézve erős középszer lett nekem. Hogy mennyire valósra vették a kinézetet, itt egy akkor és ott készült fotó: https://cd... több»

Korrekt (feldolgozás?)
Az anyai motiváció PTSD-vel megspékelve. Nem a szokásos "a 40 kilós csaj agyonvág mindenkit" film. Nem szupercsaj. Kikap, elkapják, leütik. "Csak" szuperanya. Mert határozottan, egyetlen megingással tör előre hol leleménnyel, hol segítséggel, hol erőszakkal, miközben amortizálódik a korpusza. Ötletes megoldások jónak mondható, de kiszámítható végkifejlettel. Bőven ajánlható film. Amennyiben hasonlóra (az eredetire?) vágyik valaki, és még nem látta a bár akciószegényebb, de thrilleresebb, repülőn játszódó, Jodie Foster anyai gyermekkeresős, 20 éves filmjét: https://www.mafab.hu/movies/legcsavar-16758.html

Nem jobb az 50 évvel ezelőttinél
Számomra a bőven nézhető kategória, bár roppantul idegesített több alkalommal az ázsiai túlzott érzelemnyilvánítás és ellenpólusként a Terminator-szerű nyugalom. Az 1975-ös eredeti (Szuperexpressz/The Bullet Train/Shinkansen daibakuha) 50. évfordulójára készült modernebb részletekkel, és 80 helyett itt 100 km/h sebességhatárral. Az eredeti volt inspirálója pl. a Féktelenül 1-nek és a Száguldó bombának többek között. Összességében ez katasztrófafilm, krimi és társadalmi problémákkal foglalkozó dráma is. Durva, de igaz ábrázolása a mai fiatalság hozzáállásának, mire képesek ők és a felnőttek is, hogy figyelmet kapjanak, pénzt szerezzenek, előnyt kovácsoljanak. A történet egészét nézve mondhatn... több»

Elkapkodva
Lehet, velem van a gond. Nekem ez nagyon nem a Marveles érzést hozta. Nem az akciókat keveslem, a lelkizést sokallom. A Végjátékig olyan szépen fel tudták vezetni a dolgokat. Minden karakter, szereplő ott is "defektes", de minden résszel, filmmel egyre jobbak lettek. Emberileg. Volt jellemfejlődés, amit most gyorstalpalóban kaptunk: egyeseknél alig, másoknál töményen. Mintha túl gyorsan összeszoktak volna, és "egyből" ki is kaptak. Előbb Bucky-tól, majd Bobtól. A Kiképzőt meg pár perc alatt ki is írják a filmből. Különálló filmként közepes, fázislezáróként gyenge. Legalábbis nekem. Bocs.

Bántalmazóknak (is) ajánlott
Kötelezővé tenném a filmvégi legvéresebb jelenetek megvágásával már iskolás kortól a megnézését. Minden bántalmazónak, legyen az lelki vagy fizikai, szolgáljon intő példaként, hogy mi történhet egy bántalmazottal és a bántalmazóval, amikor nem dobja el az életét, hanem "bekattan", szembefordul a kínzóival, bosszút áll. Pár film feszeget hasonlót, amikor egy mások szerint "senki" sokall be. A legkiemelkedőbb szerintem az "Összeomlás". Itt már modernebb és fiatalabb kiadásban kapjuk a történéseket egy kis skizofrén jellegű beütéssel.

Kísérleti film ízű
Nagyon egyedileg, csak a jelenlét szemszögéből látva követhetjük a történéseket. Merész perspektívaváltás, ami nagy és jó változás, nálam telitalálat. Szerencsére a már több évtizedes rutinom miatt nem foglalkozom a film állítólagos kategóriabesorolásaival. Ez messze nem horror, és még thriller sem. Nem célja a néző ijesztgetése, nincsenek véres jelenetek, történések. Nekem ez egy minimalista, kicsit művész-kísérleti családi dráma misztikus háttérrel. A sokak által lassúnak tartott tempó kell. Nem is szabad, hogy pörögjön, mert így tudod majd megérteni a miérteket, hogy kinek mi a fontos, mi a problémája, és akkor üt igazán a beleszőtt csavar, amit elég kis eséllyel tippel meg jól a néző, me... több»

Mindenből egy kicsi
Már eleve szokatlan, hogy nincs 15-20 percenként valami zenés, éneklős, táncos banzáj benne, és ezt maximálisan pozitív jelleggel írom. Kicsit retrós, rajzfilmes beütés érzetével kel életre ez a furcsa világ, és ezt is pozitívumként éltem meg. Ezt ötvözi az újításokkal, a nemzetközi megjelenítéssel, és külön kiemelném, hogy nem erőltetik rám a "szivárvány"-t, csupán 3-4 rövid alkalommal van említve, visszafogottan megmutatva. Apa és fia konfliktusból kapunk több generációsan, hol enyhébben, hol erősebben. Változni, belátni hibáinkat sosem késő, de vannak, akiknek ehhez nem elég a szimpla noszogatás. Nagyon ötletesen van felépítve, egy idő után egyeseknek beugorhat, mi az összkép, a lényeg. M... több»