Reisenbüchler Sándor Juhász Ferenc versének animációs feldolgozása egy varázslatos mitológiai mese, amely számos folklórszimbólumot tartalmaz a háború borzalmairól és az ember gonoszságáról. A jó és a rossz egyetemes harcának ezt a látomásos alkotását a rendező egyfajta ars poeticának tekintette. A film 1969-ben bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.
/ animáció
Dargay Attila kisfilmje egy karikatúra-parabola az 1960-as évek végi Magyarországról és az új gazdasági mechanizmus után átszervezett államapparátus működéséről. A párhuzamos vágányokon dübörgő gőzmozdony utasai bármi áron meg akarják előzni a többi vágányon közlekedő vonatokat. Az önjelölt mozdonyvezetők, akiket az utasok közül választottak ki azonban tehetetlennek bizonyulnak, amíg a vonat külső segítséget nem kap.
- A bábosok a piacok és a standok rémálmai. Nem kérnek két kiló babot, inkább 200 kg-ból válogatnak szín és méret szerint. ”- írta a rendező, amikor 1975 októberében feltárta a film készítésének kulisszatitkait. Ez a ragyogóan kivitelezett animáció egy földönkívüli lény szempontjából tárja a nézők elé az eseményeket, aki tanúja annak, hogy a rendőrség brutálisan elnyomja a munkások sztrájkját. A Babfilm egy stop motion animáció Foky Ottó rendezésében, Nepp József forgatókönyvei alapján. A film 1978-ban bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.
Miközben Kukorica Jancsi kedvesét öleli a folyóparton, az őrzésére bízott nyáj szétszéled. Jancsinak ezért bujdosnia kell és sok nehéz kalandban, számtalan viszontagságban van része. Segít Franciaországból kiűzni a törököt, s mikor meggazdagodva hazatérhet, szép kedvesének, Iluskának csak sírhantját találja. Bánatában újra vándorlásra adja magát, s így jut el a mesék birodalmába, ahol megtalálja végre Iluskáját.
Az esszéfilm az emberiség történetének fontosabb állomásait mutatja be egy kis groteszk felhanggal.
/ animáció
Ezt a kollázsfilmet, amely szakít az animáció minden hagyományos eszközével, Tolsztoj Háború és béke című klasszikus regénye inspirálta, és amely Napóleon oroszországi hadjáratát mutatja be. A Csajkovszkij azonos című nyitányára komponált film a keleti, az orosz és a nyugati, francia kultúra szembeállítása a képzőművészetből kölcsönzött pop-montázs elemeivel Reisenbüchler Sándor rendezésében.
A film a naplók stílusát utánozva, fekete-fehér fotóretusálást alkalmazva mutatja be, amint két pesti jó barát beleszeret egy lányba, s egy különös szerelmi háromszögben találják magukat.
Egy fogoly színes zsírkrétával rajzolt ábrákkal próbálja elviselhetőbbé tenni a börtönlét sivárságát. A börtön tisztje azonban nem habozik még ezt a kis örömet is elvenni tőle. A filmet Várnai György a saját sajtókarikatúrából adaptálta, amelyet 1966-ban publikáltak a "Ludas Matyi" című szatirikus hetilapban.
Ez a szecessziós stílusú film a fogyasztói társadalom ötletes karikatúrája, amelynek főszereplője egy előkelő étterem testes vendége. Az Amerikába emigrált Bányai István filmrendező később világhírűvé vált a „New Yorker” magazin címlapjához készített műveivel és a „Zoom” című képeskönyvével.
Ahogy a rendező fogalmazott, ez a film „egy szociálpszichológiai doktrína arról, hogy mi történik, ha egy aggódó, elnyomott emberből rossz helyen szabadul fel a frusztráció, és egy megnyomorított, csalódott emberből üldözővé válik”. A film „klausztrofób” hatását fokozza a kizárólag zajt, zörgést és artikulálatlan emberi hangokra korlátozódó filmzene, valamint a minimalista vizuális ábrázolásmód: a főszereplő élettere négyzet alakú fekete szoba.
A különböző nyelvű hírekből, futballkommentárokból, operaelőadásokból és popslágerekből álló töredékes felvétel John Cage, az amerikai avantgárd zenész koncertelőadásait idézi. A festett és montírozott látvány, valamint az izgalmas hangszerkeszés meglepő asszociációkat vált ki. A koncepcionális alapokon nyugvó filmet a Pannónia stúdióban készítették.
/ animáció
A fekete humorú rövidfilm főszereplője egy átlagos városi ember, aki kétségbeesetten próbálja feladni a dohányzást. Hősünk egy esendő ember, a későbbi Gusztáv-sorozat címszereplőjének prototípusa, aki a francia M. Hulot és Mr. Bean kelet-európai megfelelője.
Minimalista, abszurd rövidfilm a zsarnokságról és a hatalom áldozatairól.
/ animáció
A film az expresszionizmust és az absztrakt festészetet használva teremt egyei hangulatot, amelyhez Kovásznai György csupán egy kamerát használt, minden képkockát külön kompozícióként kezelve.
Az avantgarde mese története a nomád törzsek ősi legendáin alapszik. Lélegzetelállító, álomszerű képi világa absztrakt geometriai formákból és a mandala visszatérő képeiből áll össze. Egyedülálló, atmoszférikus zenéje mormoló hangokon alapszik.
/ animáció
A négy epigrammatikus rajzfilm az örök emberi tulajdonságokat és helyzeteket tárja fel. Ezen morbid társadalmi szatírák karakter tervezője Sajdik Ferenc, aki a későbbiekben Dargay rendszeres alkotótársává vált.
Nekem az élet teccik nagyon című filmben a társadalom perifériáján nyomornegyedekben élő cigány gyerekek egy csoportja beszél az életükről és életkörülményeikről. A cigányok varázslatos-mitikus képzeletbeli világa a kimondott szavakban és a festői képekben összeütközik a mindennapi élet kemény valóságával. A filmet az 1977-es krakkói filmfesztiválon oklevéllel tüntették ki.
A két főszereplő, a Tudós, a modern haladás szellemének szuperhőse és Mars, a barbár háborúisten istene küzd egymással. Az absztrakt szimbólumok szellemes, vizuális, metaforikus megfordítására épített Párbaj azon humanisztikusan elkötelezett animációs filmek sorába illeszkedik, amelyek annak szükségességét hangsúlyozzák, a nemzetek békében éljenek egymás mellett.
A kisfilm a versenysportokban alkalmazott szadista edzésmódszereket karikírozza. Nepp József, a groteszk fekete humor magyar nagymestere írta a forgatókönyvet. Nepp Ternovszky Béla összes későbbi rövid- és egészestés filmjében forgatókönyvíróként működött közre, beleértve a Macskafogót is.
Körülbelül 5 perc alatt a szereplők 46 alkalommal végeznek egymással a legzseniálisabb módszerekkel. A groteszk kisfilm egy véget nem érő gyilkosságsorozatot mutat be, ahol az elkövetők a soron következő gyilkos áldozatává válnak.
/ animáció
Az őskortól az űr meghódításáig tartó korszakokat átfogó történet a „kisember” (a munkásosztály szimbolikus alakja) és a kizsákmányoló elit együttélését és csatáit ábrázolja.
A film különlegessége, hogy a főszereplők marcipánból készültek. A háttérben felcsendülő népdalokat a Sebő Együttes adja elő; élükön a Sebestyén Mártával, akinek ez volt az első filmes megjelenése. A Mézes-táncos Varsányi Ferenc első önálló rendezése.
A filmben egyszerre jelenik meg a sci-fi képregények népszerű mitológiája és a katasztrófafilmekből ismerős King Kong szörnye. Több más művéhez hasonlóan a rendező optimizmusa a történelem ciklikusságában, valamint a természeti környezettel és az emberiséggel szembeni felelősségtudat is megjelenik a filmben, amelyet Karel Čapek szatírája ihletett.
A mitológiai hős drámáját újragondoló kétperces filmet az alkotó első teljes hosszúságú magyar animációjának, János vitéz erőpróbája ihlette. A tintával megrajzolt férfi karakter dinamikus mozgástechnikája ma is frissnek tűnik. Sisyphus emberfeletti erőfeszítése a pulzáló ecsetvonásokkal intenzív nézői élményt nyújt. Az alak metamorfózisai a naturalisztikustól a teljes absztrakcióig terjednek.
Az antik szobrokra hasonlító szobrász egy márványtömbből atlétát farag. Ám a szobor egy öregembert csinál belőle.
A kisfilm öt magyar népdalt tartalmaz Kodály Zoltántól. Az alkotás minimalista, geometrikus jellegű vázlatokká formálja át a magyar népi dekoratív művészet elemeit.
A film Jancsó stilizált történeti koreográfiáinak tömörített animációs paródiája, amelyben a kivégzéssel szembesülők és a hóhérok helyet cserélnek, miközben a politikai iránytű ciklikusan változik.
Szoboszlay Péter erősen társadalomkritikus filmjét a pszichedelikus pop-art és a hippi szecesszió stílusmotívumai hatják át. A hős a puha diktatúra tipikus alakja, a zsarnoki portás, akinek jellemében megjelenik a fasiszta ideológia kísértete.
Egy kentaur család beköltözik egy budapesti lakásba, azonban a lakók nem nézik jó szemmel az új jövevények furcsa életmódját. Amikor azonban eltűnnek, furcsa űrt hagynak maguk után. A filmet az 1978-as Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában is bemutatták.
/ animáció
A film kiparodizálja a klasszikus meséket, és karikatúrázza a sárkányölő hős legendáját. A film a középkori lovag, hercegnő és sárkány triójának összes lehetséges szituációját felmutatja.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
