Pókember: Hazatérés (2017)

Megmondom őszintén, hogy mikor először megtudtam, hogy lesz új Pókember-film, nem hozott igazán lázba. Egy újabb bőrlehúzásnak gondoltam, hiába a Marvel égisze alatt készült, s került ezáltal bele Peter Parker is a „nagyszabású univerzumépítésbe”. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy engem a mostanában nagyon trendi képregény/szuperhősfilmek sem igazán tudnak lázba hozni. Aztán kicsit utána olvastam a dolgoknak, kiderült, hogy a mostani film lesz a leghűbb az alapul szolgáló képregény(ek) szellemiségéhez, egy tinédzserre inkább emlékeztető színész főszerepbe állításával (ezt, mármint a hihető tini karaktert pl. Tobey Maguire és Andrew Garfield esetében is csak egy erős jóindulattal lehetet... több»

A Marvel megcsinálta a Superhero című paródiafilm remake-ét. Gyakorlatilag ugyanaz a történet, ugyanazok a karakterek, ugyanannyira vicces, izgalmas és látványos. Ráadásul a fordulatok is hasonlóak. De nem feltétlenül rossz film, csak semmilyen és igazából inkább szól egy pubertáson áteső fiú vívódásairól a gimiben. Plusz pontok járnak Michael Keaton-ért, a vége főcím alatti The Ramones klasszikusért és hogy a legjobb Pókemberfilm, amit eddig csináltak (még ha nem is indult túl erős mezőnyben.)

Kezdése igazán hibátlannak mondható aztán sajnos a folytatás nem volt túl szerencsés. A filmmel első ránézésre semmi bajom nem is lehetne, hisz adott volt egy egész pofás kis történet azonban szerintem túl lett pörgetve az egész és ez nem tett jót neki.

Számomra, ez a leggyengébb pókember feldolgozás. Nagyon nem tudtam komolyan venni, ezt a sokat bénázó pókembert. Most komolyan tériszonya van a magasban, meg az a ruha extrákkal is erősen túlzás.

Nekem nagyon tetszett. Nem voltak nagy elvárásaim a filmhez, mert annyira nem vagyok nagy képregény fanatikus, azonban mind a történetben, mind a poénokban nagyot ütött. Teljesen más volt a megközelítése, mint az előző Pókember filmeknek, ami az előnyére is vált. Sokkal emberibb ez a Pókember, mint az előzőek.