A Hangya és a Darázs (2018)

Nem kellett csalódjak ebben a részben sem. Általában a folytatások nem szokták hozni az első rész elvárásait de ez itt pontosan ugyanazt a szintet képes volt hozni mint elődje. Sőt talán humorban ezúttal még jobban oda tett. Látványban nem volt panasz, a CGI gyönyörű mint megszokhattuk. Ezen kívül megemlíteném Michael Pena-t mert az ő karaktere is sok színt visz a film életébe, bár talán most kevesebbet szerepelt. Nagyszerű, hogy odafigyelnek a mellékszereplőkre is és nem csak a főbb karaktereket dolgozzák ki. Maga a sztorija valóban nem mondható nagy volumenűnek hisz nincs olyan igazán erős főgonoszunk inkább csak ellentétes motivációk húzódnak meg viszont ez bőven elegendő volt ahhoz, hogy lekössön és elszórakoztasson. A stáblistás jelenetek pedig talán az egész film legjobb pillanatai voltak. Aki nem tudná, két plusz jelenet van a film végén. Érdemes rászánni az időt. Végre megtudhatjuk miért nem vett részt Ant-Man az Infinity War-ban.

Sokkal jobb mint az első része, kifogástalan CGI-vel és tele humoros jelenetekkel. Plusz itt van Evangeline Lilly, aki nem mellesleg piszok jó nő is.

Tényleg lassan már mindenféle állatból csinálnak szuperhős megfelelőt. A film egy erős közepes, helyenként jó a humora, másutt fárasztóak a párbeszédek.

Nekem személy szerint jobban tetszett az első rész, de végül is nevezhetjük méltó folytatásnak. Itt végül is nem volt nagy ellenség, ink egy sikertelen kísérlet aki gyógyulni akart. Poénos humoros volt, a stáblista utáni jelenetet érdemes megvárni, úgy gondolom megérte elmenni.

Marvel, Marvel és megint csak Marvel. Már a csapból is ez folyik. Szinte minden hónapban piacra dobnak egy filmet. Annyira sok már ez a szuperhősös világ arcba tolása, nem tudom mikor csillapodik ez a roham, de én már nagyon unom. Ebből a Marvel rengetegből, még a Hangyás sztorit kedvelem a legjobban. Az első rész is felüdülés volt. A Hangya és a Darázs hasonló felfogásban készült, mint az első rész. Nem veszi magát komolyan, kicsit paródia. Maga a főszereplő, annak barátai, kollégái, sőt volt felesége és annak párja nem százas. De kedvelhetőek. Paul Rudd jól hozza a kicsit esetlen karaktert, nem az a tipikus szuperhős alkat. Ami újszerű, hogy egy olyan szuperhős, akinek van gyereke, így az apa-lánya kapcsolat is egy érdekes szál a filmben. A története olyan közepes, több gonosz karakter is feltűnik a színen, akik mint a mesékben lenni szokott megjavulnak a végére. A szerelmi szál bár nem is mondanám szálnak csak egy kis csipkelődés, mint az elsőben. A kvantumos dolgot kicsit túltolták szerintem. A humora az, ami kiemeli őt sok egyéb hasonló filmből. Amikor beültem rá még nem is tudtam, hogy ilyen sztárparádéval lesz dolgom. Paul Rudd, Michael Douglas és Evangeline Lilly mellett olyan színészek is feltűnnek, mint Michelle Pfeiffer, Michael Pena és Laurence Fishburne. Az első részben volt egy kis Thomas a gőzmozdony, most Hello Kitty volt a porondon. Az első részből nem rémlik, hogy a szereplők nagyon siratták vagy legalább is egyszer is megemlítették volna a kvantumtérben rekedt édesanyát. Ami megnyugtató, hogy a kvantumvilágban - ha ne adj Isten valamikor odakerülnék - van jó plasztikai sebész. Hisz Michelle Pfeiffer 30 év alatt mit se öregedett. És kapni ott kvantumszempillaspirál és kvantumceruzát, no meg kvantumrúzst. És amikor elnyeli szegény Michellet a tér darázs cuccban van, mikor újra találkozunk vele, már kis kvantumpólót és kvantumnadrágot visel. Elképzelem, ahogy nagy unalmában Michelle szövögeti a ruhadarabokat. Óriáshangyák az első részben is voltak? Nem rémlik. Amúgy a Hangya többet volt óriás, mint pöttöm. Az iskolás rész szenzációs volt. Kedveltem a kis medzsbox tárolót a kisautókkal. El tudnék egyet képzelni saját célra is. Továbbá, amikor a Hangya Michelle Pfeiffernek képzelte magát. No meg a rejtett utalás, hogy ő sosem kezdene ki vele. Gondoljunk csak az Anyád lehetnék című filmre. Összességében egy jó popcorn film, egyszer érdemes megnézni. Kihoztak belőle mindent a készítők, de én itt megállnék, nem készítenék harmadik részt.