A frissen elkészült híd felavatásához minden előkészület megtörténik. Megérkezik a legfontosabb ember is, az, aki a szalagot átvágja. Vagyis csak vágná, de a szalag sehogy sem akar elszakadni.
Egy nagyvárosi operában vagyunk. A sok sznob, úri vendég már elfoglalta a helyét. A színpadon azonban egy lövészárok kiásása után a golyószórót tesztelik. Mire a karmester megérkezik, addigra a színpad szinte felismerhetetlen.
A ceruza és a radír mindig együtt alkot. Ceruza rajzol, de néha kell radír segítsége. Egyszer összevesznek, mert nem tudják, hogy merre menjen az autó, amit rajzoltak. Ceruza elkezd össze-vissza firkálni, míg radír mindent kitöröl.
Ez a rövid film a mindennapi életben mindenütt megjelenő zsarnokság sajátos szociálpszichológiai vizsgálata. Dayka Margit színésznő szuggesztív előadása tökéletesen kifejezésre juttatja a ravasz nő monomán mantráját.
/ animáció
Az öreg király az öreg pásztorának tanácsára íjászversenyt rendez, hogy eldöntse, három fia közül melyik örökölje a koronát. A versenyzőknek át kell lőniük egy réz fillér közepét, amelyen az öreg király képe látható. A rendező a film nagy részét Nyakigláb, Telezsák és Dióbél hercegek humoros jellemzésének szenteli.
A kis róka születésétől fogva életrevaló kölyök volt, ezért - nagyapja után - Ő is a VUK nevet kapta: Vadászom Utamból Kotrodj! Rá is szolgál nevére a későbbiekben. Családját az ember kiirtja, így egyedül kénytelen vándorolni egészen addig, míg Karak - a nagybátyja - be nem fogadja. Mikor felcseperedik elindul megkeresni szülei gyilkosát.
Matyi, a parasztlegény és folyton legelésző, farktollait bőkezűen osztogató lúdja Döbrögi uraság erdejébe téved. Az uraság hajdúi Döbrögi prédájának ítélik a ludat, akit Matyi elkerget, hogy ne lőhessék le. Amikor törvényt követel, az uraság azonnal ítél: huszonöt botütést méret a fiúra. Matyi pedig megesküszik, hogy: háromszor veri ezt Kenden Lúdas Matyi vissza!
/ animáció | háborús | kaland | romantikus
Dargay Attila harmadik filmje, a Szaffi Jókai Mór A cigánybáró című regényének adaptációja. Elmeséli két szerelmes furcsa találkozását Magyarország oszmán megszállásának utolsó napjaiban. A romantikus történet bővelkedik aranyos állatfigurákban és a Dargay-mesékre jellemző parodizáló, humoros párbeszédekben. A legendás szinkronban olyan hazai sztárok működtek közre, mint Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda, Bárdy György, Zenthe Ferenc, Csákányi László és Hernádi Judit. A digitális restaurálás Henrik Irén operatőr, Dargay rendszeres munkatársának közreműködésével zajlott.
/ animáció
Filozófiai kisfilm a mindennapi helyzetek viszonylagosságáról: Zsuzsu azért kerül bajba, mert véletlenül leönti az apját vízzel az erkélyről, ahol növényeket öntöz. Amikor azonban a cirkusz bohócai elkezdik vízzel dobálni egymást, apja önfeledten nevet...
Révész Bálint különleges hangulatú, könnyed, szellemes és friss hangvételű dokumentumfilmje három nagymama és három unoka izgalmas egymásra találásának története, miközben tanúi lehetünk egy szimbolikus és egy tényleges utazásnak is. A három nő - egy angol kém, egy táncosnő a néci Németországból és egy magyar holokauszttúlélő - meséli el, adja át és eleveníti fel az emlékeit unokáiknak, hogy élettörténetük ne tűnjön el nyomtalanul, az Y generáció tagjai pedig kézbe kapják azt a hatalmas mennyiségű élettapasztalatot és bölcsességet, amely nagymamáik rájuk tudnak hagyni. A klasszikus értékeket és történelmi tabukat megfogalmazó film érdekes időutazásra invitál minket is: vajon mi hogyan döntöttünk volna hetven évvel ezelőtt? (ELF Pictures)
/ dokumentum | történelmi
Forgács Péter nemzetközileg elismert filmrendező és művész, akinek legújabb munkája egy időutazás, amely a magyar történelem 200 évét íveli át Perneczky Géza művészettörténész kommentárjával. A monumentális saga, amely ötvözi a képzőművészetet és a filmgyártást, valamint a magán- és a közéletet, négy generáció története a magyar művészeti élet különböző korszakaiban.
Egy rendőrt 1948. június 3-án meggyilkolnak Pócspetriben. A hatóságok ebből a tragikus eseményből kirakatpert kreálnak: a város hivatalnokát halálra ítélik és kivégzik, míg a helyi papot életfogytiglanra ítélik. Ember Judit pontosan rekonstruálja a 35 évvel ezelőtti eseményeket az emberek szívében élő traumákkal és szorongásokkal. A filmet csak a rendszerváltás után mutathatta be a rendező.
Schirilla György, egy fáradhatatlan taxisofőr 1968-ban céljául tűzte ki, hogy Moszkváig fut. Egy kis magyar faluban, Kenderesen megállt. Hogy erre a különleges eseményre emlékezzenek, egy bisztrót építettek ott. Gazdag Gyula filmje az avatási ünnepségre visz el bennünket.
A bicskei közigazgatási kerület pártbizottsága úgy határoz, hogy felmenti a felcsúti kollektíva elnökét, akinek alig néhány év alatt sikerült felvirágoztatni a felcsúti mezőgazdasági szövetkezetet. Koholt vádakkal a bizottság megpróbálja rábeszélni a közgyûlést (amely az elnök oldalán áll), hogy menessze el Ferenczi Józsefet. Ember Judit és Gazdag Gyula remekműve a szocializmus diktatórikus működését tárja fel. A filmet az elkészülése után betiltották, és csak 1985-ben került forgalomba. 1996-ban minden idők 100 legjobb dokumentumfilmje közé választották.
Szomjas György Nászutak című filmje egy szokatlan szubkultúra életét, szokásait és motivációit tárja fel. Az 1960-as és 70-es években Magyarországon trendszerű jelenség, az úgynevezett digózás kerül a kamera fókuszpontjába. A fiatal nők arról beszélnek, hogy mindent megtesznek az olasz turisták elcsábításáért abban a reményben, hogy márkás nyugati fogyasztási cikkeket szerezzenek, és jobb életre tegyenek szert, akár házasság árán is.
/ dokumentum | rövidfilm
Gaál István első nagyjátékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám ikonjává vált. Ez a rövid lírai dokumentumfilm ennek az előzetes tanulmánya. A Tiszáról, mint tájképformáló elemről és a folyó mellett élő emberekről alkotott képek asszociatív módon összefonódnak. Sára Sándor operatőr absztrakt-geometriai kompozíciókba szőtte a természet és az emberi tevékenység motívumait.
/ dokumentum | rövidfilm
Lírai és ugyanakkor szenvedélyes „helyzetjelentés” a magyar cigányok életkörülményeiről. Ezzel a munkájával Sára Sándor, aki operatőrként és rendezőként is a magyar film egyik legbefolyásosabb személyiségévé vált, nemcsak dokumentálni kívánta a cigányság helyzetét, hanem egyúttal saját álláspontját is felállította ebben a kritikus témában.
Bereményi Géza önéletrajzi ihletésű, Európa-díjas alkotása felvázolja az író-rendező generációját, és ezen belül az unoka szemszögéből 1956 őszének gyermekkori önmagát. A nagyapa, a Teleki téri piac királya mindent pénzben mérlegel. Még az állambiztonsági hatóság sem tud vele mit kezdeni, deés még a Halállal alkut is köt. Az 1956-os forradalom idején azonban semmi sem a piac törvényei szerint működik, és ezúttal unokája még arannyal sem képes megmenteni a halálos vakbélgyulladástól ...
/ dráma | háborús | történelmi | western
Ráday Gedeon hadügyminiszter hozzálát az ország közbiztonságának javításához. Emellett keresi azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik Rózsa Sándor mellett vettek részt a '48-as szabadságharcban. Akiket elkap, azok egy alföldi börtönben élnek a puszta ég alatt. Hogy megtörjék őket, különböző embertelen módszerekhez folyamodnak. Így jár Gajdor is, aki besúgó lesz. Ezért társai később megölik. Ráday emberei új tervet eszelnek ki. Azt követelik az egykori betyártól, hogy az újoncok közül válogassa ki egykori társait, mert egy csapatot akarnak létrehozni. De ez csapda.
Egy fiatal feleség várja a férje visszatérését. A férfi politikai fogoly, és a nő élete emiatt egyre nehezebb. Lelkiismeretesen gondoskodik anyósáról és megpróbálja tartani benne a reményt. Meggyőzi az ágyhoz kötött, idős hölgyet, hogy fia Amerikában forgat filmet, és hamarosan hazatér. A két nőt szokatlan kötelékek kötik össze. A férfit váratlanul szabadon engedik, és elindul haza. A magyar film egyik legérzékenyebb művében a szereplők meghitt világa dacol a történelem viharaival.
Baráti társaság beszélget egy kocsmában. Kívül javában zajlik a magyar fasiszta nyilas párt terrorja, miközben a szovjetek bombázzák Budapestet, de Király, a sznob könyvügynök, Kovács, a jámbor asztalos, Béla, a pragmatikus kocsmáros és a látszólag cinikus Gyuricza arról beszélnek, hogy a fasizmus igazságtalanságairól beszélgetnek. Másnap rájuk is komoly döntés meghozatala vár: megadják-e magukat a hatóságoknak, vagy ellenálljanak. A Sánta Ferenc regényéből adaptált film elképesztően hatásos alkotás arról, hogy az átlagember az uralkodó hatalom elnyomása mellett is az erkölcs útját választja.
Egy frissen érettségizett fiatalokból álló csoport megérkezik a Tisza folyóhoz, ahol röplabdáznak, önfeledten szórakoznak és úsznak. Annyira élvezik a szabadságot, hogy nem veszik észre, hogy egyikük eltűnt. A keresés során saját lelkiismeretükkel is el kell számolniuk. Gaál István és Sára Sándor filmje saját tapasztalataikból merítettek. A Sodrás a magyar új hullám alappillére, amely a magyar filmet hamar Európa élvonalába helyezte.
/ dráma
Jancsi (Bálint András) és Kata (Halász Judit) szerelmi kapcsolatát az 1956-os felkelés leverése hirtelen lezárja: a lány külföldre megy, a fiú marad. Most, sok éven át tartó kényszerű távollét után, Jancsi Franciaországba utazik Katához, ahol kapcsolatuk epizódjait idézik fel. Az Álmodozás és Atya kora után ez a film zárja le a legendás magyar rendező, Szabó István első trilógiáját.
A magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb hőse a gyors eszű és nagylelkű, jószívű vállfaárus, az élet igazi fejedelme. Az 1960-as években, a „boldog békés napokban” naiv unokaöccsét elviszi a vásárra, a lóversenyekre, megmutatja neki a szabadságot, bemutatja a nőknek és hogy mi az élet lényege. Rugalmas nadrágtartója és vastag keretű szemüvege azonnal megolvasztja az összes nő szívét. Koltai Róbert legendás kultfilmje a legsikeresebb magyar produkció volt a szocializmus összeomlása idején.
A történet főszereplői betegség, baleset vagy valamilyen testi vagy lelki probléma következtében megváltozott munkaképességűnek számítanak, ugyanakkor normális életre vágynak, s legfőképpen arra, hogy megszűnjön a társadalmi kirekesztés, s a munkáltatók is felismerjék, hogy őket is lehet sikerrel alkalmazni. Legnagyobb álmuk, hogy egyszer ledőlnek az emberek közti falak, megszűnnek az előítéletek, s a rájuk aggatott kiközösítő jelzők helyett rájuk is teljes emberként tekintenek.
Hendrik Höfgen ambiciózus színész Hamburgban. Egyetlen vágya a siker. Miután Mephistót alakítja a Faustban, az ország legnépszerűbb színésze lesz. És akkor sem távozott, miután a náci párt átvette a hatalmat. Barátai, felesége elmenekülnek, de ő készen áll arra, hogy apró kompromisszumokat kössön a hatóságokkal a siker megőrzése érdekében. A Klaus Mann azonos című regénye alapján készült Oscar-díjas film az örök kérdésre keresi a választ: mivé válik az ember a történelem nyomására?
A film hősnői a két Szkalla nővér. Fiatal korukban ragyogtak és csinosak voltak, de mára megöregedtek és külön élnek. Giza a magányosabb. Testi fogyatékkal él fiával Münchenben. Orbánné özvegy és énekórákat tart Budapesten. Utolsó kapcsolata Csermlényihez, régi udvarlójához, egy nyugdíjas tenorhoz köti. Jó hangulatban macskajátékot játszik szállásadójával, Egérkével. A nővérek mindennap telefonálnak, és múltjukat melankolikus visszaemlékezések során idézik fel.
Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan Budapestben, valami, amit még az itteniek sem képesek megmagyarázni, aki pedig nem él a fővárosban, az nem is értheti. Megmagyarázhatatlan továbbá az is, ha szüleid egy havi keresetét egy lisszaboni jegyre költöd. Áron 29 éves, komplexusos férfi, hiába tudhatja a zsebében frissen szerzett diplomáját, barátnője elhagyja, szülei tartják el, mert sajnos nincs munkája. A lisszaboni utazás szakítja ki megszokott hétköznapjaiból, és segít neki feldolgozni az élet okozta csalódásokat. Miután hazatért, újult erővel próbálja rendezni zűrös életét.
/ dráma | romantikus | történelmi
Vajon egy olyan embertelen és kies világban, mint a lágereké kibontakozhat-e szerelem két olyan ember között, akiket odahaza vár a családja. És vajon ez a kötődés elengedő-e, hogy mindketten túléljék ezt a földi poklot. Erre a kérdésre keresi a választ a Félvilág és A berni nagykövet alkotóinak legújabb filmje.
A Genezis történetének középpontjában egy roma kisfiú áll, akinek gyerekkora drasztikusan véget ér, amikor egy brutális támadásban elveszíti a családját. A munkájába temetkező sikeres ügyvédnő felettese nyomására elvállalja a rasszista gyilkosságsorozat egyik vádlottjának védelmét. A nyomozás során megismerkedik az ügyben tanúként résztvevő kisfiúval, és ez a találkozás mindkettejük életét gyökeresen megváltoztatja. Egy titokzatos kamaszlány is belekeveredik az ügybe, amikor sötét titkok derülnek ki a szerelméről. A bibliai eredettörténet a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkező emberek sorsán keresztül elevenedik meg, útjaik sosem kereszteznék egymást, ám sorsuk mégis összefonódik ennek a tragikus bűnténynek az árnyékában. A Genezis szereplői az egyetemes emberi értékek – az életbe vetett hit, a szolidaritás, a felelősség – mentén döntenek a sorsukról, így lehetőséget kapnak az újrakezdésre, egy új életre. (Hungaricom)
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
