A közel négy évtizede bemutatott Szárnyas fejvadász minden idők egyik legmeghatározóbb sci-fije, noha a kezdeti fogadtatás koránt sem volt ennyire felhőtlen. A Ridley Scott rendezésében készült film Philip K. Dick egyik regényének feldolgozása, amely érdekes filozofikus kérdéseket vet fel. A látványos adaptációnak köszönhetően szélesebb közönség is megismerkedhetett Philip K. Dick nevével, és ez a hírnév tette lehetővé, hogy több regényét is vászonra vigyék – például Total Recall - Az emlékmás-t, a Különvélemény-t vagy a Kamera által homályosan-t, hogy csak a legemlékezetesebbeket említsem. Az eddigre már ikonikussá vált Harrison Ford sokban hozzájárult a film sikeréhez, habár a rajongók nem voltak elragadtatva attól, hogy Ford nagyon kikap a filmben. A remek sztori, az ötletes rendezés és a kiváló színészi teljesítmény mellett a filmet a káprázatos képi világ tette igazán emlékezetessé. Ne feledjük, hogy jóval a CGI korszak előtt járunk, ezek a képsorok akkoriban nagyon mutatósak voltak. Az biztos, hogy a Szárnyas fejvadász magasra tette a lecet a folytatásnak.
Lássuk hát a megígért 10 érdekességet!
1. Philip K. Dick regénye, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? már korán felkeltette Hollywood figyelmét. Egy időben Martin Scorsese is szeretett volna filmet rendezni a regény alapján, de Philip K. Dick sokáig minden forgatókönyv adaptációt visszautasított.
2. Philip K. Dick-et felkérték a film producerei, hogy adja ki a könyvet újra, átírva a film fogatókönyve alapján a film címén. Dick ezt a felkérést visszautasította.
3. Philip K. Dick 53 éves korában tragikus módon elhunyt egy váratlan agyvérzést követően. 1982 márciusában bekövetkezett halála mindössze három hónappal előzte meg a film bemutatóját, de Dick-nek volt szerencséje látni 20 percet a filmből. Akkor maximálisan meg volt elégedve a munkával, külön megdicsérte a filmes effekteket és a díszleteket.
4. Ridley Scott szerette volna, ha a film címe Szárnyas fejvadász (Blade Runner) lenne, ám ehhez meg kellett vásárolni két könyv szerzői jogait. Az egyik Alan E. Nourse Bladerunner című regénye, a másik William S. Burroughs adaptációaja, a Blade Runner: A Movie.
5. Ridley Scott nem olvasta el a film alapjául szolgáló regényt egészen a film megrendezéséig.
6. Rick Deckard szerepére több színész neve is felmerült. Scott hónapokig tárgyalt Dustin Hoffman-nal, de végül Hoffmann visszautasította a felkérést. Ezek után szóba került Hollywood szint minden valamire való színésze, úgy is mint Sean Connery, Gene Hackman, Clint Eastwood, Tommy Lee Jones, Paul Newman, Jack Nicholson, Al Pacino, Burt Reynolds vagy Arnold Schwarzenegger. Harrison Ford-ot végül Spielberg ajánlotta Ridley Scott-nak.
7. A film egyedi atmoszféráját az ikonikus képi világ adja. A film színei teljesen egyediek, amit egy új filmes technológiának, az ún. multipass exposure-nek (kb. többször lejátszott exponálás) köszönheti. A technológia lényege, hogy a kamerát egy számítógép által vezérelt kar irányítja. Az első felvétel után a filmet kiveszik, egy új fényérzékeny réteggel vonják be, majd újra visszateszik a kamerába. Ezt követően a számítógépes vezérlésű kar újra végig vezeti a kamerát a korábbi útvonalon de ezúttal új dolgok kerülnek a filmre új megvilágításban. Volt olyan felétel is, amelyet 16-szor ismételtek meg.
8. Ridley Scott több felvételt is felhasznált, amelyek Stanley Kubrick Ragyogás című filmjének forgatása során készültek, de Kubrick végül nem használta fel őket.
9. A filmet hét különböző változatban is láthatta a közönség, az évek során ennyire sok változatot készítettek a filmből. Van amelyikből a narráció hiányzik, van amelyiknek a vége más, van lényegesen hosszabb változat is. Létezik egy 1992-es és egy 2007-es rendezői változat is, melyek közül csak utóbbiban volt komolyabb szerepe Ridley Scottnak.
10. Ridley Scott 2007-es rendezői változatából új dolgok derülnek ki. Kiderül például, hogy Deckard egy replikáns.