Jurassic World: Újjászületés

Egész durván belenyúltak az eredeti Jurassic Park ikonikus jeleneteibe, de közben iszonyú mozgalmas és jól hajt. Ha fanservice-t akarsz, megkapod – de néha olyan mintha csak checklist lenne.

A vizuál pumpál, színesebb és izgalmasabb, mint a Dominion vagy Fallen Kingdom, a dínók végre több szerepet kapnak. De a karakterek laposak, a sztori jórészt csak futkosás. Nagyjából elmegy egy esti mozizásra, de mély élményként nem marad meg.

A Jurassic World: Újjászületés egy látványos és izgalmas új fejezete a Jurassic-univerzumnak, amely próbál friss lendületet vinni a már jól ismert dinoszauruszos világba. A film az eddigiekhez képest egy kicsit sötétebb, komolyabb hangvételt üt meg, miközben továbbra is hű marad a széria alapjaihoz, az ember és természet közötti törékeny egyensúlyhoz, valamint a tudományos határok átlépésének következményeihez. A látványvilág lenyűgöző és élethű. A hanghatások, zene és operatőri munka együtt teremtik meg azt a feszültséget és lenyűgöző atmoszférát, ami már a klasszikus Jurassic Park-filmek védjegyévé vált. A karakterek terén azonban vegyesek az érzéseim. Bár az új szereplők friss vért hoznak a szériába, néhányan közülük kissé sablonosra sikerültek, és a motivációik sem mindig tűnnek hitelesnek. A film tempója néha kissé kapkodó, mintha túl sok mindent szeretett volna elmesélni a film egyszerre. Ennek ellenére végig fenntartja a figyelmet, és a nagy finálé valóban látványosra és érzelmileg is megindítóra sikerült. A befejezés nyitva hagy bizonyos kérdéseket, ami lehetőséget ad a folytatásra, de közben kerek egészként is megállja a helyét. Összességében a Jurassic World: Újjászületés nemcsak a régi rajongóknak kínál emlékezetes pillanatokat, hanem azoknak is, akik most ismerkednek a sorozattal.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Tegnap este néztem meg, így még friss az élmény. A film látványvilága nagyon szép volt. Elsőre még izgalmasnak is mondanám a dinós üldözős jeleneteket. Nekem külön nagyon tetszett, ahogy a T-rex aludt és megfordult, bár nagyon megnéztem volna, hogy áll fel. Történetileg viszont elég gyenge lett, tele logikai hibákkal. Kezdjük ott, hogy egy milliárdos felbérel egy csapatot, hogy bemenjenek a dinók szigetére, hogy a legnagyobb dinóktól vért szerezzenek. Itt konkrétan nem értettem, miért nem csinálnak három olyan dinoszauruszt, amire szükségük van, de lépjünk tovább. Elindulnak egy kis csónakkal kb. nyolcan egy olyan helyre, ahol elvileg nyüzsögnek a húszabáló gyíkok, egyetlen biztonsági emberrel és egyetlen fegyverrel, aminek a lövedéke csak úgy lepattan a jószágokról. Harminc éve köztünk vannak már, de nekünk, fejlett embereknek nincs fegyverünk ellenük. OK! Aztán a következő rész, ahol menekülnek a "vízi sárkány" elől, akit kétéltűek segítenek, és nagyon elmésen full gázzal a partnak csapódnak, majd jön a "siessünk, mert a kétéltűek jönnek", de ők vagy húsz percet pakolásznak, miközben látványosan úszkálnak a háttérben a fenevadak. Az már csak hab a tortán, hogy az, akinek lesérül a lába, az egyik pillanatban alig tud menni, aztán a másik képkockán már simán megy. Új dolgokat igazából nem mutattak, és az egyszerűbb gondolkodású embereknek szerintem jó kis film ez, de nekünk, gondolkodóknak sajnos csak egyszer nézhetős volt.

Jonathan Bailey karaktere hozza a laza, megkapó vibe‑ot – kis „slutty glasses” humorral dobják fel az egészet. Ő tényleg feldobja az egészet, megjelenik egy kis Indiana Jones‑hangulat is.

Totál túlzsúfolt de brutál látványorgia: kombó a Quetzalcoatlus-lovagolással és a giganotoszaurusz‑cápaszerű menettel. Ha barátokkal jössz, popcornnal, simán jól lesz, de mély történetet ne várj.

Van hangulata, viszont túl sok márkaplaccee van: Altoids, Doritos, Twizzlers – mintha kukoricás zacsi lenne blockbusterrel turbózva. A génmanipulált D‑Rexek látványosak, de inkább egy fantasy bestiárium, mint igazi őslény‑thriller.

Gyerekbarát, tele színekkel és robajjal, de az élőszereplős részek (ScarJo például) nem tudnak igazán tolni a karakterükön. A digitális animációk lazák, de más nem nagyon emelkedik ki.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Sajnos jót nem tudok írni, rosszat viszont annál többet. Borzasztó a színészek teljesítménye. Az egyik szereplőnek megsérült a lába, és az egyik percben sántít, míg a másik percben már tökéletesen sétál. A vadászatra semmilyen fegyvert nem visznek. Amikor igyekezni kellene eljutni a találkozóhelyre, akkor pedig nyugodtan, mintha csak kirándulnának, szépen lassan haladnak. Lehet, hogy a történet jó lett volna, de a megvalósítás és a színészek játéka egyszerűen katasztrófa. Még Scarlett Johansson sem alakított maradandót.

Az egész film néha inkább egy hirdetés, mint film – full tele márkákkal és unalmas újrajátszásokkal Spielberg‑nagy pillanatokból. Elég hamar kiszálltam a nosztalgia csapdájából.

Végre kinéz úgy, mint a klasszikus Jurassic Park: rengeteg dinoszaurusz, sok hangulat, Jaws-szerű vízi jelenetek. De közben nagyon sablonos marad: korporációs gonosz, szupermarket előtti állódinó támadás. Ha a nosztalgia ér, ez működni fog!

Este túlzás, durván túl van húzva, de mikor meglódul az akció, akkor tényleg ledobja az agyat. Szörnyű karakterívek, de a dinoszaurusz‑spectacle hozza az útravágást.

Dínók mennek megállás nélkül, tényleg látványosak – főleg a vízi T‑rex és Mosasaurus etap. De a sztori nagyon kapkod, és nem igazán érzel át igazi feszültséget.

Mindent bele akartak tenni, de nekem olyan erőltetettnek tűnt az egész. Nem volt meg benne az a klasszikus, ámulatba ejtő érzés, amit az első résznél érzett mindenki.