A nagy szépség (2013)

Nagyon szép film. Féltem tőle amúgy. Már régebben nézegettem az előzetesét, és abból bizony nem jön le, hogy ebben érték is van. Igazából csak az első tíz percen kell túltennünk magunkat valahogy, aztán egyre érdekesebbé és elgondolkodtatóbbá válik. Kiderül, hogy a felső tízezer tagjai is ugyanolyan emberek, mint mi, problémákkal, vágyakkal, keresik az élet értelmét. A főszereplő Jep, pedig zseniális gondolatmenetekkel ragadja magával a nézőt, érdemes emésztgetni azt, ami az ő szájából hangzik el. Az egyik kedvenc mondatom a filmből: 64 éves korom után rájöttem, hogy nem akarok arra időt szakítani, ami nem érdekel... és milyen igaz nem? mennyi ostobaságra képesek vagyunk elfecsérelni az időnket, csak azért, hogy egy ideig óráig valaki figyelmét elnyerjük, vagy mert a társadalmi "norma" most azt hozta divatba, amit nem akarunk csinálni, de csinálunk, hogy ne lógjunk ki a sorból. Aki időt szakít erre a nem mindennapi műalkotásra, mert ez a film komolyan művészet, remélhetőleg kellemesen fog benne csalódni, mert ez üdítő színfoltja a mai filmes felhozatalnak. És durva, hogy mennyire nem lehet felkészülni arra, éppen mi fog kisülni egy adott jelenetből. Nálam ez erősen 5/5

Kellemetlen pillanatok összessége volt ez a film. Nem jött be és kész. Veszettül unalmas film volt és itt ez nagyon erősen kiemelkedett. Egy árva pozitív szót se tudok róla nyilatkozni. A történet pedig nem lett volna rossz csak az ahogy megoldották nem tetszett.

Jó pár alkalommal láttam már ezt a filmet. Minden alkalommal új jelentések keletkeztek bennem a látottak kapcsán. Talán az elit élete sem olyan könnyű és gondtalan, mint ahogy azt a középosztály látja?

Érdemes neki futni, de türelem kell hozzá. Összefoglalni nehéz a cselekményt, hisz gyakorlatilag nem szól semmiről, viszont akkora székbeszorító hatást képes kifejteni, hogy az ember mozdulni se akar, nehogy megtörjön a varázs.

Csodálatos a film képi világa, gyönyörű a zenéje, Toni Servillo nagyot alakít és különleges a film hangulata. Ferilli kisasszony arcáért kár, egy torzó lett belőle...

A gyakran frivol történetbe filozofikus elemeket bátran csempész a rendező. A legkülöncebb alakok tűnnek fel, nagyon sokszínűek, mégis mindannyian egyről szólnak, a kínzó nihilről. Érdekes, ínyenc film.

Érdemes neki futni, de türelem kell hozzá. Összefoglalni nehéz a cselekményt,mert igazából semmiről nem szól , viszont akkora székbeszorító hatást képes kifejteni, hogy az ember mozdulni se akar, nehogy megdőljön a varázslata.