Egy fiatal német katona az első világháború nyugati frontján borzasztó események tanúja és elszenvedője lesz, melyek során kénytelen megtapasztalni a velőig hatoló szorongás érzését is.
Ha az elmúlt hat évet nézem, akkor három háborús filmet találtam figyelemre méltónak: Christopher Nolantől a Dunkirket (2017), aztán Sam Mendestől az 1917-et (2019) és végül Edward Bergertől a Nyugaton a helyzet változatlant (2022). Ebből a háromból pedig toronymagasan a német film a legjobb, mely már a harmadik filmes feldolgozása Erich Maria Remarque 1928-as regényének. Remarque alig 18 évesen szolgált német katonaként az első világháborúban a nyugati fronton, és írta meg élményeit, melyből a világhírű regény született. Berger filmje tökéletesen visszaadja a regény hangulatát egészen elképesztő képi világgal. Lelkes és fiatal kiskatonák szemével látjuk a frontot, majd tanúi leszünk annak is, ahogyan lassan, fokozatosan felőrli lelküket a monotonitás, a sok sár, a rengeteg halál, a folyamatos szürkeség és háborús szenvedés. Szinte mi magunk is ott lapulunk velük a lövészárkokban. Aki ezt a filmet megnézi, az tökéletesen átélheti az első világháború végtelenül lehangoló és borzalmakkal teli front világát. A főszereplők közül Felix Kammerer és Albrecht Schuch alakítása a legátütőbb, de nagyon szimpatikus Daniel Brühl játéka is a német elnök, Matthias Erzberger bőrében. Értékelésem a filmre erős 90-95%. Nagyon odatették.
Perverz dolog háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben háborús filmet nézni. Elfajult, abnormális világunk olyan körülményeket teremt, amikor többször is fogat kell mosni a rossz szájíz miatt. Megéri a szájöblítés, ezt a filmet látni kell, aktuálisabb, mint valaha. A 17 éves Paul Bäumer módjára fogalmunk sincs, mi zajlik a csatatéten, tudásunk távol áll a valóságtól. Remarque művét először 1929-ben adták ki, mint az első háborúellenes regényt. 1930-ban már filmet készítettek belőle és megérdemelten nyerte el a legjobb film és a legjobb rendező Oscar-díját. A mostani 2022-es verzió ismét megragadja a könyv lényegét, rendíthetetlen a háború ábrázolásában, a valósághű cselekmények, a háború szörnyűségeinek és borzalmának bemutatásában. Sok híres és kevésbé híres háborús filmet is megnéztem már /Saving Private Ryan, Dunkirk/, de amit Edward Berger rendező és csapata itt művelt, az még mindig hihetetlen, és a háború legrémségesebb ábrázolása, amit valaha láttam. Amit bánok, hogy nem nagyvásznon sikerült megnézni a filmet, de talán egyszer az is összejön! Nézzétek, nagyon jó!
Valamiért nálam nem működött a film, a háború barbársága és értelmetlensége miatti düh talán elnyomta most azokat az érzelmeket, amelyeket - vélhetően joggal - elvárt volna a mozi. A karakterek kidolgozatlansága lehet a másik ok, ami miatt nem működö... Több
Egy gyönyörűen felvett és bemutatott háborús film, ami azonban semmi újat sem mond vagy mutat. Szinte minden jelenetet többször láthattuk már más filmekben, ezért a remek zenei aláfestésen és a kiváló hangmérnöki munkán kívül másért nem tudom ajánlani filmet azoknak, akik sok háborús filmet néznek. Gondolom, az átlag filmezőnek ez biztos izgalmas, és vannak pontok, ahol tényleg az, de nem igazán láttam semmit itt, ami új szemszögből mutatott volna be egy borzasztó történelmi eseményt.
A Nyugaton a helyzet változatlan alaptörténete, vagyis Erich Maria Remarque regénye eddig háromszor lett megfilmesítve: legelőször 1930-ban az amerikai Lewis Milestone rendezésében, aztán 1979-ben Delbert Mann által elkészítve, és végül 2022-ben, Edward Berger direktori közreműködésével.
A film alapját képező Erich Maria Remarque könyv -melynek eredeti német címe: Im Westen nichts Neues - máig a világirodalom legtöbb nyelvre lefordított háborús regénye.
A film alapját Erich Maria Remarque német író regény adja, a Nyugaton a helyzet változatlan, mely 1929-ben jelent meg. A történet igazából saját élményeit tükrözi, azokból az a hónapokból merítkezve, melyeket az első világháború nyugati frontján töltött 1917-ben, a megsebesüléséig.
A film technikailag nem egy régebbi film remake-je, hanem egy könyv új adaptációja. Ian Stokell és Lesley Paterson írta a forgatókönyvet Erich Maria Remarque 1928-as regénye alapján.
A film már évek óta készült. Eredetileg Mimi Leder és Roger Donaldson rendezte volna Ian Stokell és Lesley Paterson forgatókönyve alapján.
Új a SkyShowtime-on
