A helyőrség (2019)

Jake Tapper 2012-es könyvsikerét vitte filmre Rod Lurie rendező 2019-ben, amikor elkészítette A helyőrséget. A film a 2009-es kamdeshi csatát mutatja be Afganisztánban. A maroknyi, alig 54 amerikai védő sokszoros tálib túlerővel szemben állta a sarat egy olyan támaszponton, mely teljesen elhibázottan lett kialakítva (egy teljesen védhetetlen helyen). A tálibok legalább 300 fővel rohamoztak, és az ostromban 8 amerikaival végeztek, viszont közülük 150 fő esett el. A helyőrség pedig kitartott, és az amerikai vadászok fel tudták menteni a támaszpontot. A kitartásért néhány katona, például Clint Romesha őrmester megkapta a Medal of Honort. A film nagyon jól bemutatja a reménytelennek tűnő harcot, és nagyszerű alakításokat is láthatunk, például Orlando Bloomtól és Scott Eastwoodtól. Jó a rendezés és akciódús, átélhető a kivitelezés is. Legalább 5-6 alkalommal megnéztem, mert annyira életszerű az egész, szinte ott lehetünk mi is a katonák között. És ez a legjobb az egészben: testközelből élhetünk át egy ostromot. Nálam ez a film erős 80-85 százalékos.

A kamdeshi csata Kelet-Afganisztánban, 2009 októberében, megérdemel egy filmet, csakúgy, mint annak hőse, Clint Romesha törzsőrmester, akit utána Barack Obama, amerikai elnök Medal of Honorral tüntetett ki a Fehér Házban. Rod Lurie méltó filmet készített 2019-ben az akkori eseményekről, Scott Eastwood főszereplésével egy remek szereplőgárda közreműködésében. Nagyon jók a harci jelenetek, élvezetes a rendezés, és kitűnő egyéni alakításokat láthatunk például Mel Gibson fiától (Milo Gibsontól), Caleb Landry Jonestől és Orlando Bloomtól. Többször is megnézhető, színvonalas háborús dráma, életszerű és átélhető jelenetekkel. Értékelésem: 85%. Vagy tucatszor láttam.

Látványos és realisztikus háborús szösszenet, a csatajelenetekben mintha mi is ott lennénk, nagyon jól teremtették meg ehhez az alkotók az atmoszférát. Többször nézve is leköti az embert.

A címének adhattak volna valami mást, mert már évente kijön egy Outpost. Ettől eltekintve a film teljesen rendben van. Olyan, amilyennek egy háborús akciónak lennie kell. Látványos, izgalmas, hangos. Az utóbbi évek legjobb háborús filmje.

A háborús jelenetek jól meglettek alkotva, és másodjára néztem meg a filmet. Nos, az igazat megvallva sosem értettem az afgán helyőrségeket, hiszen a terep sosem az amcsiknak kedvezett. A történelem is bizonyította már a 90-es években, hogy akármenny... több»ire is volt felfegyverkezve mindenféle szuper fegyverekkel, az odalátogató, a terep mindig a helyieknek kedvezett. Ilyen volt Vietnam is, aki olvasta a harcművészetét, az tudja, hogy miről beszélek. Azokat büntetném, akik odavitették a katonákat. Persze más dolog, segítség a lakosoknak fenntartani a védelmet, de sosem volt erről szó, mivel minek annyi fegyver békefenntartáshoz... Voltaképpen ezt sem értem, de a film jól bemutatta a bátorságot és a túlélési ösztönt végső esetekben. Clint Eastwood fia is egész jó szerepelt.

Bizony, bizony, a legújabb történések fejében hazahúztak a hősök. Vagyis győzött a talibán.

Nézzük, hát ez egy tök sima akciófilm, a maga szokásos sablonjaival. Nem igazán vártam emiatt sokat tőle, és e tekintetben egész jól teljesített is. A sztori kétségtelenül sablonos és kiszámítható, de szerintem nem is kell elvárni tőle, hogy más legyen. Egyszer meg lehet nézni.