Nagy kedvencem ez a film, mert nagyon jól visszaadja az afganisztáni Kamdesh melletti amerikai erőd 2009-es ostromát. Egy modern Alamot láthatunk, mintha mai formájában elevenedne meg az 1836-os texasi történet, amikor a mexikói Santa Anna tábornok támadt az amerikaiakra, és 16 napot át ostromolta helyőrségüket. A 260 védőből 257 el is esett. Ám Kamdeshnél csak 54 volt a védők száma, és csupán 8 esett el, mert megmentette őket néhány amerikai vadászgép megérkezése. Rod Lurie kiváló érzékkel rendezte meg a történetet, kiemelkedő alakításokkal. Orlando Bloom a helyőrség parancsnok eleinte, aki a jó vezető mintaképe a filmben. A későbbi parancsnokok alatt visszaesik az erőd vezetése. Nagyot alakít még Scott Eastwood is, aki azt a Romesha törzsőrmestert jeleníti meg, aki később a csata után a lehető legmagasabb katonai kitüntetést kapja személyesen az Egyesült Államok elnökétől. Értékelésem erős négy csillag, százalékban 85%, melyet teljes mértékben meg is érdemel a film. Gondolkoztam az öt csillagon is.
Jake Tapper 2012-es könyvsikerét vitte filmre Rod Lurie rendező 2019-ben, amikor elkészítette A helyőrséget. A film a 2009-es kamdeshi csatát mutatja be Afganisztánban. A maroknyi, alig 54 amerikai védő sokszoros tálib túlerővel szemben állta a sarat egy olyan támaszponton, mely teljesen elhibázottan lett kialakítva (egy teljesen védhetetlen helyen). A tálibok legalább 300 fővel rohamoztak, és az ostromban 8 amerikaival végeztek, viszont közülük 150 fő esett el. A helyőrség pedig kitartott, és az amerikai vadászok fel tudták menteni a támaszpontot. A kitartásért néhány katona, például Clint Romesha őrmester megkapta a Medal of Honort. A film nagyon jól bemutatja a reménytelennek tűnő harcot, és nagyszerű alakításokat is láthatunk, például Orlando Bloomtól és Scott Eastwoodtól. Jó a rendezés és akciódús, átélhető a kivitelezés is. Legalább 5-6 alkalommal megnéztem, mert annyira életszerű az egész, szinte ott lehetünk mi is a katonák között. És ez a legjobb az egészben: testközelből élhetünk át egy ostromot. Nálam ez a film erős 80-85 százalékos.
A kamdeshi csata Kelet-Afganisztánban, 2009 októberében, megérdemel egy filmet, csakúgy, mint annak hőse, Clint Romesha törzsőrmester, akit utána Barack Obama, amerikai elnök Medal of Honorral tüntetett ki a Fehér Házban. Rod Lurie méltó filmet készített 2019-ben az akkori eseményekről, Scott Eastwood főszereplésével egy remek szereplőgárda közreműködésében. Nagyon jók a harci jelenetek, élvezetes a rendezés, és kitűnő egyéni alakításokat láthatunk például Mel Gibson fiától (Milo Gibsontól), Caleb Landry Jonestől és Orlando Bloomtól. Többször is megnézhető, színvonalas háborús dráma, életszerű és átélhető jelenetekkel. Értékelésem: 85%. Vagy tucatszor láttam.
Látványos és realisztikus háborús szösszenet, a csatajelenetekben mintha mi is ott lennénk, nagyon jól teremtették meg ehhez az alkotók az atmoszférát. Többször nézve is leköti az embert.
A film a híres kamdeshi csata történethű megjelenítése, amikor 2009. október 3-án mintegy 300 tálib rohanta le az amerikaiak egyik afganisztáni bázisát, melyet alig 54-en védtek. A csodával határos módon bírták tartani magukat, és végül amerikai vadászgépek mentették meg őket. A Rod Lurie rendezte A helyőrség nagyon jól adja vissza a harc hevességét és a vesztes pozíciót, amiben az amerikaiaknak küzdeniük kellett. A támaszpontot ugyanis rossz helyre építették, mert körben a magasabban lévő hegyekről teljesen belőhető volt.
...minden megvan, ami egy háborús filmbe kell. Nekem nem igazán tetszett, de nem kapcsoltam ki. Nézhető. Valószínűleg azért nem bírom egyre inkább a háborús filmeket, mert minden háború mögött dölyfös politikusokat és pénzembereket látok, akik semmit nem kockáztatnak, csak halálba küldenek sok ezer embert. És felfordul a gyomrom az összes semmirekellő, haszonhúzó, tolvaj, hazug, manipulatív, hatalommániás, egoista politikustól.
A címének adhattak volna valami mást, mert már évente kijön egy Outpost. Ettől eltekintve a film teljesen rendben van. Olyan, amilyennek egy háborús akciónak lennie kell. Látványos, izgalmas, hangos. Az utóbbi évek legjobb háborús filmje.
A háborús jelenetek jól meglettek alkotva, és másodjára néztem meg a filmet. Nos, az igazat megvallva sosem értettem az afgán helyőrségeket, hiszen a terep sosem az amcsiknak kedvezett. A történelem is bizonyította már a 90-es években, hogy akármenny... Több
Bizony, bizony, a legújabb történések fejében hazahúztak a hősök. Vagyis győzött a talibán.
Nézzük, hát ez egy tök sima akciófilm, a maga szokásos sablonjaival. Nem igazán vártam emiatt sokat tőle, és e tekintetben egész jól teljesített is. A sztori kétségtelenül sablonos és kiszámítható, de szerintem nem is kell elvárni tőle, hogy más legyen. Egyszer meg lehet nézni.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Volt régen a Tűzparancs című film, amiben Steven Segal meghal az elején. Az volt talán az egyetlen film, amiben a beharangozott főszereplő halála után (első 20 perc) nem váltott át a film a teljes érdektelenségbe. Mivel itt a húzónév meghal az első 20 percben, utána már egy eléggé érdekes üresség lengi körül a filmet, egész jól kivitelezett akciójelenetekkel és iszonyatosan gagyi haditechnikai eszközöket megjelenítő CGI-vel (mondjuk úgy, hogy siralmas. Kb. ilyen robokrokoszaurusz vs óriásmegalodon kategória)! Nem egy Black Hawk, de egynek elment...Nem hinném hogy újra nézném.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
