Alvy Singer (Woody Allen) nem egyszerű figura, neurotikus, zavart és folyton aggódik. A nőügyeit sem kezeli lazábban, így amikor barátnője elhagyja, kénytelen áttekinteni életén, hogy megértse, miért képtelen az elköteleződésre. Annie Hallt (Diane Keaton) azonban mindenáron vissza… több»
Woody Allen Oscar-díjas vígjátékklasszikusának bemutatójára éppen negyvenöt évvel ezelőtt került sor 1977-ben. Az Annie Hallt viszont nem csak e miatt érdemes újra és újra elővennünk. A film a hosszú évtizedek távlatából sem vesztett értékéből, ma is épp olyan szórakoztató és érzelmes, mint bemutatása idején volt. Allen rendezése több szempontból is kiemelkedő és időtálló. Az Annie Hall ugyanis olyan szerzői látásmódú romantikus komédia, amire kevés példát találni a műfaj története során. Másrészről Allen rendezői karrierjében is komoly változást hozott. Míg az alkotói pálya korai vidám műveit az önfeledt poénok és a kizárólag azokat szolgáló vizuális megoldások jellemezték, addig az Annie Hall olyan választóvonalat jelentett, mely után a nagyobb érzelmi mélységű, modern filmes hatáskapcsolatokat felsorakoztató, valamint hosszú beállításokat előnyben részesítő, drámaibb művek követtek. Az "egyszerű" vicces filmek és a drámaibb darabok kettőssége pedig azóta is Allen szerzői hozzáállásának két váltakozó pólusát képviselik. A két ellentétes attitűd összefonódása mégis az Annie Hall szívmelengető történetében működik legkiforrottabban.
Ez az a film, amit annak is látnia kell, aki egyébként falra tudna mászni Allen stílusától. Igazi klasszikus, megunhatatlan, tele olyan szituációkkal és dumákkal, amik mára a filmtörténelem részét képezik. Egyetlen dolog ront csak az élményen - surprise, surprise - a magyar szinkron. Kern András mindig is tökéletes választásnak bizonyult Allen szinkronhangjaként, nem is ezzel van itt a probléma, hanem a több, mint 100 félrefordítással a játékidő alatt. Szóval azt javaslom, mindenki nézze meg egyszer magyarul a szinkronhangok miatt, és egyszer angolul (akár felirattal, készült hozzá jó) a szöveghűség miatt.
A film összbevétele 39 200 000 dollár volt (imdb.com).
Az Annie Hall-nak köszönheti Woody Allen első (és eddigi utolsó) Legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díj jelölését.
(ArpiHajdu és Réci)Az eredeti tervek szerint a főhős, Alvy látomásszerű álomképeket látott volna időről időre. A tervek között szerepelt egy utazás a náci Németországba, az édenkertbe, de egy szürreláli kosárlabdmeccs is szóba került a New York Knicks és ismert filozófusok, többek között Nietzsche és Kierkegaard között.
(ps)Az egyik kimaradt jelentben Alvy és Annie egy gyilkosság zemtnújává válik, ezt követően a páros izgalmas nyomozásba kezdett volna. Az ötletet végül nem a kukában landolt, ez lett a Rejtélyes manhattani haláleset című film alapja, amiben Woody Allen és Diane Keaton újra egy párt alkotnak.
(ps)Az eredeti tervek szerint a film címe Anhedonia let volna, amely egy mentális rendellenesség. Az anhedoniában szenvedők képtelenek boldogságot érezni. A studio hamar ráébredt, hogy nehéz lesz a filmet ezzel a cmmel népszerűsíteni, éppen ezért újságrókat béreltek fel, akik országszerte cikkeket jelentettek meg az anhedóniáról. “Anhedónia tombol New Yorkban,” ilyen, és más ehhez hasonló cikkek jelentek meg amerikában. A kampány mindösszesen egymillió dollárt emésztett fel, ám végül a Woody megváltoztatt a film címét.
(ps)Bár a legtöbb kimaradt jelenetet Woody nagyon sajnálta, az egyiktől nagy örömmel szabadult meg, olyannyira, hogy New York egyik csatornájába hajította a vonatkozó szövegkönyvet. Ebben a jelenetben Alvy Annie után epült volna szerelmet vallani.
(ps)Szeretnéd használni a Mafab értékelését a weboldaladon?
Használd ezt a HTML-kódot »